Itt a budapesti airbnb-k vége? – Elkerülnék a belviszályt a turizmusban

Ebben a cikkben többek között ezeket a kérdéseket igyekszünk tisztázni:

• A szállodaszövetség vezetésével miért akarják a nagyobb szereplők tovább szabályozni a magán- és egyéb szálláshelyekre (is) vonatkozó, Európában egyedülálló szabályokat?
• A további szabályozás, például a nyitvatartási napok mennyiségének korlátozása szembemegy a kormány ambiciózus, turizmusra vonatkozó stratégiai céljaival.
• Valóban felverik a bérleti díjakat az airbnb-k?
• Az airbnb-k zavarják a lakóközösséget?
• Miért hibás megközelítés az, hogy az airbnb-k visszaszorításával a vendégek szállodákba mennek? Ennek cáfolatára nemzetközi felmérések állnak rendelkezésre.
• Az érdekképviseletek ígéretet kaptak Guller Zoltán MTÜ-elnöktől és Nagy Márton nemzetgazdasági minisztertől, hogy minden őket érintő módosítási javaslat előtt kikérik a véleményüket.

Maximalizálnák a nyitvatartási napokat

Az Index hasábjain nemrég a magyar turizmuson belüli háborúról írtunk, azzal a felütéssel, hogy a nagyobb szereplők „ki akarják csinálni” a kicsiket? Forrásaink szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezetésével idén márciusban megtartott Turisztikai Tanácsadó Testület alakuló ülésén egyes érdekképviseletek részéről elhangzott, hogy „a magán- és egyéb szálláshelyek további szabályozására van szükség”.

Konkrétumok nincsenek, a szóban forgó kisebb szereplők pedig értetlenkedve szemlélik az amúgy is igencsak jelentős szabályozásuk további szigorítására való törekvéseket.

Az ügyben újabb fejlemény ütötte fel a fejét, ezúttal is konkrétumok nélkül. Több, a hazai turizmusirányítást jól ismerő forrás is arról beszélt szerkesztőségünknek, hogy alapjaiban tervezik átalakítani a magán-, és egyéb szálláshelyek működési környezetét. Ennek kapcsán kaptak szárnyra azok a híresztelések, miszerint korlátoznák a magán- és egyéb szálláshelyek éves nyitva tartóságát, azt 120–180 napban maximalizálnák.

Ezzel kapcsolatban megkerestük a három érintett, magán- és egyéb szálláshelyekhez köthető érdekvédelmi szervezetet, a Magyar Apartman Kiadók Egyesületét (MAKE), a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségét (Fatosz), valamint a Felelős Magánszálláshely Kiadók Egyesületét (FMKE).

Európában egyedülálló szabályozás

A magán- és egyéb szálláshelyek mindig is szabályozott környezetben működtek, a döntéshozók ingerküszöbét a hirtelen ezres nagyságrendben megjelenő, jelenleg több mint 14 ezer egységgel működő airbnb-zés haladta meg. Ráadásul egész éves nyitvatartással, amihez aztán a vidéki panziók, magánházak is csatlakoztak, amelyek a vidéki, falusi turizmus fellendülésének köszönhetően szintén az év egészére kiterjesztették nyitvatartásukat.

Ennek hatására merült fel a szektor szabályozásának szükségessége, amit a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) Guller Zoltán elnök vezetésével az elmúlt években tisztességesen el is végzett – avatott be Schumicky Balázs, a MAKE elnöke. Definiálták a magán- és egyéb szálláshelytípust, európai szinten egyedülálló módon valamennyi szálláshely részére előírták a kötelező, napi szintű adatszolgáltatást, aminek köszönhetően a hazai turizmus egy hatalmas, naprakész adatbázissal rendelkezik. Ezen túlmenően bevezették a kötelező szálláshely-minősítést, ami szintén egyedülálló Európában. Négyszázalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást is fizetniük kell a magán- és egyéb szálláshelyeknek, csakúgy, mint a szállodáknak.

