Belháború a turizmusban, célkeresztben a kisebb szereplők?

Az Indexhez eljutott iparági források szerint több jel is arra utal, hogy konfliktus alakult ki a turizmus különböző szegmenseit képviselő érdekvédelmi szervezetek között. Háborúról nem beszélhetünk, sőt: a hozzánk eljutott információk szerint az érintettek szándéka pusztán a nézeteltérés mögött meghúzódó okok meglelése, ezáltal a helyzet tisztázása, hiszen – mint mondták – ugyanazért a célért, a magyar turizmus minél eredményesebb működéséért küzdenek. Mindezt azonban egyenlő feltételek mellett, egymást támogatva szeretnék elérni.

Miről is van szó?

Forrásaink szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezetésével idén márciusban megtartott Turisztikai Tanácsadó Testület alakuló ülésén egyes érdekképviseletek részéről elhangzott, hogy „a magán- és egyéb szálláshelyek további szabályozására van szükség”.

Arról, hogy ezt milyen indíttatásból, milyen formában és milyen céllal képzelik el, homály fedi. A felhők elkergetése érdekében kérdésekkel fordultunk az NGM mellett

• a Magyar Turisztikai Ügynökséghez (MTÜ),
• a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségéhez (MSZÉSZ),
• a Felelős Magánszálláshely Kiadók Egyesületéhez (FMKE),
• a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségéhez (FATOSZ),
• a Magyar Apartman Kiadók Egyesületéhez (MAKE),
• valamint a Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetségéhez (MISZSZ).

Forrásaink szerint az is nehezíti a turizmus szereplőinek életét, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központból (NTAK) számos olyan adat kinyerésére nincs lehetőség, amely elengedhetetlen a költségvetési, üzleti és bővítési tervek megvalósításához.

Azt, hogy jó helyen tapogatóztunk, jól jelzi, hogy valamennyi általunk megkeresett szereplő válaszolt megkeresésünkre.

A rövid távú lakáskiadást szabályoznák

Az MTÜ megkeresésünkre közölte, a magánszálláshelyek szabályozásának kérdése világszerte régóta napirenden van, hiszen a turisztikai céllal rövid távra kiadott lakások számának növekedése számos országban a lakhatási válság, illetve a bérleti és lakásárak drasztikus növekedésének egyik okozója, emellett a helyi lakosok életminőségét is rontja. Év elején az Európai Parlament jóváhagyta, és áprilisban hatályba is lépett az a rövid távú lakáskiadással kapcsolatos EU-s rendelet, amelynek alkalmazásához két év türelmi időt szabott. A rövid távú szálláskiadás szabályait szigorító rendelkezésektől a jogalkotók elsősorban azt várják, hogy létrejöhessen egy megfelelő jogszabályi környezet a nagyobb átláthatóság és transzparencia megteremtésére” – jelezte az ügynökség, bár nem megnevezve, minden bizonnyal az Airbnb-kre vonatkozóan.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége szerint minden iparági szereplő szükségesnek tartja, hogy a szálláshelyek piacán a nem szabályozott területek tisztázódjanak. „Míg a kereskedelmi szálláshelyeknél (szálloda, panzió, hostel stb.) központi, állami szabályozási környezet van, addig a magán-, illetve egyéb szálláshelypiac önkormányzati szabályozás alá esik” – jelezte megkeresésünkre az MSZÉSZ. Arra a kérdésre, hogy miként szabályoznák a magán-, illetve egyéb szálláshelyeket, a szövetség úgy válaszolt: a törvényjavaslatok megfogalmazására nincs rálátásuk, az az NGM vagy az MTÜ hatásköre.

Köztudott, hogy szövetségünk már hosszú évek óta, a többi európai szállodaszövetséggel együtt szeretné, ha az eddig nem szabályozott kérdések minden szálláshelytípus esetében szabályozásra kerülnének. Mivel a rövid távú lakáskiadás a legfiatalabb szálláshely-kategória a piacon, így esetükben arányaiban több regularizációra váró kérdés áll fenn, mely hozzájárul az egyenlő versenyfeltételekhez, a megfelelő lakhatási körülményekhez, illetve a vendégek számára elvárható minőséghez

– fogalmazott az MSZÉSZ, majd kitértek az Airbnb-k jelentette problémára a piacon.

