A nyugati világ legsúlyosabb betegségét célozza a kormány

Az elmúlt évtizedek gazdasági globalizációja sok embert jóval gazdagabbá tett, de bőven voltak vesztesek is. Erre korábbi interjúnkban Branko Milanovic, a City University of New York akadémikusa is rámutatott:

György László kormánybiztos szerint azért is probléma, ha nincs széles középosztály, mert akkor a szélsőségek kezdenek el uralkodni, az abnormalitás válik normálissá, és fenntarthatatlanná válnak a rendszereink, amit szerinte már tapasztalunk is a nyugati világban. Az Economist és a YouGov közvéleménykutatása szerint a szavazásra jogosult amerikaiak 14 százaléka biztos abban, hogy tíz éven belül polgárháborúba sodródik országuk, míg további 43 százalékuk „csak” valószínűnek tartja.

Ki tartozik a középosztályba?

Milanovic arra is rávilágított, hogy míg Kínában, Indiában és más nagyon népes ázsiai országokban milliók zárkóztak fel a globális középosztályhoz, addig az USA és Nyugat-Európa alsó középosztályának a reáljövedelme szinte stagnált.

Közép- és Kelet Európa középosztályai nagy árat fizettek a szabadságért: a politikai rendszerváltoztatás ára egy olyan gazdaságszerkezeti átalakulás volt, amelyet a jólét ígéretével hajtottak végre a posztszocialista országok, mégis az elefántgörbe tanúsága szerint 1988-hoz képest 2008-ra régiónkban csökkent a jövedelmek vásárlóereje.

– erre már György László mutat rá az A középosztály forradalma című legújabb könyvében Branko Milanovic és Cristoph Lakner híres elefántgörbéje alapján.

De mit is jelent a középosztály és kik tartoznak oda? – kérdeztük a szerzőt. 

Arisztotelész a középosztályt úgy írta le, mint azt a társadalmi réteget, amely a saját erejéből, a saját munkájával, szorgalmával és tehetségével építette fel azt, amije van, ezért mivel van veszítenivalója, erős a felelősségtudata. Ebből következően a saját életét és a közösségének sorsát érintő döntéseit e felelősségtudat birtokában hozza meg

– válaszolta, hozzátéve, hogy „a magyar meritokratikus elemeket tartalmazó társadalomszervezési elv nem utópia, hiszen kétmillió embernek segített a középosztályba emelkedni”. Szerinte ugyanakkor tökéletes meritokrácia nincsen, minden rendszer tartalmaz más jellegű elemeket is, de talán Szingapúr áll a legközelebb a tiszta meritokráciához. A könyv részletesen foglalkozik más országok gyakorlati példáival és a különböző meritokráciatípusokkal.

A közgazdász a szakirodalmat, valamint a bevett gyakorlatokat a saját intuícióival kiegészítve alkotott egy továbbfejlesztett, adatalapú definíciót a középosztályra, mely szerint a következő családokat soroljuk ide:

• stabil megélhetést garantáló jövedelemben részesülnek,
• depriváció, vagyis szegénység által nem érintettek,
• biztos lakhatást nyújtó ingatlanjuk van,
• egyúttal erős bennük a szellemi és lelki fejlődés iránti vágy.

Másfélszeresére bővült a magyar középosztály

„Magyarországon 2010 után sikerült a középosztály csendes és szelíd forradalmát véghezvinnünk” – mondta György László. Ezt azzal támasztotta alá, hogy 2011 és 2021 között több mint másfélszeresére bővült a magyar középosztály.

– vázolta fel a kormánybiztos. Kifejtette, hogy járadékvadásznak leginkább azok számítanak, akik a megváltozott piaci körülményekből tesznek szert többletnyereségre. és nem azért, mert valami olyasmit tudnak, amiért sorban állnak a vevők.

Például a koronavírus-járvány alatt a családokat segítő egyik intézkedés arra irányult, hogy SZÉP-kártyával is lehessen fizetni az élelmiszerboltokban, a vállalkozásokat pedig kedvezményes hitelekkel segítette a kormány, amely kedvezményekből jutott a bankoknak is.

Értelemszerűen olyan bevételekről beszélünk, amelyek ezeknek a cégeknek az ölükbe hullottak.

„Ezeket a nyereségeket adóztatja meg a kormány, valamint ezen túlmenően a gazdaság fehérítéséből, a költségvetés rendbetételéből és a foglalkoztatás bővítéséből adódó többletet csoportosítja át a dolgozó, gyermeket nevelő, vállalkozó középosztálynak” – világított rá György László. Egy ábrával szemléltette a folyamatot, amely végeredményben a különadókkal sújtottakat is kedvezőbb helyzetbe hozza, hiszen hosszú távon is fenntartható keresletet biztosít számukra a középosztály anyagi helyzetének megerősítésével. 

Elmondta, hogy az átcsoportosítás mára meghaladja a GDP 5 százalékát és a családi adókedvezmények, az egykulcsos szja, a rezsivédelem, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), a babaváró támogatások, az ingyenes iskolai étkezés és a négygyermekes és a 30 év alatti édesanyák adómentessége formájában növeli a családok rendelkezésre álló jövedelmét.