„Az elmúlt években tehát a szállodalobbi hatására rendkívül jó szabályozást dolgoztak ki a magán- és egyéb szálláshelyekre vonatkozóan, az állam transzparens módon minden adatot lát” – mondta Schumicky Balázs.

Szembemenne a hazai turizmus főbb stratégiai céljaival

Az Európában egyedülálló szabályozás okán legelőször arra voltunk kíváncsiak, hogy miért van szükség további szabályozásra, és valóban készülőben van-e egy nyitvatartási korlátozás.

A Fatosz megkeresésünkre leszögezte: őket senki sem kereste a témában, ők is „kósza hírekből” értesültek róla, de bíznak benne, hogy a korábbi ígéretek szerint minden kisebb-nagyobb horderejű változtatás előtt kikérik az érintett érdekképviseletek véleményét, meghallgatják javaslataikat.

A kiadható napok számának korlátozása ellentétes lenne a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 – Új turizmus, stratégiai céljaival, amely a hazai turizmus vendégéjszakáinak számának országos szintű növelését, illetve a hazai szálláshelyeken történő magasabb költést szeretné elérni, legyenek azok kereskedelmi vagy magán- és egyéb szálláshelytípusok

– szögezte le a Fatosz elnöke.

Frankó Pál szerint másrészről óriási hiba lenne minden magán- és egyéb szálláshelyet egy kalap alá venni, hiszen a kategóriát sokféle szálláshelytípus alkotja. „A stratégiai cél szerint elérni kívánt vendégéjszakaszámhoz jelenleg is nagyban hozzájárulnak a magán- és egyéb szálláshelyek, legyenek azok Budapesten vagy vidéken. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter éppen azt kérte a Turisztikai Tanácsadó Testülettől, hogy deregulációs javaslatokat tegyenek részére. Ezt a testület tagjai megtették. Furcsa lenne, ha ezután további szabályokat, korlátozásokat vezetnének be” – világított rá.

A szakma teljes sötétségben tapogatózik, így az sem világos, hogy az említett korlátozást mikortól vezetnék be, és hány napban szabnák meg a nyitvatartást. „Bízunk benne, hogy az erről szóló információk minden valóságalapot nélkülöznek. A korlátozás ténye semmilyen mértékben nem elfogadható. Turizmusszakmai indokai nem lehetnek, és súlyosan veszélyeztetné a vállalkozás szabadságát, valamint a tulajdonnal kapcsolatos jogokat” – hangsúlyozta Frankó Pál.

„Az FMKE reméli, hogy valóban a működési feltételek javításáról van szó, nem pedig az egyéb és magánszálláshelyek működésének további adminisztrációs és egyéb korlátozó intézkedésekkel történő ellehetetlenítéséről. A sajtóhírekből és egyéb információkból az FMKE is folyamatosan értesül arról, hogy a Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége (MISZSZ), a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (Vimosz) és különösen a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) folyamatosan újabb szabályozásokat sürget, aminek részleteire egyáltalán nem térnek ki” – mondta Wakszmann Csaba, az FMKE alelnöke.

Szerinte az említett szervezetek igénye unikális, ami ebben az esetben egy negatív jelenség, hiszen

információink szerint más piaci szektorban nemigen található olyan, hogy az egyik szabályoztatni akarja a másikat. Az MSZÉSZ lobbicéljai között évek óta folyamatosan szerepel az egyéb és magánszálláshelyek további szabályozása. Az FMKE a maga részéről ezen lobbicélkitűzést nehezen tekinti barátságos és üzletileg együttműködő lépésnek

– tette hozzá.

A kormány szeptember 30-i határidőt adott a nemzetgazdasági miniszternek, hogy terjesszen elő jogszabály-módosítási javaslatot: az erről szóló, Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett határozat megjelent a Magyar Közlönyben.

