Elképzelhető, hogy Brüsszel kérte a magyar olajszállítás tiltását Kijevtől?
További Gazdaság cikkek
„Immáron több mint egy hét telt el azóta, hogy Szlovákiával közösen kezdeményeztük az Európai Bizottság fellépését Ukrajnával szemben az olajszállítások tiltása miatt” – így kezdte Facebook-posztját Szijjártó Péter azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna szankciókat vezetett be az egyik legnagyobb orosz olajvállalat, a Lukoil ellen, megtiltva számára minden tevékenységet ukrán területen, megakadályozva, hogy a cég olaja szlovák és magyar finomítókba kerüljön.
A tárcavezető most arra emlékeztetett, hogy eltelt több mint egy hét, és az Európai Bizottság nem tett semmit.
Szijjártó Péter kijelentette: hiába két uniós tagország energiabiztonságának veszélyeztetése, hiába az EU–Ukrajna társulási megállapodás kristálytiszta megsértése, „Brüsszel hallgat”. Szerinte most két lehetőség van:
- Az Európai Bizottság annyira gyenge, hogy képtelen érvényt szerezni két tagállam alapvető érdekének egy tagjelölttel szemben.
- Nem is Kijevben, hanem Brüsszelben találták ki az egészet, nem is az ukrán kormány, hanem az Európai Bizottság akarta, hogy zsarolják meg a két békepárti, fegyverszállításokat elutasító országot.
„Az Európai Bizottságnak és személyesen Ursula von der Leyen elnöknek azonnal színt kell vallania: Brüsszelből kérték-e az olajszállítás tiltását Kijevtől? S ha nem, akkor miért nem lépett semmit több mint egy hét alatt az Európai Bizottság?” – zárta bejegyzését.
Robert Fico forrong
Mint arról az Index is beszámolt, a pénteki Kormányinfó kiemelt témája volt az ügy, amit Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter zsarolásnak minősített, szerinte a békepárti álláspontja miatt került ebbe a helyzetbe Magyarország és Szlovákia.
„Ha a helyzet nem oldódik meg, üzemanyaghiány is lehet, de pánikra semmi ok, szeptemberig megoldást kell találni” – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón.
Az Index kérdésére, hogy hány százalékát adja a Lukoil beszállítása a Molnál felhasznált összmennyiségnek, Gulyás Gergely nem tudott pontos arányt mondani, a mértéket 50 százalékosra tette. Mindez azért volt fontos, mert felmerült, hogy esetleg más keretszerződésekből pótolhatná a Mol a kieső részt. Gulyás szerint azonban nem mindegy, hogy azokhoz milyen áron jutna hozzá a társaság.
Gulyás Gergely emlékeztetett rá, hogy Ukrajna Magyarországtól vásárol áramot és finomított olajat, emellett segítjük az ukrán menekülteket, ezért is elfogadhatatlan a lépés, de a kormány nem fog viszontzsarolni, az Európai Bizottságot kérte fel közvetítésre.
Ugyanakkor érdemes kiemelni, hogy a legfrissebb hírek szerint Ukrajna garantálja a kőolaj tranzitját a szankciókkal nem sújtott vállalatok számára, és kész megoldani a tranzitkérdéseket Szlovákiával az Európai Unió társulási megállapodásával összhangban – közölte kedden Roman Andarak ukrán energiaügyi miniszterhelyettes.
Nemrég pedig arról is hírt adtunk, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök hétfőn az ukrán miniszterelnökkel, Denisz Smihallal folytatott többszöri telefonos egyeztetés, valamint az Ukrajna pozsonyi nagykövetével történt hétfői megbeszélés után jelentette be, hogy amennyiben Ukrajna nem áll le az orosz kőolaj Szlovákiába és Magyarországra irányuló exportjának korlátozásával,
akkor a pozsonyi Slovnaft olajfinomító nem folytatja az Ukrajnába irányuló gázolajexportot, amely az ottani szükségletek 10 százalékát teszi ki.
Robert Fico hangsúlyozta, hogy Kijev az orosz kőolajexport tranzitjának korlátozásáról hozott lépésével Szlovákiának, Magyarországnak és Ukrajnának is árt, miközben az intézkedés hatását Oroszország meg sem érzi.
A szlovák kormányfő emlékeztetett, bármennyire is azt próbálja láttatni a fősodratú média, hogy a kőolajszállításból adódó jelenlegi problémáknak Oroszországban van a gyökere, látni kell, hogy a kőolajszállítás korlátozásáról szóló döntést Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hozta meg július 24-én, amikor a Lukoil társaságot szankciós listára tette.