Nem találja a helyét a magyar gazdaság, újra csökkent a teljesítménye

A gazdasági teljesítmény növekedéséhez legnagyobb mértékben az építőipar és az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágak teljesítménye, valamint a termékadók és -támogatások egyenlegének alakulása járult hozzá. Ugyanakkor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint a gazdasági növekedést fékezte

Az első fél évben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 1,3, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,5 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.

Az I. negyedévben a gazdaság teljesítménye a kiegyensúlyozott adatok szerint 1,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Akkor az előző negyedévhez képest pedig a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal nőtt.

A Világgazdaság elemzői konszenzusa éves viszonylatban 2,5 százalékos, míg negyedéves bázison 0,5 százalékos növekedést jósolt, így jól látható, a mostani adat mindenképpen negatív meglepetés.

Lehetett látni, hogy rossz adatok jönnek

Érdemes kiemelni, hogy már januárban lehetett látni, hogy az ipari szektor nem találja a helyét, májusban pedig a termelés volumene 5,2, munkanaphatástól megtisztítva 4,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Ennek részben az áll a hátterében, hogy a német gazdaság komolyan megtorpant, ez pedig a magyar gazdaságra is jelentős következményeket gyakorolhat.

Varga Mihály korábban az Indexnek ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a kiskereskedelmi fogyasztás beindulásán túl a külső környezetben, illetve a beruházásokban jelentkező esetleges fordulat adhatna növekedési potenciált Magyarországnak. A gazdaság exportképessége miatt érdemes most a külső környezetre figyelni.

„A legnagyobb bizonytalanságot a német gazdaság jelenti. A német gazdasági szakértők és politikusok szerint is a második világháborút követő modell került most válságba, ami az elmúlt évtizedekben Európát húzta. A G7 országainak adatai szerint Németországban dolgoznak a legkevesebbet, Ázsiában és Amerikában jóval több munkaórát dolgoznak” – összegezte a kihívásokat már július derekán a tárcavezető.

A mostani adatokkal kapcsolatban pedig azt hangsúlyozta, hogy a kedvezőtlen külső körülmények ellenére stabilak a növekedési kilátásaink:

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pedig az adatokat úgy értékelte, hogy a GDP naptárhatással kiigazított bővülése nemzetközi összevetésben várhatóan az erős középmezőnyhöz tartozik: éves alapon, az eddig megjelent adatok alapján kedvezőbb, mint a francia (+1,1), a belga (+1,1), a svéd (0,0), a lett (−0,4) és az ír (−1,4) növekedés.

Nagy Márton: A gazdaság fundamentumai stabilak

A nemzetgazdasági miniszter szerint a növekedés a második negyedévben az előzetes várakozásoknál alacsonyabb volt, ami külső tényezőkre vezethető vissza. A gazdaság fundamentumai stabilak és erősek, a GDP visszapattanását – az export gyengélkedése miatt – az ipar hátráltatja. Az ipar teljesítményének helyreállását továbbra is az európai külpiacok, különösen legfontosabb külpiacunk, a német gazdaság gyengélkedése késlelteti. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalatok csökkenő keresletet érzékelnek.

Nagy Márton szerint a belső kereslet állapota óvatos optimizmusra ad okot: a reálbérek 9 hónapja tartó növekedésének és az óvatossági motívum fokozatos oldódásának köszönhetően zajlik a belső fogyasztás helyreállása. Ezt tükrözi a kiskereskedelmi forgalom 5 hónapja tartó folyamatos növekedése, valamint az, hogy a turizmus az év első felében közel 8 százalékkal bővült a tavalyi rekordévhez képest. A külső keresletben azonban még nem látszik, mikor jön el a fordulópont.

A tárcavezető elemzése szerint ez két fő okra vezethető vissza:

1. a szomszédunkban folyó elhúzódó háborúra
2. és az Európai Unió versenyképességi problémáira.

„A háború, a hadiipar és a segélyek finanszírozásán keresztül rengeteg pénzt von el a gazdaságtól és a fejlesztésektől, valamint bizonytalanságot kelt a piacokon, ezáltal visszafogja a befektetéseket és gátolja az óvatossági motívum drasztikus enyhülését. Azonban ha a háború a közeljövőben véget ér, akkor a magyar növekedés ismét elérheti a dinamikus 4 százalékos szintet.”

Nagy Márton a közlemény szerint kiemelte, hogy az Európai Unió évtizedek óta veszít versenyképességéből a globális versenytársakkal szemben. Ez a tendencia az elmúlt években tovább gyorsult az elszabaduló energiaárak, valamint Amerika és Kína protekcionista intézkedései miatt.

A legégetőbb versenyképességi problémát a járműipar jövőjének bizonytalansága jelenti. Habár Európában a zöldátállás és az elektromos autózás vonatkozásában elindult egy rendkívül pozitív trend, – a Németországban is tapasztalható elbizonytalanodás fényében – ez most megtörni látszik.

A tárcavezető arra is kitért, hogy a magyar álláspont ezzel szemben továbbra is az, hogy az elektromos autózás jelenti az európai ipar jövőjét. Ezért a kormány az európai elektromos autóipar fellendítése és megerősítése érdekében egy 11 pontból álló akciótervet dolgozott ki.

A magyar álláspont szerint Európa versenyképességének megőrzéséhez nem protekcionizmusra és – a kínai elektromos autók behozatalával szemben is alkalmazott – büntetővámokra van szükség, hanem az európai elektromosjármű-ipar uniós szintű támogatására – húzta alá Nagy Márton. Majd végezetül kiemelte, hogy a kormány várakozásai szerint – az amerikai elnökválasztás után – idén ősszel már nem háborús, hanem békeköltségvetést tud majd az Országgyűlés elé terjeszteni.

Szerinte egy olyan költségvetési tervet, amely a kis- és középvállalkozásokat és a családokat célzó akcióterveken keresztül gyors lökést ad majd a gazdaságnak, elősegítve a 4 százalékos GDP-növekedést, amelynek jövő évi elérésében a kormány továbbra is bízik. Mindezt inkluzív módon megvalósítva, az alulról nyitott középosztályt erősítve, hogy a társadalom minél szélesebb rétegei részesüljenek a békével együtt beköszöntő konjunktúrából – zárta elemzését.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)