Kevés az 1500 milliárd forint, a túlélés a tét

Bőven van tere a fejlődésre a biztosítási piacnak Magyarországon. Nemzetközi kitekintésben megállapítható ugyanis, hogy számos országban 10 százalék körüli vagy afeletti a szektor penetrációja. Míg az Egyesült Királyságban 9,9, addig Franciaországban 11,8 százalékon áll ez a mutató, ami azt jelenti, hogy a biztosítások díjbevételei a GDP százalékában ekkora súllyal bírnak. Tekintettel a brit vagy a francia gazdaság erejére, figyelemre méltóak ezek az adatok. Viszonyításképp: Magyarország biztosítási penetrációja ennél lényegesen alacsonyabb, ráadásul trendszerűen csökken.

Amikor kevés 1500 milliárd forint

Keszthelyi Erik, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. elnök-vezérigazgatója rámutatott, hogy a hazai biztosítási szektor díjbevétele tavaly 1509 milliárd forint volt, ami 5,6 százalékos növekedést tükröz az egy évvel korábbihoz képest, igaz, árnyalja a képet az elmúlt esztendőre jellemző 17,6 százalékos inflációs környezet. A biztosítási piac 62 százalékát adó neméletüzletág 14,5 százalékkal bővült éves bázison, a fennmaradó 38 százalékért felelő életbiztosítások díjbevétele viszont 6,3 százalékkal csökkent, amivel még a 2021-es szintet sem érte el.

A díjbevételek növekedésétől is érdemben elmaradt tavaly a szerződések számának növekedése, ami negyedévente mindössze 1,1 százalék volt. Az életbiztosítások száma 0,1 százalékkal csökkent, míg a nem-életbiztosításoké 1,3 százalékkal lépett előre az előző év adatainak fényében.

Az idei első negyedév végén a biztosítóintézetek teljes szerződésállományában ugyanakkor 7,2 százalékos növekedés láthatóéves alapon, ami a gyakorlatban több mint 1 millió új szerződést hozott a konyhára, döntően a neméletüzletági 8,4 százalékos szerződésszám emelkedés következményeként. Így a szerződésszám 2024 márciusának végén meghaladta a 15,87 millió darabot.

Ha az egyes gazdasági ágazatokat érintő adó- és adójellegű befizetéseket vizsgáljuk, akkor az egyik legnagyobb befizető a biztosítási szektor: 2023-ban a pénzügyi szervezetek különadója 352 milliárd forint volt, amit a pénzügyi tranzakciós illetékek követtek 333 milliárd forinttal, majd a biztosítótársaságokat érintő biztosítási adó és az extraprofitadó 236 milliárd forinttal

− ismertette Keszthelyi Erik. Hozzátette, hogy a biztosítási szektor teljesítményét értékelve ugyanakkor fontos figyelembe venni további tényezőket is. Méghozzá a következőket mindenképp:

• A klímaváltozás következtében egyre nagyobbak a kockázatok és a kárinfláció mértéke. Neméletág esetében a kumulált kárinfláció mértéke 2021–2023 között majdnem 30 százalékos volt, a lakossági módozatok esetén pedig a legtöbb esetben a 40 százalékot is meghaladta a kárinfláció.
• A minőségi ügyfélkiszolgálás és digitalizáció érdekében tett piacélénkítő beruházások és innovatív fejlesztések csökkennek, ezáltal hosszú távon a magyar biztosítási szektor fokozatosan leszakadhat a környező országok fejlettségi szintjéről, és idővel már a trendkövetésre sem lesz képes.
• Egy ország nemzetgazdasági fejlettségi szintjét jelentősen befolyásolja a lakosság öngondoskodási hajlandósága. Miközben a fejlett nyugat-európai országokban magas a lakosság biztosítási tudatossága, a magyar piacon még jelentős fejlődésre és célzott biztosítási edukációs tevékenység folytatására van szükség a lakosság megtakarítási hajlandóságának növelése érdekében. 

Összeségében megállapítható, hogy a javuló biztosítástechnikai eredmények ellenére is csak a nemélet és a saját befektetések hozamai tudták nyereségesre fordítani a biztosítási szektort, amely így is forráshiánnyal küzd. Az extraprofitadót figyelembe véve hét biztosítótársaság volt veszteséges 2023-ban, pótadó nélkül vizsgálva azonban mindössze egy társaság lett volna veszteséges.

Erősödő alkuszi jelenlét

Annak ellenére, hogy a biztosítási penetráció az elmúlt tíz évben folyamatosan csökken hazánkban (2013-ban 2,66 százalék volt, ami 2023-ra 2,01 százalékra esett vissza), a bruttó díjbevétel évente átlagosan 6,5 százalékot növekedett, amely jelentősnek mondható, de még így is elmarad a nemzetközi szinten 10 százalékos átlagfejlődéstől.

• Az alkuszok és a többes ügynökök a biztosítók díjbevételének 53 százalékát kezelték tavaly, mely 6 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ezzel összefüggésben folyamatos növekedést mutat a közvetített szerződések darabszáma is.
• Míg 2020-ban az alkuszok és többes ügynökök által közvetített szerződések darabszáma a teljes biztosítási piac vonatkozásában 43,2 százalék volt, 2023-ra elérte a 46 százalékot.

Ugyanakkor a növekvő teljesítmény mellett folyamatosan csökken az aktív biztosításközvetítő alkuszok és többes ügynökök száma. Míg 2010-ben 550 volt az alkusz és többesügynök-cégek száma, ami 2023-ra (az előző évhez képest 5,3 százalékkal) 354-re csökkent. A Hungarikum-vezér hangsúlyozta: hasonló tendencia látható a biztosításközvetítő természetes személyek esetén is, ahol 2023. év végére 3,7 százalékkal kevesebb regisztrált biztosításközvetítő személy volt, mint 2022-ben.

