Itt az újabb rekord, aki nagyon figyelt, kaszálhatott

A forint a hetet az euró ellenében a 397-es szint alatt kezdte, azonban már hétfőn erősödni tudott – mondta az Indexnek Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető elemzője. Kedd reggelig a 394-es szint közelébe értékelődött fel az árfolyam, amelyben leginkább a dollár gyenge teljesítménye játszott szerepet: az euró hétfő délelőtt 0,4 százalékot erősödött a dollárral szemben, amely a forint árfolyamát is megtámogatta.

A 390-400-as sávban alakulhat a forint

Ám az euró ereje nem tartott ki a dollár ellenében, így a forint árfolyama szerda reggelre ismét a hét eleji szintjéhez közel, 396 felett alakult az euróval szemben. Ezt követően péntek reggelig egy szűk sávban mozgott a forint árfolyama, csak kisebb, átmeneti kilengéseket mutatott.

Péntek reggel pedig, a kedvező munkaerőpiaci és turisztikai adatközléseket követően erősödni kezdett a forint az euró ellenében, dél körül már 395 alatt is járt a jegyzés, ahonnan az amerikai inflációs adatot megelőzően 395 fölé korrigált vissza az árfolyam.

Molnár Dániel felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok központi banki rendszere, a FED által kiemelten figyelt PCE-árindex májusi alakulása nem okozott meglepetést, az elemzői várakozásoknak megfelelően havi alapon stagnáltak a fogyasztói árak, míg az éves árindex 2,6 százalékra lassult. Ám még ez is elég volt ahhoz, hogy az euró kismértékben erősödjön a dollár ellenében, amely a forintot is visszaerősítette 395 alá péntek estig.

A Makonóm Intézet várakozása szerint a következő időszakban is a 390-400-as sávban alakulhat a forint árfolyama az euró ellenében.

Ezt történt a héten a gazdasági életben

A héten több gazdasági esemény is történt. Az egyik legfontosabb volt, hogy szerda este önálló életre kelt az Apple Pay, volt olyan olvasónk, akitől több mint félmillió forintot vontak le. Az incidens rengeteg magyar felhasználót érinthetett. A Magyar Nemzeti Bank után a kormány is felemelte a szavát, és egy héten belüli kártérítést ígértek a károsultaknak, amelyet több bank már el is kezdett folyósítani – a jegybank az Indexnek külön nyilatkozott a kérdésben.

És nagyon úgy tűnik, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter még nem ment el nyaralni, hiszen egy másik kiemelt hír volt, hogy az utóbbi időszakban jelentős mértékben emelkedtek az üzemanyagárak Magyarországon.

A folyamatra pénteken közleményben reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium: „A magyar családoknak többet kell fizetniük az üzemanyagért, mint a szomszédos országok lakosainak: a benzin 4 forinttal, a gázolaj 18 forinttal drágább. Elfogadhatatlan és igazságtalan, hogy a magyar családok többet fizessenek az üzemanyagért, mint a szomszédos országok lakosai.”

A tárca a választások előtti időszakhoz hasonlóan felszólította a kereskedőket, hogy a családok védelme érdekében térjenek vissza a korábbi hónapok gyakorlatához, és áraikat mérsékeljék a szomszédos országok átlaga alatti szintre. Ám szombaton is emelkedett a benzin ára, így a következő átlagárakkal zárult a hónap: átlagosan a 95-ös benzinért 613, míg a gázolajért 629 forintot kell fizetni literenként.

Érdemes azt is kiemelni, hogy a Pénzügyminisztérium hétfőn ismertette új rendelettervezetét az adózási szempontból nem együttműködő államok listájának módosításáról. Az új listán Oroszország is szerepel, több klasszikus offshore adóparadicsom mellett, amelyekkel szemben szigorú szankciókat vezethetnek be.

Nézzük, a tőzsde hogyan zárt

Arra már Horváth Gergely, a Makronóm Intézet elemzője hívta fel a figyelmet, hogy ez a hét sem múlt el rekordok nélkül a hazai tőzsdén, ugyanis a 72 ezer pontos szintjét is áttörve, újabb történelmi csúcsot döntött a BUX-index, amely egyetlen hét alatt több mint 2 százalékkal került feljebb.

Az elemző szerint a Richter esetében az emelkedés hátterében a keddi elemzői tájékoztatón elhangzottak kedvező fogadtatása állhat, miszerint a gyógyszergyártó több mint 300 millió euróval másfélszeresére növelné a női egészség szegmensébe tartozó értékesítéseit legkésőbb 2030-ig, amellyel piacvezető szerepre tervez szert tenni ebben a termékkategóriában Európában.

Az emelkedés mellett fundamentális tényezők is szólnak, de ebbe az irányba mutatnak az elemzői értékelések és a részvény alulértékeltségére utaló jelek – ez utóbbit alátámasztják az átlagosan nagyjából 20 százalékos felértékelődési potenciált jelző célárak is. Az OTP esetében folytatódtak a sajátrészvény-visszavásárlások, amelyek továbbra is a – héten a megszokottnál magasabb – napi forgalom átlagosan több mint 10 százalékát tették ki.

Ezek eredményeként a 60 milliárd forintos visszavásárlási keret több mint kétharmada kimerült. A midcapeket illetően az Appeninn érte el a legnagyobb, 13 százalékot is meghaladó árfolyam-emelkedést a héten, de mindenképpen ki kell emelni az Alteo 3 százalékot közelítő részvényárfolyam-növekedését is.

Horváth Gergely szerint az utóbbi hátterében az a hétfői bejelentés állhat, miszerint a cégcsoport közel 10 milliárd forint értékű vissza nem térítendő forrást nyert el az uniós helyreállítási alapból (RRF), amellyel megvalósíthatják a társaság történetének legnagyobb, 28 milliárd forint értékű zöldmezős beruházását. Ennek keretében 440 megawatt új hálózatienergiatároló-kapacitást építenek ki Magyarországon 2026-ig bezárólag.

Újabb adatok érkeznek a gazdaságról

Hétfőn a KSH az áprilisi külkereskedelmi termékforgalom részletes adatait közli, viszont az árfolyamra a kedden megjelenő első negyedéves költségvetési hiányadat gyakorolhat nagyobb hatást, illetve a pénteki adatdömping: a hét utolsó munkanapján a májusi ipari, kiskereskedelmi és termék-külkereskedelmi adatot ismerteti a KSH.

Molnár Dániel szerint ezen adatközlések kapcsán alapvetően azt lehet elmondani, hogy kedvezőbb makroadatok forinterősödést generálhatnak a devizapiacokon. Az Eurostat adatközlései közül kiemelendő a kedden megjelenő júniusi inflációs gyorsbecslés az eurózónából, amelyből a befektetők az Európai Központi Bank várható kamatpolitikájára következtetnek majd. Egy tovább lassuló áremelkedési ütem lazább monetáris kondíciókat indukálna,

A másik fontos makroadat az Egyesült Államokból érkezik péntek délután: a júniusi nem mezőgazdasági foglalkoztatottak száma, amely pedig a Fed kamatpályáját, illetve az azzal kapcsolatos várakozásokat befolyásolja.

„A Fed esetében a kérdés, hogy idén csak egyszer (decemberben) vagy kétszer (szeptemberben és decemberben) vág-e kamatot. Egy gyengébb munkaerőpiaci adat az utóbbi szcenáriót támogatná, így a dollár gyengítésén keresztül erősítené a forint árfolyamát is. A fentieken felül az általános piaci hangulat befolyásolhatja a forint árfolyamát a jövő héten is” – összegezték az Indexnek a Makronóm Intézet elemzői.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)