Elképesztő, milyen sokat érnek a magyar földek
További Gazdaság cikkek
- Több mint 7,7 milliárd forintot ad a kormány a budapesti egészségügy fejlesztésére
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
- Több napra leállt az ügyintézés az MVM online oldalán és alkalmazásában
- A drónbizniszbe is belecsap a 4iG, amely nemrég az űriparban kezdett terjeszkedni
- Több száz milliárd forintos kárt okoznak a csalók, egyetlen fegyver van ellenük
A hirdetmények alapján 10 hektárt (100 ezer négyzetmétert) meghaladó földrészletek kerülhetnek a gazdákhoz. Vannak azonban ennél jelentősebb tételek is az árverési csomagban: például 526 millió forintért induló licittel egy 116 hektáros csorvási földet kínálnak, amelyből 115 hektár a szántó és egy hektár az erdő – szúrta ki a G7 magazin.
Az Agrárminisztérium kommunikációja szerint a mostani földárveréssel a kis- és közepes gazdálkodók, valamint a helyi termelők földhöz jutását kívánja támogatni
– világított rá a gazdasági portál, megjegyezve, hogy a meghirdetett területekre ugyanakkor bárki tehet ajánlatot. Kedvezőtlen, hogy a rendszerváltás után a kárpótlás és a privatizáció miatt a birtokstruktúra szétaprózottá vált. A gazdaságok Magyarországon sok esetben még ma is nem a legideálisabb egybefüggő, hanem széttagolt területet művelnek.
A portál úgy fogalmaz, hogy „ezen az elaprózottságon földcserékkel is lehetne javítani, az ilyesmit azonban – hiába buzdítja erre az állam – a magyar gazda Pató Pál úr óta nem sieti el. Még akkor sem, ha a koncentráltabb területen nagyobb profitot tudna termelni.”
Jó üzlet a bérleti szerződés
Termelési és profitszempontból a termőföld bérleti díja sem elhanyagolható tényező, sok olyan földet árvereznek, amelyekre élő haszonbérleti szerződés vonatkozik – ezeket csak a lejártuk után vehetik használatba az új tulajdonosok – mutat rá elemzésében a G7.
Némelyik bérleti szerződés ez már októberben lejár, de például egy Mátételke határában lévő, 98 hektáros ingatlant – amelyből 97 hektár szántó – 2029-ig bérli a Bácsalmási Agráripari Zrt. Ennek közel 356 milliós kikiáltási ára sem csekély, de
a rekorder az Ebes településnél 1,529 milliárdért hirdetett 147,6 hektáros szántó. Ezt a területet 2030-ig bérli a Kösely Zrt.
Van ennél is hosszabb bérleti szerződés, az Emőd határában 664 millió forintért meghirdetett 97 hektáros, vegyes használati ágú területet 2037-ig bérli a „Gazda” Mezőgazdasági Szövetkezet – világít rá az elemzés.
Milliókba kerülhet egy hektár föld
A portál felidézi, hogy a mezőgazdasági terület az ország területének 55 százalékát teszi ki, a szántóföldek nagysága pedig 4,2 millió hektár. Ehhez képest a mostani 20 ezer hektár nem tűnik soknak, de egy átlagos nagyságú gazdaság felől nézve így is rengeteg termőföldről van szó.
A várható bevétel szintén nem elhanyagolható: a legfrissebb termőföldpiaci elemzés, az OTP Termőföld Értéktérképe szerint
tavaly átlagosan 2,064 millió forint volt egy hektár,
ezzel számolva 41 milliárd 280 millió forintra tehet szert az állam – számolt utána a portál. Arra számítanak, hogy az idei átlagár már ennél is valamivel magasabb lehet, az állami földek kikiáltási ára pedig a piaci árnál nagyobb, esetenként 10 százalékkal is magasabb szokott lenni.