Ebben többek között az szerepel, hogy „a turizmusfejlesztési célok megvalósítása érdekében felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy – az érintett miniszterek bevonásával – vizsgálja meg a Turisztikai Tanácsadó Testület turisztikai ágazatot érintő további jogszabály-módosítási javaslatait, és az ágazatban működő vállalkozások működési feltételeinek javítása érdekében készítsen előterjesztést a Kormány részére a szükséges jogszabály-módosításokról”.

Az FMKE az idei évben több javaslatot is előterjesztett a turizmusszektorban, szállásszolgáltatás területén működő mikro- és kisvállalkozások érdekében Guller Zoltán és Nagy Márton részére, de ez idáig nem érkezett reakció – mondta az egyesület elnöke.

Ígéretet kaptunk Guller Zoltántól és Nagy Mártontól, hogy minden, a magán- és egyéb szálláshelyeket érintő törvénymódosítási szándék előtt kikérik a véleményünket. Mindketten szavatartó emberek, és mivel még senkit nem hívtak tárgyalóasztalhoz, így arra következtetek, hogy a további szabályozással kapcsolatos információk nem állják ki a valóság próbáját

– egészítette ki Schumicky Balázs.

A kormány stratégiai céljait is veszélyeztetné

Az érdekképviseletek nem tudnak róla, hogy a szóban forgó intézkedések mögött volna bármilyen hatástanulmány. Azt azonban biztosra veszik, hogy kedvezőtlen hatással lennének a kormány turizmust érintő ambiciózus célkitűzéseire: a fürdővárosokra, a Budapestre irányuló turizmusra vagy az Egész évben Balaton-koncepcióra.

„Főszezonban, főleg a nyári időszakban nem nehéz vendéget szerezni, azonban pont azért készült az elmúlt években számos hatástanulmány, hogyan lehetne versenyképesebbé tenni országunkat, és desztinációnként minden évszakban megtalálni azt a markáns vonzerőt, ami miatt a vendégforgalom élénkülni tud. Elő- és utószezoni ajánlatokkal, aktívabb értékesítési tervekkel és erősebb online jelenléttel a szálláshelyek többségének sikerült elérnie, hogy ne csak a nyári időszakban, hanem egész évben vendégeket tudjon fogadni. A kereslet is egyre inkább felfedezi Magyarországot, és számos kiváló minőségű magán- és egyéb szálláshely jött létre az elmúlt években. Ezeknek a meglévő kapacitásoknak a nem megfelelő kihasználtsága hatalmas veszteséget okozna a turizmusban, mely nemzetgazdasági szinten is kiesést hozna magával” – mutatott rá Frankó Pál.

„A vidéki, az elmúlt 4 évben folyamatosan fejlesztő üzemeltetők és szálláshely-tulajdonosok versenyképességét rendkívül negatívan érintené egy 120–180 napos korlátozás, utóbbi esetében pusztán az év felében lehetne nyitva. Jelenleg nagy részük lényegesen hosszabb ideig, akár egész évben várja vendégeit” – tette hozzá a Fatosz elnöke, aki sorra vette, hogy már így is milyen adminisztrációs terhek nyomják a magán- és egyéb szálláshelyek vállát, mint ahogy minden más szálláshelytípusét.

• NTAK (Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ) bevezetése – vele egyidejűleg a napi adatszolgáltatási kötelezettség bevezetése.
• VIZA (Vendég Információs Zárt Adatbázis) használata és bevezetése.
• Négyszázalékos turizmusfejlesztési hozzájárulás.
• Időközben történt egy áfacsökkentés – 18-ról 5 százalékra mérsékelték a szálláshely-szolgáltatás áfáját. Csakhogy ez a szállodák terhét csökkentette, a magán- és egyéb szálláshelyeket üzemeltetők, elsősorban adószámos magánszemélyek, illetve egyéni vállalkozók nem voltak áfakötelesek, így rájuk ez a könnyítés nem vonatkozott, nekik tehernövekedés a bevételük után a 4 százalékos hozzájárulás.
• Megjelent az egységes szempontrendszer szerinti kötelező szálláshely-minősítés.

