Dr. Google rendel: leginkább a magyarok diagnosztizálják magukat online

További Gazdaság cikkek

Leginkább a magyarok használják a Google-t, ha egészségüggyel kapcsolatos kérdésük van – derül ki a STADA 23 európai országban végzett reprezentatív felméréséből, amihez az Index hozzájutott. Ugyan az európaiak egészségügyi rendszerekkel kapcsolatos elégedettsége már negyedik éve csökken, de a hagyományos egészségügyi ellátásba vetett bizalom növekszik, továbbá a lakosság bízik a hagyományos orvoslásban is.

Mennyire elégedettek vagy elégedetlenek országuk egészségügyi rendszerével? Min aggódnak, mi ad számukra reményt? – kérdezte többek közt Magyarország mellett 22 országban a STADA.

A mintegy 46 ezer válaszadó körében kor, nem és régió szerint végzett reprezentatív felmérés alapján az elégedettség történelmi mélyponton van, az európai egészségügyi ellátás alapvető problémákkal küzd. Ezzel párhuzamosan a hagyományos orvoslásba vetett bizalom egyre nő. Az immár 10. éve készülő riportba most először került bele Magyarország.

Dr. Google-höz szívesen fordulunk, de bízunk az orvosainkban

Kiderül belőle, hogy a Mi lehet a bajom? … Lássuk, mit mond a Google! mentalitás leginkább ránk jellemző. A magyarok kiugróan magas számban (10-ből 7-en, míg a globális átlag 10-ből 6 fő) választják az online keresőket, különböző portálok cikkeit, amikor egészséggel kapcsolatos kérdésekről van szó. Ilyen témájú cikkeket is szívesebben böngészünk (a magyar átlag 41 százalék, míg a globális 35 százalék).

A közösségi médiában, influenszerek oldalain a globálissal megegyező mértékben keresgélünk: minden negyedik honfitársunk tájékozódik így. A magyarok döntő többsége (10-ből 8) megbízik a hagyományos orvoslásban, de bizonyos témákban – az előző eredmény ismeretében nem meglepő módon – sokan maguk is tájékozódnak az interneten. Minden 5. magyar szeret naprakész lenni az alternatív gyógymódok, például homeopátia, akupunktúra terén. Sőt, a magyar társadalom nyitott a holisztikus orvoslásra. Kétharmada örülne, ha nemcsak a tüneteit, hanem a kiváltó okokat kezelnék, előznék meg.

Az egészségügyi szakemberek kritikus szerepet játszanak a rendszer összetartásában. A felmérés alapján a magyarok jónak tartják a szakembereket, és hiszik, hogy az orvosuk és a gyógyszerészük tudja, hogy mi a legjobb nekik

– emelte ki az eredmények kapcsán Váradi György, a STADA magyarországi ügyvezetője.

A hosszú várólisták a legsúlyosabb probléma

Mi vagyunk a legelégedetlenebbek az egészségügyi rendszerünkkel, ami leginkább a hosszú várólistákkal hozható összefüggésbe. A közegészségügy kapcsán egyébként globálisan is ez a legsúlyosabbnak tartott probléma. Azaz a válaszadók nagy része amiatt elégedetlen, mert nem kap időpontot.

Ez az érték Magyarországon kiugró:

nálunk az emberek közel háromnegyede tartja ezt problémásnak, míg globálisan a válaszadók 54 százaléka.

Itthon az elégedetlenkedők nagy része úgy látja, hogy az egészségügyi ágazat nem működik fenntartható módon. Ugyanakkor az egészségügyi személyzet elérése kevésbé probléma itthon, mint globálisan. Magyarországon az is kevésbé jellemző, hogy rossz minőségű ellátásban részesülünk, mint a globális átlag. Szintén a globális átlagnál alacsonyabb mértékben gondoljuk azt, hogy nem találjuk meg az egészségügyi személyzetet a kórházban vagy nem jutunk gyógyszerhez.

A szükséges gyógyszerekhez a válaszadók döntő többsége hazánkban és globálisan is hozzájut, és meg is engedheti magának. A STADA felmérése alapján

a jobb minőségű egészségügyi ellátásért minden 4. magyar fizetne többet;

nem adó- vagy járulékemelés formájában, hanem leginkább zsebből, például magánbiztosítást kötne vagy konkrét szolgáltatásért fizetne. További minden második magyar hajlandó lenne fizetni, ha megengedhetné magának.

