Példátlan lépést tett Varga Mihály, amiből majdnem kéthavi nyugdíjkiadást lehetne fedezni

„Kezd kínos lenni Brüsszelben is, hogy Magyarország saját pénzből finanszírozza a közös uniós határ védelmét” – ezzel a felütéssel kezdtük még május végén azt a cikkünket, amelyből kiderült, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter meghívására Johannes Hahn, az uniós költségvetési biztos a déli határhoz látogat.

Majd pár nappal később a tárcavezető azt írta: a korábban megbeszéltekkel szemben a biztos csak Budapestig hajlandó eljönni, a vita tárgyát képező déli határkerítéshez már nem. Mielőtt Varga Mihály legfrissebb, az Indexnek adott beszámolójára térünk, érdemes a határkerítéshez tartozó kérdéseket tisztázni, ezek pedig a következők:

• Magyarország a schengeni övezethez történő 2007-es csatlakozása óta a déli határszakasz védelmével egyben az Európai Unió határát is köteles védeni. Tehát ez nemcsak a kormány döntése, hanem a Schengeni övezet miatt a kötelessége is.
• Az eredeti jogalkotói szándék szerint az unió külső határszakaszainak védelmét az ott elhelyezkedő tagállamok közös finanszírozásból látják el.
• A magyar határvédelmi rendszer 1 millió illegális határátlépést akadályozott meg az elmúlt 9 évben.
• A határvédelem biztosítása folyamatos költséget jelent a magyar állampolgároknak, 2015 óta számított kiadásaink az idén meghaladják az 1,8 milliárd eurót (700 milliárd forintot), ennek alig több mint 1 százalékát, 8 milliárd forintot fizette az Európai Unió.
• Az Európai Bizottság részéről érdemi lépés nem történt az ügyben, ezért tavaly év végén Varga Mihály levélben kereste meg a költségvetési biztost.

Közel kéthavi nyugdíjkiadás kijön belőle

„Mint a költségvetésért felelős miniszter, korábban Johannes Hahn uniós biztoshoz fordultam, kérve, hogy az Európai Unió vállaljon nagyobb részt a megnövekedett teherből. Tavaly év végén küldtem egy levelet biztos úrnak, aki akkor pozitívan reagált. A levélváltások után meghívtam a határra, és azt elfogadta. Leegyeztettük, hogy az első félévben sort kerítünk a látogatásra. Most ehhez képest egy folyamatos visszakozást láthatunk tőle” – így kezdte most az Indexnek az üggyel kapcsolatos részleteket a tárcavezető.

Varga Mihály kiemelte, Johannes Hahnnak – leköszönő biztosként – volt olyan felvetése, hogy inkább a magyar EU-elnökség prioritásairól szeretne tárgyalni. A Pénzügyminisztérium azonban erre válaszul jelezte neki, hogy az uniós elnökségünk apropója lehet a tárgyalás alapja, de Magyarország fontos témái között, a versenyképességen, a demográfiai kérdéseken túl az illegális migráció megfékezése is megtalálható.

Erre az uniós biztos úr végül jelezte, lemondja a találkozót. Világos helyzetet teremtettünk, amellyel a biztos úr már nem kívánt szembesülni, az utolsó pillanatban elfordult egy Magyarország számára súlyos probléma megoldásától

– mondta az Indexnek Varga Mihály. Összehasonlításként: a magyar határvédelmi kiadások összege kétszerese annak, mint amit egy év alatt családi adó- és járulékkedvezményre fordít az állam (370 milliárd forint), vagy más példával élve, közel kéthavi nyugdíjkiadást fedezne. Pedig a schengeni övezethez történő csatlakozás következtében Magyarországnak a külső határok védelme egyszerűen – az uniós szerződések szerint – a kötelessége.

Magyarország fizeti meg ennek az árát

Ezzel szemben június derekán kiderült, hogy az Európai Bíróság 200 millió eurós bírság megfizetésére kötelezte Magyarországot a menekültügyi jogszabályok megsértése miatt – az ügy hátterét Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója részletesen kifejtette az Indexnek. Varga Mihály most így összegezte a helyzetet:

A tagállamok helyett Magyarország fizeti meg annak az árát, hogy az Európai Unión belül ne legyen szükség határvédelemre. Ez pedig sérti a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztásának elvét – halkan jegyzem meg, a Magyarországra kiszabott 200 millió eurós büntetést bejelentő ítéletben is megtalálható. Tehát úgy is fogalmazhatunk: migránskvóta helyett határvédelmi kvóta szükséges, és nem 80 milliárdos büntetés, hanem 700 milliárd forintos költségtérítés jár Magyarországnak.

Fontos hangsúlyozni, a pénzügyminiszter szerint a helyzet nemcsak igazságtalan, de komoly teher is a magyar államháztartásnak, ugyanakkor az uniós költségvetés méretéhez viszonyítva a határvédelmi kiadások elenyészőek: csak az idei évre 67 ezer milliárd forint az uniós költségvetés kiadási főösszege.

A különbséget jól szemlélteti, hogy az Európai Bizottság a magyar határvédelmi kiadások több mint felét költötte találkozókra és konferenciákra 2015 óta (955 millió euró/375 milliárd forint), de az Európai Parlament is hasonló nagyságrendben költött utazásra és költőpénzre (740 millió euró/290 milliárd forint) ugyanezen időszak alatt.

A biztos úr ezúttal nem jelezte, hogy szándékozik-e Magyarországra jönni. Egy kifutó bizottság tagjáról beszélünk, láthatóan ebben az átmeneti időszakban nem fontos a távozó biztosoknak, hogy konkrét ügyekkel foglalkozzanak. Pedig továbbra is tartjuk, nem migránskvótára és nem 80 milliárd forintos bírságokra, hanem a költségek megtérítésére van szükség az Európai Unió részéről. Úgyhogy továbbra is azt szorgalmazzuk, vegyék napirendre a határvédelem szempontjából felmerülő költségeinket

– mondta az Indexnek a pénzügyminiszter. Érdemes megjegyezni, hogy 2021-ben a V4-ek (Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország) hoztak egy közös állásfoglalást, amiben a költségek finanszírozására tettek javaslatot. A tárcavezetőtől most megkérdeztük, hogy Magyarország uniós soros elnöksége hozhat-e fordulatot a határköltségek rendezésében. Válaszában Varga Mihály azt hangsúlyozta, hogy mivel a V4-ek megállapodása érvényben van, így az őszi ECOFIN-üléseken felmerülhet a határvédelmi költségek kérdése.

(Borítókép: Varga Mihály 2023. december 13-án. Fotó: Németh Kata / Index)