A nyitvatartási napok számának korlátozása már túl van azon a határon, amit a szálláshelyek elbírnak, tolerálnak. Semmi sem indokolja a vidéki szektorban, de Budapesten sem

– húzta alá.

Magyarországon körülbelül 30-35 ezer magán- és egyéb szálláshely van, amivel a turizmus legnagyobb csoportját alkotják. Frankó Pál szerint ezért több szempontból is érthetetlen, hogy miért épp a legtöbb egységgel rendelkező szálláshelytípust pécézték ki. Ahogy arra fentebb, illetve előző cikkünkben rávilágítottunk, a magán- és egyéb szálláshelyekkel szembeni regularizációt a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége forszírozza a leghangosabban. A kisebb szereplők szerint érthetetlen módon, hiszen a szállodák, illetve a magán- és egyéb szálláshelyek vendégkörében igen kicsi a közös halmaz. Ebből kifolyólag a kisebb szálláshelyeken megforduló vendégek a korlátozások hatására kis eséllyel kötnek ki szállodai szobákban vagy a főleg a nagyobb külföldi turistacsoportok – például lány- vagy legénybúcsús – által keresett hostelekben.

Az MTÜ adatai szerint 2023-ban közel 16 millió vendég több mint 41 millió vendégéjszakát (amelyből 85 százalék külföldi turista) töltött el Magyarországon, ami azt jelenti, hogy a vendégek száma 5, a vendégéjszakáké pedig 3 százalékkal lett magasabb a 2022-es évinél. Ez azt eredményezte, hogy a szálláshelyek összbevétele elérte a 180 milliárd forintot, ami 23 százalékos növekedés a megelőző évhez képest.

Az Indexnek nyilatkozó érdekképviseletek KSH-adatok szerinti számítása szerint 2023-ban 11 866 669 vendégéjszakát töltöttek el külföldi turisták Budapesten. Közülük 7 025 473 választott szállodát (59,20 százalék), 3 840 184 foglalás történt magán- és egyéb szálláshelyeken (32,36), míg közösségi szálláshelyet 1 001 012-en választottak (8,44 százalék). Ebből is jól látszik, hogy a vendégéjszakák harmadát adó magán- és egyéb szálláshelyek jelentős súllyal bírnak a hazai turizmusban.

Külföldi turizmus Magyarországon, 2023

	Szabadidő-, turizmuscélú tartózkodáshoz kapcsolódó kiadások (millió forint)	Vendégéjszakák száma	Egy vendégéjszakára jutó kiadások (forint)	Adott országból érkező vendégek arányának eltérése a szektor piaci részesedésétől (százalék)
				szállodák	közösségi szálláshelyek	magán- és egyéb szálláshelyek
Oroszország	21 545	124 991	172 372	−7,59	3,57	4,02
Ausztria	141 271	957 570	147 531	10,93	−3,44	−7,48
Franciaország	85 452	580 574	147 185	−7,69	−1,24	8,93
Németország	344 918	2 505 959	137 639	−2,33	0,73	1,60
Ausztrália	17 405	175 772	99 020	−12,46	9,65	2,81
Olaszország	82 842	962 383	86 080	−2,25	−1,78	4,02
USA	87 801	1 099 349	79 866	6,82	0,60	−7,41
Egyesült Királyság	93 767	1 328 879	70 561	4,13	−1,24	−2,88
Lengyelország	73 029	1 272 473	57 391	−5,20	−3,99	9,19
Ázsia	131 325	2 329 161	56 383	2,47	2,56	−5,04
Csehország	74 564	1 393 353	53 514	2,02	−4,30	2,27
Izrael	35 825	703 119	50 952	2,59	−6,76	4,17
Afrika	5633	131 331	42 892	−1,29	11,91	−10,62
Románia	32 184	1 182 427	27 219	2,10	−4,81	2,71
Szlovákia	25 282	933 437	27 085	2,87	−4,20	1,33
Szerbia, Montenegró, Koszovó	6623	295 253	22 432	1,83	−3,48	1,65

Forrás: KSH

Schumicky Balázs ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy míg – a pletyka szerint – a magán- és egyéb szálláshelyek nyitvatartási napjait megvágnák, addig a társasházakban működő ifjúsági szállások, a hostelek esetén nem hallani ilyen törekvést. Ahogy a lobbierejüket kihasználva a kisebbek szabályozására buzdító szállodaszövetségnek sincs oka panaszra, hiszen a 2023-as adatok szerint Budapesten Bécsnél és Prágánál is drágábban adnak ki szobákat, és a kihasználtságuk is magasabb. Ezenfelül folyamatosan adják át az újabb szállodákat.