„Az AirDNA nemzetközi rövid távú lakáskiadó statisztikai portál szerint Budapesten jelenleg több mint 14 ezer ilyen típusú szálláshely működik, amelyek közül több mint 10 ezer aktívként van megjelölve, mindeközben a KSH adatai alapján 2024 áprilisában 7900 egység működött 11 200 szobával. Ez a szobakapacitás 28 százalékkal haladja meg az előző évit. Viszonyításképpen: idén áprilisban Budapesten, a 324 kereskedelmi szálláshelyen összesen 28 200 szoba üzemelt, ez az előző évhez képest nem jelent kapacitásbővülést.”

Tapintható a feszültség az érdekképviseletek között

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) részéről több alkalommal is – közgyűléseken, régiós találkozókon, sajtómegjelenésekben – elhangzott olyan kijelentés, hogy „további szabályozás szükséges a magánszálláshelyekkel kapcsolatban”. Azonban az MSZÉSZ-nek, azon túl, hogy maguk is szálláshelyekkel foglalkoznak, nem sok érintettsége van a magán- és egyéb szálláshelyek területén – mutatott rá a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének (FATOSZ) elnöke.

„Mivel a szállodáknak – főleg Budapesten – teljesen más a célközönsége, illetve a kapcsolódó szolgáltatásai, ezért a kijelentés zavart okoz a rendszerben. Az elsősorban Budapestre érkező, külföldi turisták pontosan tudják, hogy milyen szálláshelyen kívánnak megszállni, a fogyasztói döntések egyértelműen elkülönülnek a szálláshelytípusok között” – mondta Frankó Pál, aki szerint az érintett szervezetek feladata feltárni és tisztázni a problémát.

„A cél minden szálláshely esetében közös: növelni a vendégéjszakák számát, és minőségi szálláshelyeken fogadni a hazai és külföldi vendégeket. A túlzott szabályozási környezet további szigorítása helyett másra kellene helyezni a fókuszt. Európában globálisan megjelent a rövid távú lakáskiadások elleni harc, továbbá egy éles nézetkülönbség. Magyarországon ennek a folyamatnak a megoldása a közös gondolkodás lenne, tanulva más országok hibájából” – tette hozzá.

Frankó Pál szerint a szabályozási lobbi mögötti konkrét okok nem ismertek, de

tapintható a feszültség a szállodai szakmai szervezetek felől a magán- és egyéb szálláshelyek felé. Kissé érthetetlen, hogy mi okból, hiszen a magán- és egyéb szálláshelyek piaca napról napra egyre több adminisztrációs teher alá esik, fenntartása és üzemeltetése tőkeigényes, és komoly szakmai munkát igénylő feladat. Ahogy említettem, a célpiac sem közös, így szintén érthetetlen, mi áll a kijelentés hátterében.

A kötelező szálláshely-minősítés bevezetésével a hazai magán- és egyéb szálláshelyek kötelező minősítése is végbement. A turizmusfejlesztési hozzájárulást (TFH) a magán- és egyéb szálláshelyek egyaránt fizetik, holott a rendszerből nem kapnak vissza támogatási összeget – jelezte Frankó Pál.

Úgy gondoljuk, hogy már a legkisebb szálláshelyegységnek is olyan komoly terhei vannak, amely nem igényel további szabályozást. A szálláshelyeknek más-más az üzemeltetői köre is. Budapesten is sorra jönnek létre magán- és egyéb szálláshelyek (sűrűbben, mint a vidéki térségekben), azonban ezeknek egy éles piaci versenyben kell helytállniuk. A szállodaiparban megjelenő kritikus szakemberhiány orvoslása sem lehetne észszerű indoka a magán- és egyéb szálláshelyek visszaszorításának. Ez utóbbi szintén elhangzott a kereskedelmi szálláshelyek részéről. A versenytársak kiiktatásával nem lehet »megúszni« a piaci versenyt sem a kínálati oldalon, sem a munkaerőpiacon. Megfelelő ajánlatokkal, helyes és gyors döntésekkel kell profitot termelni

– hangsúlyozta a FATOSZ elnöke.