Legtöbben a béremelést említették

A felmérés arra is választ keresett, az emberek mit gondolnak arról, hogyan lehetne javítani az egészségügyi ellátórendszeren. Globálisan a legtöbben, minden 2. válaszadó úgy véli, biztosítani kell, hogy az egészségügyi szakpolitikai döntéshozók megfelelő egészségügyi háttérrel rendelkezzenek. Ezzel minden második magyar szintén egyet ért. Idehaza ugyanakkor még ennél is többen (10-ből 6-an) gondolják úgy, hogy

az egészségügyi ellátórendszeren úgy lehetne javítani, ha az orvosi szakmában dolgozók fizetését emelnék, hogy több munkatársat vonzzon a szakma.

Hasznunkra válhat a digitalizáció

Több digitális megoldás, technológiai módszer kapcsán is az a meglátásunk, hogy hasznosak vagy azok lehetnek az egészségügyi ágazatban. Az elektronikus recepteket, az elektronikus betegnyilvántartást és az elektronikus betegtájékoztatókat is jobban kedveljük vagy kedvelnénk a globális átlagnál; a magyarok legnagyobb része úgy gondolja, hogy ezek hasznosak, illetve azok lehetnek az egészségügyben.

Magyarországon és globálisan is minden harmadik válaszadó az orvosok, gyógyszerészek támogatásának eszközeként tekint a mesterséges intelligenciára. A saját egészségünk érdekében azonban még nem annyira vetjük be a mesterséges intelligenciát. Globálisan 8, Magyarországon 6 százalék azok aránya, akik igénybe vesznek mesterségesintelligencia-alapú egészségügyi chatbotokat például betegség diagnosztizálására, vagy hogy emlékeztesse őket gyógyszerek szedésére, esetleg tanácsokat adjon a testmozgással kapcsolatban. Arányaiban egyébként picit pozitívabban állunk a mesterséges intelligencia kérdéséhez, mint globálisan. Sőt, a magyarok 40 százaléka tudja, hogy mit jelent a mesterséges intelligencia, és úgy gondolja, hogy pozitív technológia a társadalom számára.

Vakcinafejlesztés, rák legyőzése kevésbé

A robotok és a mesterséges intelligencia elterjedését az átlagosnál nagyobb arányban tartjuk valószínűnek. Mi gondoljuk leginkább azt (a magyarok 53 százaléka), hogy a következő 10 éven belül a robotok szerves részét képezik majd az orvosi beavatkozások, például a műtétek elvégzésének. Közel ennyien (46 százalék) gondolják úgy, hogy mesterséges intelligenciát fogunk használni betegségek diagnosztizálására is – ezen a téren a globális átlag 38 százalék.

A vakcinafejlesztés és a rák kezelése kapcsán viszont kevésbé vagyunk bizakodók. Míg globálisan majdnem minden második ember szerint több vakcinát fogunk kifejleszteni a gyakori betegségek ellen, addig Magyarországon ezt csak minden 3. ember gondolja. És míg globális szinten tízből hárman azt vetítik előre, hogy a legtöbb/az összes rákos megbetegedés nem lesz halálos kimenetelű, addig ezt a magyar válaszadóknak csak a 22 százaléka gondolja így.

A szektor legátfogóbb egészségügyi tanulmánya

A STADA Health Report 2014 óta vizsgálja, hogy az emberek mit gondolnak, mit szeretnének és mik az aggályaik az egészségügyi témákkal kapcsolatban, valamint hogy ezek hogyan tükröződnek a viselkedésükben. A felmérés elkészítésével a STADA célja, hogy erről az összetett témáról előkészítse az utat az adatalapú vitára.

Idén február–márciusban 46 ezer válaszadótól, országonként körülbelül 2000 válasz érkezett az alábbi országokból: Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Kazahsztán, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Szerbia, Szlovákia és Üzbegisztán. A felmérés kor, nem és régió tekintetében reprezentatív.

(Borítókép: Sean Gallup / Getty Images)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Bookline

Suzy Karadsheh
Mediterrán konyha

7984 Ft

Szentesi Éva
A mai naphoz nincsenek emlékeim

4250 Ft