Ugyanakkor az Eurostat adatai szerint Budapesten a turizmus intenzitása (az egy lakosra jutó turisták száma) jócskán elmarad Bécstől, Berlintől vagy Prágától, még inkább Barcelonától vagy Velencétől, ahol valóban lehet túlturizmusról beszélni.

Városok turizmusának intenzitása 2023-ban

	Egy lakosra jutó vendégszám	Vendégek száma (millió fő)	Lakosságszám
Dubrovnik	45,7	1,3	28 428
Velence	35,1	9,2	261 905
Firenze	28,3	10,3	363 837
Dublin	10,1	6	592 713
Athén	9,6	6,2	643 452
Barcelona	9,5	15,8	1 660 122
Párizs	9,1	19,1	2 087 577
Amszterdam	8,2	7,7	936 923
Lisszabon	7,8	4,4	567 131
Koppenhága	7,4	4,9	659 350
Prága	6,6	9,2	1 384 732
München	4,9	7,4	1 512 491
Helsinki	4,9	3,3	675 747
Bécs	3,7	7,5	2 006 134
Berlin	3,7	14	3 755 251
Stockholm	3,5	3,5	988 943
Róma	3,5	9,6	2 754 719
Budapest	3,3	5,5	1 686 222
Brüsszel	3,2	3,9	1 219 970
Madrid	2,1	7	3 332 035

Forrás: Wikipedia/medium.com

Airbnb vagy nem airbnb?

Fontos annak tisztázása, hogy mit értünk magán- és egyéb szálláshelyeken, ugyanis tág fogalomról beszélhetünk – hogy pontosan milyen meghatározás vonatkozik rá, arról szintén korábbi cikkünkben értekeztünk. A tisztánlátás azért fontos, mert a szabályozás szükségességét sok esetben összemossák az airbnb-vel. De akkor az airbnb, illetve a magán- és egyéb szálláshelyek külön kategória? Nem.

Épp ezért nem egyértelmű az a kijelentés, hogy szabályozni kell a magán- és egyéb szálláshelyeket. Az érintettek ilyenkor érthetően felkapják a fejüket, hogy a teljes csoportra gondolnak, vagy csak egy részére, például az airbnb-lakásokra.

Az airbnb-k működését pontosan ugyanaz a jogszabály (239/2009. korm.-rendelet) szabályozza, mint a hotelekét, a törvényi felügyeletet ugyanúgy a jegyzők látják el, a tevékenységet bejelentve kell folytatni, 3 évenkénti átfogó ellenőrzésen kell résztvenni. Cég formájában üzemeltetett apartmanként ugyanúgy fizetnek adót, mint a hotelek. Az 1–3 apartmant üzemeltető magánszemély az extra szja-n kívül fizet idegenforgalmi adót, turizmusfejlesztési hozzájárulást, építményadót, áfát, továbbá jutalék utáni áfát.