Az elöregedő korfa megmutatkozik a biztosítási szektorban tevékenykedő személyek között is (az alkuszoké 49,4 év, a többes ügynököké 37,1 év, míg az ügynököké 47,6 év), ezért kiemelten fontos feladat a szektor számára a fiatalok bevonzása.

Integráció számokban

Egy nemzetközi elemzést alapul véve az integrációs tevékenység mögött a nyugat-európai országokban elsősorban az elöregedő tulajdonosi réteg és ezzel összhangban az utódlástervezési okok állnak, a közép-európai országokban pedig a felvásárlások és összeolvadások tekintetében a piaci részesedés növelése és ezzel összhangban a piacvezető pozíciók megszerzése áll a Hungarikum Alkusz szerint.

Míg Lengyelországban 2017 és 2022 között 13 tranzakció zajlott le, amivel vezető szerepet tölt be a régióban, addig Magyarországon a Hungarikum Alkusz Partner Programjához az elmúlt öt évben 41 biztosításközvetítő csoport csatlakozott, akik azóta is mind tagjai a csapatnak, és objektív mutatók alapján kimutatva még eredményesebben végzik tevékenységüket.

Az integrációs tevékenységek nemzetközi és hazai viszonylatban is különböző eredményekkel szolgálnak azoknak, akik belevágnak – mindegy, hogy az integráló vagy az integrálódó oldaláról nézzük. Kölcsönös előny azonban az abból fakadó, működést és bevételt érintő szinergia, az új képességek megszerzése, a kiterjedt partnerhálózatok lehetősége, melyek segítik a további fejlődést és az akadályok nélküli üzletkötést. 

A biztosítási szektor elkényelmesedett. A Magyarországon működő nemzetközi biztosításközvetítő társaságok jelentős része ül a 10-15 éves állományán, és nem érdekük, hogy naprakészen tartsák az ügyfelek szerződéseit

– jelentette ki Keszthelyi Erik. Megjegyezte, hogy mellettük tevékenykednek azonban olyan alkuszok is, akik a munkájukat hivatásként élik meg, és valódi értéket kívánnak teremteni ügyfeleik és saját családjuk részére. A családi vonatkozást fontos hangsúlyozni, mert ezen alkuszcégek között sokan vannak olyanok, akik vállalkozásukra életük munkájaként tekintenek, amit generációkon át szeretnének örökíteni.

Nem elég kivárni, cselekedni kell

A Hungarikum Alkusz változást kíván elérni a magyar biztosítási szektorban. Ezt célozva tavaly ilyenkor bemutatta a 12 stratégiai pontot tartalmazó javaslatcsomagját. Azt egy 16 országra kiterjedő nemzetközi kutatás előzte meg a stratégia felállítása érdekében. Az alkuszcég támogatásával idén januárban a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetsége (MBTSZ) meghirdette 2030-ig tartó programját, elősegítve a biztosítási szakma fejlődését.

Az MBTSZ célja többek között, hogy tevékenységével elősegítse a tanácsadók munkáját, piacújító innovációs és digitalizációs programok kezdeményezését, az alkuszi szakma vonzóvá tételét, 2030-ig a szakirányú felsőfokú képzettséggel rendelkezők számának emelését, Tanácsadói Minősítési Rendszer megalkotását, valamint az ügyfelek biztosítási attitűdjének fejlesztését, melyek hozzájárulnak a társadalom biztosítási szakmába vetett bizalmának növeléséhez.

Keszthelyi Erik úgy összegzett, hogy

• a magyar biztosítási piac kiaknázatlan potenciálú, azonban növekedését felemészti az infláció és az adóteher, így mára veszteséges ágazattá vált.
• A szakma alulreprezentált, a banki szektor messze elhagyta fejlődésben.
• A biztosítási szakértelmet erősítő képzés elvégzése és a fiatalok szakmába való bevonzása kiemelkedően fontos lenne a szektor fejlődése szempontjából.
• Ugyanakkor elmaradnak az ágazati fejlesztések az ügyfelek, a digitalizáció, az innováció kárára, aminek következtében folyamatosan leszakad a környező országoktól.
• A közvetítők által kezelt biztosítási állomány magas, azonban a közvetítők száma folyamatosan csökken, ezzel párhuzamosan pedig a biztosítási penetráció is.
• Az ügyfelek biztosítási tudatossága és öngondoskodási hajlandósága alacsony, a biztosítási tudatossággal keveset foglalkoznak az iskolákban, ennek javítása érdekében sokkal szorosabb összefogásra van szükség az állami szektor, az oktatás és a biztosítási szektor között, aminek az első alapköveit a Hungarikum Alkusz már letette.

A piacvezető Hungarikum Alkuszról érdemes tudni, hogy az elmúlt egy-másfél év meghatározó volt számára cégcsoportszinten. Tavaly több mint 22,5 milliárd forint nettó árbevételt ért el a társaság, amely csaknem 250 ezer ügyfél 400 ezer biztosítási szerződését kezeli, mintegy 250 alkalmazottal és több mint 1000 fős tanácsadói hálózattal rendelkezik. A társaság 2024. január 30-án belépett az online biztosításközvetítői piacra is, a márciusi lakásbiztosítási kampány keretében pedig az ügyfelek edukációja céljából a biztosítási szektor egyik legnagyobb integrált médiakampányát valósította meg.

(Borítókép: Keszthelyi Erik 2022. szeptember 23-án. Fotó: Karip Tímea / Index)