Hernádi Zsolt elmondta, mit kért tőle Orbán Viktor

További Gazdaság cikkek

Értetlenül áll a Mol vezére Ukrajna azon döntése előtt, miszerint szankciókat vezetett be az orosz Lukoil olajvállalattal szemben. Bár a kiesés az európai ellátás esetében nem számottevő, Magyarország és Szlovákia esetében középtávon érzékelhető hatása lehet. A jelenlegi kár eltörpül a lehetséges kockázatok mellett – mondta Hernádi Zsolt, aki szerint egy újabb üzemanyag-ársapkától hamarabb lesz idehaza üzemanyaghiány, mint az ukrán lépésektől.

Hernádi Zsolt mostani helyzetértékelése azért is fontos, mert Ukrajna szankciót vezetett be a Lukoil orosz olajvállalat ellen. A Lukoil által Ukrajnán át – a Barátság kőolajvezetéken keresztül – szállítani kívánt nyersolaj kiesése elsősorban a magyar és a szlovák piacot érinti (a teljes európai ellátás szempontjából lényegtelen), így középtávon jelentősen befolyásolhatja Magyarország és Szlovákia energiaellátását. A finomítói kapacitást Magyarországon és Szlovákiában is a Mol Csoport működteti. Az Európai Bizottság a múlt hét óta vizsgálja az Ukrajnán át érkező Lukoil-szállítások ügyét.

Ez már nem csak a Molról szólt

Hernádi Zsolt mindenekelőtt azt tisztázta, hogy Esztergomban nőtt fel, és szociológiai értelemben itt született, ide járt középiskolába. A Mol Csoport elnök-vezérigazgatója büszke arra, hogy értékeket hoz Esztergomba: „tisztességesen sikerült itt olyan dolgokat csinálni, ami az egész közösségnek jó”. Példaként a város szállodáját és más intézményeket is felhozott a karitatív tevékenység mellett.

„Kérdés, hogy a beszedett pénzt mennyire hatékonyan hasznosítja az állam. Ha tűzoltó jelleggel, lyukak tömködésére használjuk, működési költséget vagy gazdasági növekedést nem támogató beruházásokat finanszírozunk, akkor abból nem lesz pluszérték” – írta korábban Hernádi Zsolt a Mandiner véleménycikkében. Most ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy ha a különadók csak a Molt érintették volna, akkor a szokásos csatornákat használta volna.

Ugyanakkor most más lehetőséget választott, „mert ez már nem csak a Molról szól, Ezért jelent meg ez a szösszenet”.

Szerinte az iparpolitika díszfunkcionalitása miatt kell felszólalnia. Úgy véli, két hatása lesz a különadóknak: elmaradnak a beruházások, illetve szerinte a szabályozói biztonságérzet hatását sem szabad lebecsülni. Arra is kitért, hogy a véleménycikkre semmilyen válasz nem érkezett, bár „semmilyen kötelezettségük nincs arra, hogy válaszoljanak”. Szerinte odafigyeltek a szavára.

A Lukoillal kapcsolatban kifejtette, az ukránok döntése meglepte, hiszen érthetetlen, hogy miért csinálták, amikor „más orosz olajat átengednek”. Magyarország és Szlovákia legfontosabb beszállítóit szankcionálják. A büntetőintézkedést jelenleg nem is értik. Majd kérdésre azt is kifejtette, hogy dolgoznak a problémán, és minden érintett „stabilizálni akarja a helyzetet” – erről jelenleg is zajlanak a tárgyalások.

Szerinte a számszerűsíthető kár nem akkora, mint amennyivel a kockázat most megnőtt.

Hernádi Zsolt aláhúzta, hogy a Lukoil Oroszország második legnagyobb termelője, akkora mennyiséggel rendelkeznek, hogy azonnal tudnak szállítani, és óriási tárolókapacitásuk van – a Lukoilt helyettesíteni nehezebb, mint egy kis szállítót. „200 ezer tonna kőolajat hirtelen kikaparni nem egyszerű dolog.”