„Az Airbnb egy gazdasági vállalkozás, szállásközvetítő platform, így szakmailag teljesen hibás megközelítés, hogy összemossák az egyéb és magánszálláshely szálláshelytípusokkal. Az Airbnb-platformon bármilyen szállástípus – a jurtától a szállodákig – hirdethet országszerte bárhol, ugyanazon feltételek mellett. A budapesti egyéb és magánszálláshelyek létjogosultságára mi sem nagyobb bizonyíték, hogy az összes szállásközvetítő platform meglátta az üzleti lehetőséget, hogy óriási az igény ezekre a szállástípusokra is, ezért fejlesztéseiket is ennek figyelembevételével tette meg és teszik meg jelenleg is. Kikérik az üzemeltetők/működtetők véleményét, és fel is használják azokat. Míg ezek a platformok működésük korábbi időszakaikban inkább a szállodákra hegyezték ki a szolgáltatásaikat, a későbbiekben a fejlesztéseik alapján azokra is fókuszáltak, akik csak egy vagy néhány egységgel folytatják a szállásszolgáltatás tevékenységet. Ezen tények és információk figyelembevételével az FMKE számára értelmezhetetlen az airbnb-szabályozás felemlegetése, ezért egyesületünk úgy tekinti, hogy magát a céget kívánják szabályozás alá vonni” – mondta Wakszmann Csaba.

Hasonlóan látja Frankó Pál is, aki szerint ebben a megvilágításban egy falusi szálláshely és egy budapesti airbnb ugyanazon jogi, adózási szabályozásban részesül. „Nem szerencsés, hogy egy halmazként kezelik a szálláshelytípusokat és félreérthetően használnak kifejezéseket” – mondta.

A MAKE elnöke arra a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) általi adatsorra hívta fel a figyelmet, ami kiveszi azon kritika élét, miszerint az airbnb-k felverik a hosszú távra kiadott lakások bérleti díját. „Az airbnb-s lakások jó részét korábban hosszabb távra adták ki. A rövid távra váltás felújítást hozott magával, ezáltal később, visszakerülve a hosszú távú piacra, drágábban kel el, hiszen történt egy jelentős minőségi javulás” – mutatott rá Schumicky Balázs, hozzátéve, hogy a KSH adatai alapján a vidéki nagyvárosokban jobban nőttek az albérletárak, mint az airbnb-k által érintett budapesti belső kerületekben, vagyis nem valós az az állítás, hogy az airbnb-k okozzák a lakhatási válságot.

A sokat költő amerikai turisták valóban a hoteleket részesítik előnyben, de a náluk is többet költő francia és német vendégek az airbnb-ket preferálják. Jó iránynak tartják az MTÜ azon törekvését, hogy a nagyobb költségi hajlandósággal és képességgel rendelkező turistákat vonzza Magyarországra, ehhez azonban nyugodt, stabil, kiszámítható környezetre van szükség.

Nemzetközi – többek között New York-i – példák támasztják alá, hogy az airbnb-k korlátozásával a hotelek kihasználtsága nem nőne. Felmérések szerint az airbnb-k vendégeinek háromnegyede ez esetben más desztinációt választana magának, így az ország és az érintett település elesik a turisták által termelt bevételtől, adóktól. A szállodaszövetség is elismeri egyik levelében, hogy a két szálláshelytípus (magán- és egyéb szálláshelyek, illetve szállodák) más vendégkört ér el.

Sokszor jelenik meg kritikaként, hogy az airbnb-k vendégei zavarják a társasházban élőket. A magán- és egyéb szálláshelyek döntő többsége 2–4 fős lakás. A problémát a társasházakban működő ifjúsági szálláshelyekre (hostelekbe) érkező nagy létszámú bulituristák okozzák – jelezték az érdekképviseletek.

Állami vs. önkormányzati fenntartás

Előző cikkünkben a szállodaszövetség azt hozta fel a magán- és egyéb szálláshelyek további szabályozása melletti egyik érvként, hogy azokat az önkormányzatok, míg a szállodákat az állam szabályozza.

2021-ben a kormány úgy döntött, hogy az önkormányzati hatáskörbe adja a magán- és egyéb szálláshelyek szabályozásának jogát. Ezen törvényi felhatalmazás alapján az önkormányzatok mindegyikének biztosított a lehetőség arra, hogy bármikor korlátozhatják az egyéb és magánszálláshelyek működését a szálláshely-szolgáltatás céljára felhasználható napok számában, amennyiben ezt szükségesnek érzik.