Hogy mekkora összeg a GDP 5 százaléka? Elég csak arra gondolnunk, hogy a fejlett országok – és Magyarország is – átlagban a GDP-jük 3,4 százalékát költik köznevelésre

– fogalmazott a közgazdász, megjegyezve, hogy a pénzért ugyanakkor meg kell dolgozni. A könyv alcíme is erre utal: Meritokratikus stratégia a 21. századra. A szerző szerint a globalizáció káros mellékhatása abból adódik, hogy a fejlett nyugati országokban az 1970-es évektől kezdve a dolgozó és gyermeket nevelő családokat cserben hagyta a politikai elitjük.

A magyar modell ezzel szemben a középosztály megerősítésére és a gazdasági egyenlőtlenségek csökkentésére helyezi a hangsúlyt. Ezzel pedig kultúrát, divatos szóhasználattal identitást is teremt, miközben számokkal alátámasztottan a szegényekért is a legtöbbet teszi

– magyarázta György László. Ezt az Eurostat adatai alapján készített ábrával támasztotta alá, amely szerint a kormányzati intézkedések eredménye, hogy Magyarországon mérséklődött a legnagyobb mértékben az anyagilag és szociálisan depriváltak aránya 2014 és 2021 között az Európai Unióban. „Azaz a családok kedvezőbb helyzetbe kerültek, a szegények aránya csökkent, a középosztály pedig bővült” – összegzi a könyvben.

Hozzátette azt is, hogy középosztály-definíciójuk szerint a 2011-re becsült 34,9 százalékot követően 2021-ben a háztartások 54,6 százaléka, azaz több mint fele tartozott a középosztályba. Ehhez szerinte nagyban hozzájárultak a munka- és tudásalapúságot szolgáló intézkedések, a jelentős minimálbér- és garantált bérminimum-emelések, és a lakossági jelzálog-devizahitelek forintosítása is.

Akkor miért mondják Magyarországra, hogy az egyik legszegényebb az unióban?

Miután a kormánybiztos kifejtette, hogy sokat tesz a kormány a szegényekért, és bővíti a középosztályt, felvetettük, hogy mégis sűrűn cikkeznek arról, hogy Magyarország a második legszegényebb az Európai Unióban. Ezt olyan gazdasági mutatókra alapozzák, mint az egy főre jutó GDP és fogyasztás vásárlóerő-paritáson számított értéke.

Nagyon sokat hallani, hogy bezzeg a románok utolértek bennünket vásárlóerő-paritáson mért GDP-ben. Megjegyezném, hogy Romániában 16 százalék azon lakóingatlanok aránya, ahol nincs öblítéses wc, 15 százalék pedig, ahol nincs fürdőszoba. Nálunk mind a két érték bőven 2 százalék alatt van

– kontrázott a kormánybiztos, aki szerint ugyanígy fontos a közlekedési infrastruktúra kiterjedtsége, de a környezeti és pénzügyi fenntarthatóság is, mert ezen szempontok bevonásával pontosabb képet kaphatunk a jóllétről. „A GDP-fetisizmusnak véget kellene vetni” – véli. A könyvben bemutatja a jóllétet mérő egyik legkomplexebb mutatót, a Harmonikus Növekedési Indexet (HNI). 

A GDP-mutató szerint egyformán fejlett lehet egy olyan ország, amelyben magas a bűnelkövetések száma, és ezért börtönöket húz fel, és egy olyan állam, amelyben magas a születésszám, és ezért folyamatosan bölcsődéket épít 

– szemléltette a GDP hiányosságait, amit más nemzetközi szervezetek is észleltek, így saját mutatókkal rukkoltak elő, ám ezek módszertanilag nem tekinthetők elég megalapozottnak. A kormánybiztos szerint a Makronóm Intézet által kifejlesztett Harmonikus Növekedési Index több szempontból is meghaladja a jelenleg széles körben használt mutatókat, mivel azok vagy a nagyvállalatok szempontjai alapján, vagy a környezeti, vagy a társadalmi fenntarthatóság szempontjából mérnek, és nem teljeskörűek. A HNI ezzel szemben szerinte az összes fontos fenntarthatósági szempontot figyelembe veszi, és ez alapján 6 pilléren nyugszik:

• gazdasági fejlettség és növekedés,
• pénzügyi fenntarthatóság,
• környezeti fenntarthatóság,
• munka- és tudásalapú társadalom,
• társadalmi fenntarthatóság,
• valamint még bevezeti a demográfiai fenntarthatóság fogalmát is.

A 6 pillér 32 objektív indikátort tartalmaz, a sokszor torzításokat okozó szubjektív indikátorok pedig nem kaptak helyet a HNI-ben. György László szerint a középosztály megerősítése és bővítése kulcsfontosságú a fenntartható jólét és a társadalmi stabilitás szempontjából.

A könyvben nem ígér univerzális megoldást a középosztály bővítésére, hiszen minden országnak saját magára szabott intézkedéseket kell hoznia, de inspirálni szeretne és tudományos vitát indítani a meritokratikus stratégiákról és a jóllét fenntartható növelését szolgáló intézkedésekről. „Sokat várok a könyv angol verziójától. Többek között azt, hogy lesznek olyanok, akik eddig hiányos információik birtokában bíráltak bennünket, ezután viszont szellemi szövetségeseinké válnak. Hiszem, hogy jóra hangolt szakemberek és politikusok sokat meríthetnek a középosztály megerősítését szolgáló meritokratikus társadalom- és gazdaságpolitikánkból.”

(Borítókép: György László 2023. július 28-án. Fotó: Kaszás Tamás / Index)