Újabb eljárást indítana Magyarországgal szemben az Európai Bizottság

Június 19-én, szerdán adta ki az Európai Bizottság a szakpolitikai útmutatását a tagállamoknak, vagyis a 2024-es európai szemeszterre vonatkozó tavaszi csomagját, amelyben 12 országgal, többek között Magyarországgal szemben is a túlzottdeficit-eljárás elindítását javasolja.

Mint azt a döntésről szóló közleményében az Európai Bizottság írja, a bizottság 12 országot vizsgált, hogy megfelelnek-e az uniós költségvetésideficit-szabályoknak, azonban a vizsgálat során úgy látta, hét ország esetében el kell indítani a túlzottdeficit-eljárást. Magyarországon kívül még Belgium, Franciaország, Lengyelország, Málta, Olaszország és Szlovákia költségvetésével nem volt elégedett az Európai Bizottság.

Mi ez az eljárás, és mi jöhet ezután?

A túlzottdeficit-eljárás célja, hogy amennyiben egy tagállam államadóssága túl magas, vagy a költségvetés túlzottan deficites, akkor felszólítsa a tagállamot, hogy korrigálja a költségvetését. Az Európai Unióban azért ellenőrzik a tagállamok fiskális politikáját, mert amennyiben egy tagállam csőd felé közeledik, az más tagállamokra is hatással lehet – erre jó példa a 2009-ben kezdődő görög válság. Ezt az Európai és Stabilitási és Növekedési Paktumban (SGP) fektették le, aminek két ága van: egy megelőző, illetve egy helyreállító, korrekciós ág.

Az eljárás abban az esetben indítható meg, ha

• egy ország éves hiánya átlépi a GDP 3 százalékos határát, vagy ennek veszélye fennáll;
• vagy a GDP-arányos államadósság meghaladja a 60 százalékot három egymást követő évben, anélkül, hogy az alá csökkenne.

A koronavírus-járvány, majd az azt követő inflációs válság miatt az Európai Bizottság az elmúlt négy évben felfüggesztette a deficittel kapcsolatos előírásait, az ún. maastrichti kritériumokat, majd tavaly decemberben a tagállamok pénzügyminisztereiből álló Európai Unió Tanács Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa (ECOFIN) úgy döntött, 2024-ben azokat visszavezeti, ugyanakkor a kritériumok számításánál lesznek csökkentő tételek – ilyen a zöld- és digitális átállás, a haderőfejlesztés vagy bizonyos szociális kiadások.

Amennyiben egy tagállam tartósan megszegi ezeket az előírásokat és eljárás alá kerül, akkor az éves GDP-jének 0,05 százalékával bírságolhatják, amíg újra nem teljesíti a feltételeket.

Ugyanakkor az eljárást nem az Európai Bizottság, hanem az Európai Unió Tanácsa indítja el a bizottság javaslatának figyelembevételével.

Az ECOFIN legközelebb most pénteken ülésezik, majd pedig már csak július után, amikor megkezdődik a magyar soros elnökség. Most pénteken először megvitatják az Európai Bizottság tavaszi csomagját, majd vélhetően a következő ülésen, július 17-én fognak dönteni a tanácsban arról, hogy az eljárást elindítsák-e az adott országokkal szemben, vagy sem.

Ezután a tagállamoknak első körben prezentálniuk kell a négyéves tervüket, miként csökkentenék a deficitet és az államadósságot, ezt milyen terv alapján és milyen határidőkkel hajtják majd végre. A bemutatott terveket végül majd csak ősszel, már az új Európai Bizottság értékeli és fogalmaz meg ajánlásokat a tanácsnak.

Az Európai Bizottság még májusban mutatta be előrejelzését, amiben úgy számoltak, hogy a magyar költségvetési hiány idén 5,4 százalékos, míg a növekedés 2,4 százalékos lehet, ahogy az államadósság is a GDP 74,3 százalékára nőhet az előrejelzés szerint – minderről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.