Kiszivárgott: Ukrajna ezzel végleg ráborítaná az asztalt az Európai Unióra

Az ajánlat szerint Ukrajna nyersanyagot Azerbajdzsánból kaphatna, ami lehetővé tenné Kijev számára, hogy továbbra is pénzt keressen a szállításon. Bár ez a lehetőség minden érintett fél számára elfogadható, az ukránok a jelek szerint minden racionális elképzelés ellenére elutasítják a javaslatot – írja az mk.ru.

A tervről több nemzetközi lap is beszámolt, és ebben az áll, hogy az európai vállalatok Azerbajdzsánból vásárolhatnak gázt, és azt orosz csővezetékeken keresztül szivattyúzhatják a tárolóikba, egészen addig a pontig, ahol azok csatlakoznak az ukrán szállítási rendszerhez. A javaslat három szempontból is fontos:

• Európa újra könnyedén hozzáférhetne a kritikus nyersanyaghoz,
• Ukrajna bérleti díjat számlázhatna, és így bevételre tehetne szert,
• Oroszország pedig csomóponttá válna, amelyre nem vonatkoznának a szankciók.

Ukrajna már régóta ezzel fenyegetőzik

A piaci pletykák szerint a tárgyalási folyamat a kérdésben már elindult, azonban a végső döntés még messze van, mivel sem Kijev, sem Baku nem dolgozott ki konkrét feltételeket egy ilyen összetett mechanizmushoz. Egyébként az alku részei is lehetnek a mostani ukrán kijelentések annak érdekében, hogy jobb tárgyalási pozícióba kerüljenek, ezzel elérve, hogy magasabb tranzitdíjat számoljanak fel a szállítások után.

Ráadásul az ukrán hatóságok továbbra is hangoztatják: semmilyen körülmények között nem fognak Oroszországból érkező nyersanyagokat szállítani. Herman Haluscsenko, az ukrán energiaügyi miniszter kijelentette: országa és Oroszország között lehetetlen bármilyen, nyersanyagokra vonatkozó szerződés, és a két ország közötti gázkapcsolat az év végén véget ér.

A 2019-ben aláírt szerződés az utolsó orosz–ukrán gázmegállapodás, amelyet mindkét fél hivatalos elfogadott. A mostani javaslat kidolgozásában az Európai Unió képviselői is részt vettek, mivel Moszkvának és Kijevnek csak egy független közvetítő részvételével sikerült egyeztetnie a korábban felgyülemlett nézeteltéréseiket.

A korábbi alku öt évre meghatározta az ukrán csöveken keresztül Európába szállított energiahordozók mennyiségét: az első évben 65 milliárd, majd ezt követően évente 40 milliárd köbmétert. A szerződést valójában csak egyszer teljesítették teljes egészében.

A Gazprom 2020-ban a lekötött kapacitás mintegy 85 százalékát szivattyúzta át az ukrán gázszállító rendszeren, a GTS-en keresztül, amit a koronavírus-járvánnyal és a kereslet csökkenésével magyaráztak. Majd 2022-ben kitört az orosz–ukrán háború, ami teljesen átrajzolta a piacokat. Így 2022-ben már csak 19 milliárd köbméter orosz gáz jutott el Ukrajnán keresztül Európába, idén eddig csak 14 milliárd köbméter, és amikor a megállapodás lejár, a szállítások valószínűleg nem haladják majd meg a korábbi értékeket.

A kőolaj nekünk nagyobb kérdés

Januárban erősödött fel a kommunikáció azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna az év végén nem hosszabbítja meg az orosz gázszállítási szerződéseit. És korábban már többször kielemeztük, hogy egy ilyen döntés elsősorban nem Magyarországnak ártana.

A Gazprom–MVM-szerződésben foglalt földgáz két határponton léphetett be az országba:

• vagy a Török Áramlaton (kiskundorozsmai határátlépő),
• vagy Mosonmagyaróvárnál.

Ahogy azt már korábban is megírtuk, Magyarország esetén nincs akadálya annak, hogy a magyar–orosz hosszú távú gázszerződés teljes, évi 4,5 milliárd köbméteres mennyisége a Török Áramlaton keresztül érkezzen. Hiszen eddig is folyamatosan terelték át az érkező földgázt a déli irányba.

Ugyanakkor nem ilyen egyszerű a képlet azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna szankciókkal akadályozza az Oroszországból az országon keresztül érkező kőolajat, így Magyarország, Szlovákia és Csehország is bajba kerülhet, ha nem tud alternatív megoldást találni az orosz függőségre.

Kijev a múlt hónapban szankciókkal akadályozta meg a legnagyobb moszkvai olajipari magáncég, a Lukoil által Közép-Európába értékesített kőolaj vezetékeken keresztül történő szállítását – ezzel részben semmissé vált az európai uniós szankciók alóli mentessége, amelyet azért hoztak létre, hogy az Oroszországtól függő országoknak több időt adjanak a szállítások leállítására.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken azt mondta, hogy Ukrajna intézkedése veszélyeztetheti Magyarország hosszú távú energiabiztonságát, és Kijevet ostorozta a lépésért. A miniszter szerint átmeneti megoldásokkal jelenleg biztosított Magyarország kőolajellátása.

Ukrajna célja, hogy több mint két évvel az ország teljes körű lerohanása után megfojtsa a Kreml háborús kasszájának egyik legfontosabb bevételi forrását. A lépés ellátási kérdéseket vethet fel, mivel Magyarország az olajimportjának 70 százalékát Oroszországtól – és ennek felét a Lukoiltól – kapja.