Nem először próbálkoznak

A márciusi ülés zárt jellege miatt a Magyar Apartmankiadók Egyesülete sem erősítette meg, hogy elhangzott-e a magán- és egyéb szálláshelyek szabályozására vonatkozó kijelentés.

Az ugyanakkor bizonyos, hogy a Flesch Tamás által vezetett Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége, valamint a Magyar Ifjúsági Szállások Szövetsége – akikhez a budapesti hostelek is tartoznak – nem először próbálnak lobbizni egy általuk konkurenciának tekintett szálláshelytípus ellehetetlenítéséért a saját profitjuk növekedésének érdekében

– hangoztatta erőteljes véleményét Schumicky Balázs, a MAKE elnöke.

Emlékeztetett rá, hogy a szállodaszövetség „egyenlő versenyhelyzetre” való hivatkozással lobbizik a kizárólag magán- és egyéb szálláshelyekre vonatkozó kiadhatóság korlátozásáért. „Azt szeretnék elérni, hogy az apartmanok csak az év néhány napján lehessenek nyitva, miközben a hotelek és a sokszor társasházakban működő, akár százágyas hostelek egész évben üzemelhessenek” – mondta Schumicky Balázs.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének szakmai vezetésével készült el egy olyan egységes szálláshely-minősítési kritériumrendszer-tervezet, aminek bevezetésével a magán- és egyéb szálláshelyek zöme nem lett volna minősíthető, és a bezáratás sorsára jutottak volna. „A MAKE beavatkozására, felvilágosító munkájára és a Magyar Turisztikai Ügynökség vezetőségének nyitottságára, szakmaiságára volt ahhoz szükség, hogy az MSZÉSZ egyenlő versenyhelyzetre való hivatkozással elkészített anyagát alapvetően átdolgozva egy olyan minősítési rendszer jöjjön létre, amely egyszerre szolgálja a hazai turizmusirányítás érdekeit, és nem lehetetleníti el a több mint 30 ezer magán- és egyéb szálláshelyet” – mondta az apartmankiadók egyesületének első embere.

Felháborítónak és etikátlannak tartjuk, hogy egyes érdekképviseletek, amelyek sokszor külföldi, az országból a profitot kitalicskázó multinacionális hotelláncok érdekeit képviselik, olyan magyar családok, mikrovállalkozások kárára akarnak növekedni, melyek nemcsak saját maguknak, de a Budapestre látogató turisták költései által éttermeknek, múzeumoknak, vendéglátóhelyeknek és az ezekben dolgozóknak biztosít megélhetést. Ezen érdekképviseletek az »egyenlő versenyhelyzet« emlegetésekor el szokták felejteni az adófizetők pénzén különféle támogatások formájában az elmúlt években hozzájuk eljutott közpénzmilliárdokat (fejlesztésekre, beruházásokra, munkahelyvédelemre, energetikai korszerűsítésre stb.), amelyek a magán- és egyéb szálláshelyeket zömmel elkerülték.

Miközben néhány szervezet álságos módon aggódik a budapesti társasházakban megjelenő szállások negatív hatásai miatt, nem említik, hogy jelenleg is rengeteg korábbi társasház helyén vagy éppen társasházépítésre való foghíjtelken építenek hoteleket, hosteleket, kiszorítva ezzel a budapesti lakosokat. A KSH adatai szerint Budapesten az elmúlt két évben kéttucatnyival nőtt a hotelek és 10 százalékkal az általuk kínált ágyak száma. Érthető, hogy túlkínálattól tartva a magánszállásokat korlátoznák” – fejtette ki Schumicky Balázs.

