Nem jön több kőolaj Kijeven keresztül, nagy bajba kerülhet Magyarország

Magyarország versenyt fut az idővel, hogy elkerülje az áramkimaradásokat és az üzemanyaghiányt, miután Ukrajna részleges tilalmat rendelt el a területén áthaladó orosz olajra. Kijev a múlt hónapban szankciókkal akadályozta meg a legnagyobb moszkvai olajipari magáncég, a Lukoil által Közép-Európába értékesített kőolaj vezetékeken keresztül történő szállítását – ezzel részben semmissé vált az európai uniós szankciók alóli mentessége, amelyet azért hoztak létre, hogy az Oroszországtól függő országoknak több időt adjanak a szállítások leállítására – írta meg a Politico.

Ukrajna célja, hogy több mint két évvel az ország teljes körű lerohanása után megfojtsa a Kreml háborús kasszájának egyik legfontosabb bevételi forrását. A lépés azonban ellátási hiánytól való félelmet kelthet Budapesten, amely olajimportjának 70 százalékát Oroszországtól – és ennek felét a Lukoiltól – kapja.

Az ukrán intézkedések súlyos helyzetet teremthetnek

– mondta Ilona Gizinska, a Centre for Eastern Studies kutatója és Magyarország-szakértője. Hozzátette, hogy a magyarok „heteken belül” égbe szökő energiaárakkal és áramhiánnyal szembesülhetnek, ha nem találnak megoldást. A szakértő szerint Magyarország csak idén áprilisban csaknem negyedmilliárd eurót költött orosz nyersolajra és gázra.

Erről beszélt Szijjártó Péter korábban 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken azt mondta, hogy Ukrajna intézkedése veszélyeztetheti Magyarország hosszú távú energiabiztonságát, és Kijevet ostorozta a lépésért.

Az ukrán hatóságok hajlandóságot mutattak arra, hogy megoldást találjanak a helyzetre, de ezek a kísérletek azóta elhalványultak

– mondta.  

A hét elején Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott találkozóján Szijjártó azzal érvelt, hogy az ország tárgyalásokat kezdett Moszkvával az orosz olaj alternatív szállításáról.

„Ukrajnában most új jogi helyzet van, amely alapján a Lukoil jelenleg nem szállít Magyarországra” – mondta kedden a tárcavezető, hozzátéve: „Most egy jogi megoldáson dolgozunk, mert az orosz olaj fontos az energiabiztonságunk szempontjából”.

A Lukoil betiltása a Kijev és Budapest közötti kapcsolatok egyre feszültebbé válása idején történt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a héten nekiment Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, amiért ebben a hónapban egy önjelölt „békemisszió” keretében találkozott Vlagyimir Putyin orosz vezetővel. Budapest emellett kitartóan akadályozza az EU fegyverszállításait Kijevbe.

A keleti ellenségeskedés nehezíti az energiaszállítást

Miután Moszkva teljes körűen megszállta Ukrajnát, az EU embargót rendelt el a tengeren keresztül a blokkba érkező orosz olaj behozatalára. A csővezetékes szállítások alól azonban kivételt tett – beleértve a Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba vezetéken keresztül érkező szállítmányokat is –, hogy időt adjon az országoknak, hogy alternatív ellátást találjanak, azzal a feltétellel, hogy ezt a lehető leggyorsabban megteszik.

Inna Szovszun ukrán képviselő szerint – aki a parlament energiaügyi bizottságában ül – Ukrajna most saját kezébe vette az ügyet.

Több mint két éve várunk arra, hogy az EU, a G7-ek valódi szankciókat vezessenek be az orosz olajvezeték ellen

– mondta, megjegyezve, hogy a vezeték még mindig napi 200 ezer hordó nyersolajat szállít.

Mivel Moszkva tavaly 180 milliárd dollárt keresett az olajexportból, „valójában abszurdum, hogy hagyjuk, hogy ezt a pénzt azzal keressék, hogy ezt az olajat ukrán területen keresztül szállítják, ha ezt a pénzt aztán arra használják, hogy megöljenek minket” – tette hozzá Szovszun.

A képviselő utalt a tilalom másodlagos céljára is, amely nem más, mint Magyarországnak az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokkal és Kijev EU-csatlakozásával szembeni ellenállásának megdöntése.

Tényleg minden diplomáciai megoldást kipróbáltunk, és azok soha nem működtek. Úgy tűnik tehát, hogy más megközelítéseket kell találnunk arra, hogyan beszéljünk velük 

– mondta. Magyarországnak most gyorsan kell tehát cselekednie, hogy más lehetőségeket találjon.

„A szállítások elhúzódó leállása arra kényszerítené a regionális finomítókat, hogy megcsapolják készleteiket, leépítsék azokat, és közben valamilyen diplomáciai megoldást keressenek a kérdésre” – mondta Viktor Katona, a Kpler hírszerző cég vezető nyersolajelemzője.

Budapest most tárgyalhatna további importról a Rosznyefttyel – mondta Gizinska –, vagy növelhetné a horvátországi szállítást az Adria csővezetéken keresztül. Magyarország felszabadíthatná stratégiai vésztartalékának egy részét is, amely 90 napra elegendő olajat tartalmaz.

Az ukrán és a magyar kormány nem válaszolt a Politico írásbeli megkeresésére, ahogy a Mol és az orosz Lukoil sem.