Az érdekképviseletek elmondták, hogy a nyitvatartási napokat szabályzó önkormányzat ritka, mint a fehér holló. Hiszen tisztában vannak azzal, hogy egy számos területre kiterjedő és egyik legnagyobb foglalkoztató ágazatról van szó, márpedig egy szabályozás számos területet elsöprő lavinát indíthatna el. A kevesebb napot nyitva tartó szálláshelyre kisebb személyzet kell, a közeli vendéglátóhelyek is bevételkiesést szenvednek el, az önkormányzat pedig idegenforgalmiadó-bevételtől (ifa) esik el – ráadásul, ahogy korábban is említettük, a kormány teljes turizmust érintő stratégiai céljai elérésének is gátat szabna.

Ezenfelül a kisebb szálláshelyek munkahelyeket, pihenési lehetőséget biztosítanak a szegényebb régiókban. Ráadásul főként az alacsonyabb képzettségű munkakörök esetében számítanak nagyobb foglalkoztatónak, ami kulcskérdés ezen lokációk esetében.

Egyenlő feltételeket szeretnének

Azt mindegyik érdekképviselet leszögezte,

Sőt, elmondták, hogy nyitottak az észszerű, minden szereplő érdekét szolgáló további szabályozásra. Példaként említették

• a gyorsan növekvő új magán- és egyéb szálláshelyek számának korlátozását úgy, hogy eközben a már meglévőket nem hozzák hátrányos helyzetbe. Kérdésünkre, hogy ez nem a piac korlátozását jelenti-e, úgy válaszoltak; valóban lehet úgy értelmezni, ám nem vesz el szerzett jogot, amit a szállodaszövetség lobbija céloz. Emellett azért van rá szükség – világítottak rá – mert a rengeteg piaci szereplő jelentősen torzítja az árakat, ami tömeges szálláshely-bezárásokat vonhat maga után.
• Ennél is nagyobb probléma lehet a „feketézés”, vagyis a hivatalos engedély nélküli szálláskiadás, ahogy a hotelek esetén óriási gond a szürke pénzek kifizetése a munkavállalóknak. Ez azonban nem ok a teljes magán- és egyéb szálláshelyszektor ellehetetlenítésére. Az érdekképviseletek évek óta közös javaslatokkal igyekeznek segíteni a feketézők elleni fellépést. Sajnálatos, hogy semmilyen ez irányú hatékony intézkedés eddig nem történt.
• Felülvizsgálatra szorulhat azon társasházak helyzete, amelyek kvázi hotelekként működnek, ám mégis egyéb szálláshelyre vonatkozó szabályok mellett üzemelnek.

Észszerű szabályozásra nyitottak vagyunk, egészen addig, amíg az egyenlő versenyhelyzet fennáll. Azonban ha a szállodák, a hostelek, valamint a panziók egész évben nyitva lehetnek, a magán- és egyéb szálláshelyek nyitvatartása pedig korlátozott, az minden, csak nem egyenlő verseny

– jelezték az érdekképviseletek. Ilyen nem egyenlő feltételeket teremtett, amikor a koronavírus-járvány alatt a magán- és egyéb szálláshelyek szinte semmilyen támogatásban nem részesültek, míg a szállodák és vendéglátóegységek többféle módon is segítséget kaptak – tették hozzá.

A Ferihegyi repülőtér visszavásárlásán felbuzdulva az MTÜ távlati célként jelölte meg, hogy Magyarország 2030-ig elérje a legalább 20 milliós éves vendégszámot és az évi 50 millió vendégéjszakát. Ezenfelül a szektor a jelenlegi 12-ről 16 százalékra növelné GDP-hozzájárulását. Ennyire ambiciózus vállalásokhoz nemhogy korlátozni, épp ellenkezőleg, támogatni kell a turizmust és annak minden szereplőjét – jegyezték meg.

Kérdéseinket a Magyar Turisztikai Ügynökséghez, illetve az azt szabályozó Nemzetgazdasági Minisztériumhoz is elküldtük, ám cikkünk megjelenéséig egyik helyről sem érkezett válasz.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)