Csapdába szorultak a németek, Nagy Mártonnál lehet a drótvágó

Hidegzuhanyként érkezett a második negyedéves GDP-adat, mert ugyan éves szinten 1,3 százalékkal nőtt, viszont az előző negyedévhez képest 0,3 százalékkal csökkent, azaz gyengült a gazdaság teljesítménye. A szakértők növekedésre számítottak az előző negyedévhez képest, erről számolt be Németh Dávid, a K&H vezető elemzője is, aki előzetesen 0,1 százalékra tette a bővülést, ennek mégis az ellenkezője történt.

A szakértő szerint a gyengülésben több tényező is szerepet játszott:

• az európai gazdaság, ezen belül is főleg Németország gyengélkedése,
• az elektromos autók iránti lanyhuló kereslet,
• a hazai fogyasztási hajlandóság erőtlensége.

A szakértőt arról is kérdeztük, hogyan reagálhat a negatív GDP-adatra a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Elmondta, hogy a nemzetközi piacra ugyan nem tud hatni a jegybank, de a hazai beruházási kedvet és a lakossági keresletet felpörgetheti a kamatcsökkentésekkel. Németh szerint az év végére a jegybank a jelenlegi 6,75-ről 6,25 százalékra vághatja az alapkamatot, ez a becslés a mostani GDP-adattal megerősítést nyerhetett.

Át kell írni a kormány előrejelzését

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter múlt héten az InfoRádiónak adott interjúban úgy vélekedett, hogy a GDP valahol 1,5–2 százalék közötti növekedést mutathat éves alapon a második negyedévben, de az eredmény ennél alacsonyabb, 1,3 százalék lett.

„Azt vártuk, hogy az első negyedévhez képest lesz további javulás, tehát a második negyedévben még tovább emelkedhet a GDP az első negyedévhez képest. Most úgy tűnik, főként az ipar miatt, hogy ez veszélyben van” – jelezte. Így is lett, negyedéves alapon visszaesés történt.

A miniszter az év elején 2,5 százalékos gazdasági növekedést jelölt meg az év egészére. Németh Dávid szerint ugyanakkor ahhoz is erős teljesítmény kellene, hogy a kereken 2 százalékos GDP-növekedés meglegyen.

Az iparon belül főként az export, az exportdinamika jelentős visszaesést mutat. Ez mindenféleképpen meglepő, hogy ilyen gyenge a külső kereslet.

– magyarázta Nagy Márton. A GDP-adatot értékelő közleményében megerősítette, hogy szerinte a második negyedévben az előzetes várakozásoknál alacsonyabb GDP-adat külső tényezőkre vezethető vissza.

Az ipar teljesítményének helyreállását továbbra is az európai külpiacok, különösen legfontosabb külpiacunk, a német gazdaság gyengélkedése késlelteti

– húzta alá a miniszter, megjegyezve, hogy ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalatok csökkenő keresletet érzékelnek.

Nagy Márton felpörgetné az elektromos autók piacát

Németh Dávid szerint valóban gyengélkedik a német ipar, azonban pusztán ezzel nem lehet magyarázni a negyedéves gazdasági visszaesést, hiszen a beruházásokkal is gond lehet. Ezen kívül strukturális problémák is vannak az elektromos autók piacán, hatalmas visszaesést szenvedett el a szektor. Erre a nemzetgazdasági tárca vezetője is kitért kedden:

A legégetőbb versenyképességi problémát a járműipar jövőjének bizonytalansága jelenti. Habár Európában a zöldátállás és az elektromos autózás vonatkozásában elindult egy rendkívül pozitív trend, a Németországban is tapasztalható elbizonytalanodás fényében ez most megtörni látszik.

Nagy Márton arra is kitért, hogy  ezzel szemben a magyar álláspont továbbra is az, hogy az elektromos autózás jelenti az európai ipar jövőjét. Ezért a kormány az európai elektromosautó-ipar fellendítése és megerősítése érdekében egy 11 pontból álló akciótervet dolgozott ki. Az elektromos autózást érintő csomagról az Index bővebben is írt július elején.