Nem lesz üzemanyaghiány?

Szerinte Horvátország felől el lehet látni Magyarországot, azonban Szlovákiát és Csehországot nem. Ha a Barátság-kőolajvezeték nem lesz, akkor már csak egy beszállítói útvonal marad. Hangsúlyozta, az Adriai-vezeték nem üzemelt még teljes kapacitással, és a horvátok már korábban is megemelték a szállítási árakat, ráadásul „bármikor megcsinálhatják, hogy karbantartás miatt nincs szállítás”.

Arra kérdésre, hogy hány százalékkal sikerült csökkenteni az orosz függőséget, úgy válaszolt, hogy a korábbi ígéret az volt: az átállás költségeit megtérítik a vállalatnak. Hangsúlyozta, a szankciós döntést politikusok hozták. Hernádi Zsolt szerint ez az ígéret „olyan, mint a kerítésépítés a határon”. Emlékeztetett arra, az orosz kőolaj egy szabvány, ezt elő lehet állítani és meg lehet venni tengeren, csak sokkal drágábban.

Szerinte az alapvető kérdés, hogy miért is kell leválni az orosz olajról.

A Mol-vezér szerint egy újabb árstop hatására hamarabb lenne üzemanyaghiány, mint az ukrán lépésektől. Aláhúzta, hogy 90 napi tartalék áll rendelkezésre, majd így fogalmazott: „nem hiszem, hogy ezek miatt az okok miatt (ukrán szankció – a szerk.) üzemanyaghiány lenne”. Kiemelte, amíg a Mol nem szólal meg, addig nem kell ellátási hiánytól félni.

A hidrogén nem megoldás

Az autóiparral kapcsolatban azt fejtegette, hogy az elektromos autóhoz kapcsolódó támogatási rendszereket nem tudják biztosítani az uniós országok, illetve az ehhez szükséges alapanyagok – lítium és ritkaföldfém – nem állnak rendelkezésre. Felhívta a figyelmet arra, hogy

a tagállamok nem ugyanonnan indultak a zöldítésben, de mégis ugyanolyan szabályok vonatkoznak mindenkire.

De mi lesz akkor, ha a magyar kormány számításai az akkumulátorokkal kapcsolatban nem jönnek be? Hernádi Zsolt szerint városi közlekedésre használják az elektromos autókat, ezért a kis elektromos autók fognak elterjedni. „Olcsó elektromos kisautóknak van jövője, a teljes közlekedés képtelenség, hogy átálljon elektromosra.” A hidrogént mint üzemanyagot drágának látja, és szerinte alacsony a hatásfoka. Úgy gondolja, a városi közlekedést egyáltalán nem tudja megoldani a hidrogén.

A Mol elnöke szerint beigazolódott, hogy az atomerőműveket Európában kár volt bezárni. És mivel a szénbányákat is bezárták, a kontinens lett a legnagyobb szénimportőr.

A hulladékgazdálkodással kapcsolatban pedig annak adott hangot, hogy 3,5 milliárd italcsomagoló flakon kerül a hulladékok közé. Szerinte egy hónap távlatában beszélünk most a Mohuról, a problémák idővel kisimulnak, a kérdések rendeződnek. Jelenleg csoportszinten 50 milliárd forintot költöttek csak arra, hogy a RePontokat a boltokhoz kihelyezzék. Az összesen 35 éves koncessziónak az eleje természeténél fogva veszteséges, de Hernádi Zsolt szerint idővel megtérül.

A Mol-vezér a végén egy kis focis kitérőt is tett. Elmondta: Orbán Viktor korábban azt kérte tőle, hogy Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgatóval közösen indítsák újra a Bozsik Péter nevét viselő labdarúgó utánpótlásprogamot (Bozsik-program).

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)