A MAKE úgy véli, a magán- és egyéb szálláshelyek nem közvetlen versenytársai a szállodáknak, hosteleknek, hanem a szálláshelyszolgáltató-szektor fontos és önálló szegmense, amik olyan, korábban nem létező igényeket elégítenek ki, amelyeket a szállodaipar képtelen. Sok turista kifejezetten lakásokat keres, ahol családként együtt lehetnek, főzhetnek, míg mások számára a szállodák által nyújtott szolgáltatások a fontosak. A sokféle igényt nem tudja egyfajta szereplő kielégíteni, szükséges többféle, minél több lehetőséget biztosító szálláshely-szolgáltatás jelenléte, egymást és a teljes turisztikai üzletágat támogatva – mondta a szervezet elnöke, hozzátéve: a magán- és egyéb szálláshelyek érdekei egybeesnek a Magyar Turisztikai Ügynökség és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által megfogalmazott célokkal.

„A gazdaság újraindításához dinamikusan fejlődő, a GDP-hez egyre nagyobb mértékben hozzájáruló turizmusra van szükség. Ezt a többi mellett növekvő turistaszámmal lehet elérni. Amennyiben az egyenlő versenyhelyzetre való hivatkozással a magán- és egyéb szálláshelyeket ellehetetlenítenék, úgy az apartmanokban megszállni kívánt turisták nem a hotelekben szállnának meg, hanem Magyarországot elkerülve más országot választanának maguknak. Ezt pedig egy felelősen gondolkodó turisztikai szereplő sem kívánhatja” – pendített meg a FATOSZ-hoz hasonló húrokat a MAKE első embere.

Válaszában a Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége is az Airbnb-k szabályozásának fontosságára hívta fel a figyelmet. „Más szakmai szervezetek mellett mi is jeleztük, hogy álláspontunk szerint szükség van a rövid távú lakáskiadások szabályozására.

Ezek kezelésére egyre több európai nagyvárosban már megtörtént, vagy folyamatban van a szabályozói környezet megalkotása. Véleményünk szerint ez Budapesten sem elkerülhető hosszabb távon. Bécsben épp július elsejétől lép életbe új szabályozás a rövid távú magánszálláshelyekre vonatkozóan, többek között évi 90 napos maximum kiadhatósági korlát mellett. Emellett lehetséges, hogy sok, rövid távra kiadott belvárosi ingatlan nem látható a hatóságok számára, ezért javasoltuk a turisztikai ügynökség és a főváros elérhető adatainak összevetését többek között az Airbnb saját adatbázisával. Erre minden technikai lehetőség adott” – mondta Molnár Kristóf, a MISZSZ elnöke.

Az ifjúsági szövetség emellett fontosnak tartja, hogy a magánszállások átalányadója – amely 2017 óta változatlan, szobánként évi 38 400 forint – legalább az infláció mértékével emelkedjen. „Célunk, hogy igazságosabb és fenntarthatóbb piaci környezetet teremtsünk minden résztvevő számára” – tette hozzá az elnök.

„A Turisztikai Tanácsadó Testület alakulásáról a sajtóból értesültünk, a Felelős Magánszálláshely Kiadók Egyesülete nem kapott meghívót, így nem vett részt rajta. Ezen okból kifolyólag nem tudunk hiteles információt adni az ott elhangzottakról – jelezte az Index megkeresésére Wakszmann Csaba, az FMKE alelnöke. – Mi is a sajtóból értesültünk arról, hogy az MSZÉSZ részéről felmerült a magánszálláshelyek további szabályozásának igénye, de hogy ez pontosan mit is jelent, arról nincs információnk.”

A válaszokból tehát egyértelműen leszűrhető, hogy ellentét honol a turizmus szereplői között, a megoldáshoz vezető út pedig egyelőre nincs kikövezve. Az MTÜ még annyit hozzátett, hogy amennyiben bármilyen döntés születik, arról a kormány időben tájékoztatni fogja a nyilvánosságot.

(Borítókép: Német Emília / Index)