A K&H szakértőjét arról is kérdeztük, hogy milyen fogadtatásban lehet része az Európai Unióban a kormány által jegyzett 11 pontos akciótervnek, mennyire találhat halló fülekre a kontinens nyugati felén.

– jelezte Németh. Megjegyezte ugyanakkor, hogy van olyan német autógyártó, amely már kijelentette, hogy szembemegy az EU elektromos átállásra vonatkozó terveivel. Inkább aszerint gyártja az autókat, hogy mit akar a piac, legyen az belső égésű motorral felszerelt jármű vagy elektromos.

Ha ez a hangulat eluralkodik a piacon, akkor bizony az elektromos autókra nagy téteket tevő Magyarország bajban lesz

– figyelmeztetett Németh, aki szerint pont azért, mert sokat áldoztunk az elektromos autók piacára, kiemelten fontos a kormánynak, hogy  a 11 pontos csomaggal felpörgesse ezt a területet, kvázi emellett lobbizzon. 

Ezenkívül a szakértő elmondta, hogy a kínaiak erőteljesen törnek be az elektromos autók piacára. Tehetik ezt azért, mert az európai versenytársaknál jóval olcsóbban gyártanak és kínálnak elektromos autókat. A szakértő szerint az Európai Unió védi majd ettől a piacát. Ennek része az ideiglenes büntetővám, amit az unió vetett ki egyes kínai autógyártókra.

Megütötték a forintot a GDP-adat után

Azt láttuk, hogy a friss GDP-adat után 393-ról 394,5-ig ugrott a forint az euróval szemben. A szakértő szerint is az adat volt ilyen hatással a fizetőeszközünk árfolyamára, a befektetők elkezdték értékelni az új helyzetet. „Az euró szempontjából nézve a 385 és 400 forint közötti tartományt tekintjük a fő sávnak. 

Inkább középtávon várunk euródrágulást, a jövő évben már sokkal inkább a 390–405-ös sávban gondolkodunk mint fő kereskedési sáv,

– mondta az elemző. Kiemelte, hogy mind a forint, mind a magyar alapkamat szempontjából lényeges, hogy milyen lépések várhatók külföldön, azaz például mire készül az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank.

Pozitív jelek is akadnak bőven

Németh Dávid elmondta, hogy a gazdaság stabilitása és a lakosság megélhetési körülményeinek javulása kulcsfontosságú ahhoz, hogy az óvatossági motívum csökkenjen, és a gazdaság növekedjen. Az óvatossági motívum azt jelenti, hogy a lakosság és a vállalatok tartanak a bizonytalanságtól, ezért kevesebbet költenek és fektetnek be. Amíg az emberek nem érzik biztonságban magukat, és félnek attól, hogy elveszítik az állásukat, addig visszafogottan költekeznek. Ez a visszafogottság nem kedvez a gazdasági növekedésnek.

– világított rá a szakértő. Júliusban a munkanélküliségi ráta 4,3 százalékról 4,2 százalékra csökkent. Emellett a bérdinamika növekedése is fontos szerepet játszik. A bérek körülbelül 14 százalékkal emelkedtek, ami reálértékben is jelentős, 10 százalékos növekedést jelent.

Ez azt eredményezheti, hogy az emberek több pénzt tudnak költeni, ami fellendítheti a gazdaságot.

A lakossági fogyasztási hajlandóság növekedése akkor várható, ha az emberek kevésbé tartanak attól, hogy elveszítik az állásukat, és javulnak a megélhetési körülményeik. Ha egyre kevesebb pénzt kell alapvető szükségletekre költeniük, mint az élelmiszer és a fűtés, akkor több forrás marad más dolgokra, ami növeli a fogyasztást és a gazdasági aktivitást.

Németh Dávid szerint a vállalatok beruházási hajlandóságának növelése szintén fontos a gazdasági kilátások javítása szempontjából. Jelenleg a vállalatok is óvatosak, részben a magas kamatok miatt. Azonban ha a jegybank csökkenti a kamatokat, az ösztönözheti a vállalatokat, hogy többet fektessenek be, ami szintén hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez.

(Borítókép: Nagy Márton 2024. május 10-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)