Még mindig rettentő inflációt éreznek a magyar fiatalok

A második negyedévben átlagosan 18 százalékos drágulásról számoltak be a fiatalok, ami nem mutat jelentős változást az első negyedéves felmérésben szereplő 19 százalékos átlaghoz képest, ugyanakkor jóval meghaladja a hivatalos statisztikákban szereplő májusi 4 százalékos áremelkedést – ismertette kutatásának eredményeit a K&H.

Egyelőre tehát nem igazán érzékelik a mindennapi kiadásaikban az infláció lassulását a 19–29 éves korosztály tagjai – legalábbis erre jutott a K&H ifjúsági indexe, amelynek keretében a második negyedévben is vizsgálták, hogy a fiatalok mekkora inflációt érzékelnek.

A korábban, 2023 elején elvégzett felmérésben 26 százalékos inflációt érzékeltek a fiatalok, ami gyakorlatilag megegyezett az akkori 26 százalékos tényadattal. Idén viszont már teljesen más a kép: az első negyedévben 19, a másodikban ehhez nagyon hasonló mértékű, 18 százalékos inflációról beszéltek átlagban.

Kevés fiatal érzékeli az inflációt 10 százalék alatt

A felmérésből kiderül az is, hogy a 19–25 évesek a 18 százalékos átlagnál valamivel alacsonyabb, 16 százalékos inflációt tapasztaltak májusban, az idősebbek, azaz a 26–29 évesek viszont 21 százalékos drágulást említettek átlagosan.

Mindössze tízből egy fiatal, azaz a válaszadók 10 százaléka mondta azt, hogy a ténylegeshez hasonló, 1–4 százalék körüli inflációt tapasztalt a napi költései alapján, 20 százalékuk pedig 5–10 százalékos áremelkedést érzékelt

– jelezték a kutatásban. 

„A fiatalok által érzékelt vagy gondolt átlagos infláció a felmérés adatai alapján több mint négyszerese a ténylegesnek, amiben szerepet játszhat az is, hogy sokaknál a negatív folyamatok, azaz 

az árak emelkedése vagy jelentős növekedése sokkal jobban megmarad az emlékezetben, mint a pozitív változásnak tekinthető árcsökkenés vagy a korábbinál jóval szolidabb árnövekedés

– magyarázták a kutatásban. 

Nagy Márton  nemzetgazdasági miniszter az Index kérdésére május elején elmondta, hogy bár a gazdaság az első negyedévben növekedett, az inflációt letörték, és a bérek emelkednek, az emberek a mindennapi életükben ezt az erősebb konjunktúrát, azaz a gazdaság újraindulását gyengébben érzékelik.

Egyrészt „a tavalyi év nagy megrázkódtatást okozott a magyar gazdaságnak”, másrészt kihatással van ránk a német gazdaság gyengélkedése. „Az sem segít, hogy az üzemanyagárakban megfigyelhető jelentős áremelkedés félelmet generálhat az emberekben, és úgy érezhetik, mégiscsak visszatérhetnek a magas árak” – világított rá a miniszter. Ezért ha kell,beavatkoznak az üzemanyagárakba, ha a benzinkutak önkéntesen nem csökkentik áraikat a szomszédos országok átlagos árszintje alá. 

Idén a tényadatok és az előrejelzések alapján a tavalyi éves átlagos 17,6 százalékos inflációnál visszafogottabb lehet az áremelkedés üteme. Németh Dávid, a K&H elemzője szerint ugyanis az év végére 5 százalék körüli infláció várható, az éves ütem pedig 4 százalék körül lehet.

(Borítókép: Németh Kata / Index)