Elmagyarázta a kormány, hogy mi áll a rendkívüli döntésük hátterében

„A kormány döntése értelmében – érvényt szerezve korábbi elvárásnak – a bankok csak abban az esetben csökkenthetik az extraprofitadó-befizetési kötelezettségüket a 2024-es évben, amennyiben növelik a teljes állampapír-állományukat úgy, hogy 2027 után lejáró állampapírokat vásárolnak” – írta a Nemzetgazdasági Minisztérium azzal kapcsolatban, hogy hétfőn Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette:

Az intézkedéstől csak az idei évben 400 milliárd forint bevételt várnak. A kormányzati elvárás tehát az, hogy az állampapír-portfólió átrendezése helyett a szektor hosszú lejáratú állampapír-vásárlással a teljes állampapír-állományát növelje.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében azt írta, a kormány rögzítette, hogy az 50 százalékos adókedvezmény igénybevételéhez a teljes állampapír-állomány névértékének is növekednie kell, nem elég a hosszú lejáratú, azaz 2027 után lejáró állampapír-állomány névértékét növelni.

Ebből fakadóan a 2024-es évre vonatkozóan mind a teljes állomány, mind a 2027 után lejáró állampapírállomány-növekmény figyelembevételével kerül az adókedvezmény megállapításra. A vizsgált időszakot 2024 első 11 hónapjában látott napi átlagos állampapír-állomány fogja jelenteni a megelőző év, azaz 2023 első 4 hónapjához képest.

Minden részletet szabályoztak

2024-ben az extraprofitadó alapja a 2022-es korrigált, adózás előtti eredmény. Idén a bankszektor teljes extraprofitadója tervezetten 260 milliárd forint, amely az előírásoknak megfelelő állampapír-vásárlás teljesülése esetén az 50 százalékos adókedvezménnyel 130 milliárd forintra csökkenthető.

A kormány döntése alapján a banki extraprofitadó 2025-ben úgy marad érvényben, hogy annak nominális értéke nem csökken és az adó alapja a 2023-as korrigált, adózás előtti eredmény lesz. Jövőre az állampapír-állomány növelésénél a vizsgált időszakot 2025 első 11 hónapja fogja jelenteni 2024 első 11 hónapjához képest.

A tárca a közleményében arra is kitért, hogy a tranzakciós illeték tekintetében a kormány továbbra is azt rögzíti, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték esetén a bankok és a pénzforgalmi szolgáltatók az illetékfizetésre kötelezett fél, nem pedig a lakosság vagy a vállalati szektor. A tranzakciós illeték tekintetében a kormányzat az alábbiakról döntött a jelenleg is érvényben lévő tételek esetében:

• általános esetben (ideértve az értékpapír-tranzakciókat is) az illeték mértéke 0,45 százalékra emelkedik (0,3 százalékról), de fizetési műveletenként legfeljebb 20 ezer forint lehet (ez utóbbi 10 ezer forintról emelkedik);
• készpénzfelvétel esetén a pénzügyi tranzakciós illeték 0,9 százalékra emelkedik (0,6 százalékról).

Az új szabályozás 2024. augusztus 1-jétől érvényes, a kormány az intézkedéstől 2024-ben 85 milliárd forint többletbevételt vár, 2025-ben pedig a teljes évet tekintve elérheti a 200 milliárd forintot.

A bankok végül ezen nyerhetnek

A jelenleg hatályos pénzügyi tranzakciós illeték mértékének emelése mellett 2024 október 1-jétől bevezetésre kerül egy kiegészítő illeték is a konverziót tartalmazó ügyletek esetén, amely a jelenlegi tranzakciós illetéken felül fizetendő meg az érintett tranzakciók esetében.

• A döntés értelmében amennyiben egy ügylet a különböző pénznemek közötti átváltást (konverziót) tartalmaz (ideértve a deviza swapügyleteket is), úgy ezt az ügyletet magasabb tranzakciós illetékfizetési kötelezettség terheli.
• A kiegészítő illeték mértéke – az általános tranzakciós illetéken felül – tranzakciónként 0,45 százalék, és szintén a 20 ezer forintos limit alkalmazandó.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az általános szabályoktól eltérően, ez a kiegészítő illeték belföldi természetes személy vagy vállalati ügyfél által ugyanazon pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlák közötti ügyleteket, a hitelintézeteken és központi szerződő félen kívül a pénzügyi és befektetési vállalkozásoknak, befektetési alapkezelőknek és befektetés alapnak vezetett számla terhére megvalósított fizetési műveleteket is terheli, de nem vonatkozik a bankkártyás műveletekre.

A kormány számítása szerint összességében a kiegészítő tranzakciós illetékből származó bevétel 2024-ben 7 milliárd lehet, 2025-ben elérheti a 30 milliárd forintot. A tranzakciós illeték tekintetében a kormány külön döntéseket hozott:

• a jövőben a magánszemélyek átutalása, postai befizetése és értékpapírügyletei esetében az illetékmentes határt a kormány 2,5-szeresére emeli, azaz a jelenlegi 20 ezer forintról 50 ezer forintra tranzakciónként.
• A bankkártyás műveletekre nem vonatkozik a kiegészítő tranzakciós illeték.
• A bankkártyák esetében tételes illeték van érvényben, ami érintéses bankkártyák esetében 500 forint évente, míg egyéb bankkártyáknál 800 forint. A kormány a bankkártyahasználat utáni illeték mértékén nem változtat, így az továbbra is rendkívül alacsony marad.
• A pénzügyi terhek növekedésének megakadályozása érdekében a kormány díjemelési stopot vezet be a lakossági fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak, költségek és egyéb fizetési kötelezettségek vonatkozásában. E szerint 2024. december 31-ig a lakossági ügyfelek esetében a bankszámláknál egyoldalú díjemelést közvetlen és közvetett formában sem valósíthatnak meg a pénzügyi szolgáltatók. Ez a tiltás az összes fizetési számlához kapcsolódó díjra vonatkozik, amely a már fennálló szerződésekre és az új szerződésekre is irányadó.

Reagált a Bankszövetség

A Magyar Bankszövetség a kormány bejelentésére reagálva azt közölte, hogy a háborúnak szinte valamennyi szektor a kárvallottja, köztük a bankszektor is. A gazdasági bizonytalanságok piaci következményei mellett számos kormányzati intézkedés terhét is fegyelmezetten és együttműködően viseli a bankszektor, ezért visszautasítja, hogy a háborús időkben extraprofitra tett volna szert.

„A sorozatos kormányzati terhek és intézkedések kiszámíthatatlansága jelentősen korlátozza a bankszektor hitelezési képességét, nemzetközi versenyképességét és gazdaságélénkítő szerepét” – írták a közleményben.

Hozzátették, hogy emellett a Magyar Közlönyben hétfő éjszaka megjelentetett intézkedések tovább növelik a határon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó fintech szolgáltatók versenytorzító szabályozói előnyét.

Mint írták, az eredetileg két évre (2022 és 2023) bevezetett extraprofit adó, bankadó és ATM telepítési előírások ezekre a szolgáltatókra továbbra sem vonatkoznak, míg a szigorodó tranzakciós illeték szabályok a tapasztalatok szerint korlátozottan érvényesíthetők velük szemben.

Mindeközben a magyar bankszektor a pénzügyi közvetítőrendszer működtetőjeként a kormány egyik legfontosabb partnere a gazdaságpolitika megvalósításában: a pandémia kezelésétől a családpolitikán át, a KKV finanszírozásában, digitalizációban, infrastruktúraépítésben egyaránt igazolta, és nap mint nap igazolja az elkötelezettségét – áll a közleményben.