Kiverte a biztosítékot, amit Brüsszel művel Magyarországgal

Mint azt korábban megírtuk, Kijev szankciókkal akadályozza a legnagyobb moszkvai olajipari magáncég, a Lukoil által Közép-Európába értékesített kőolaj vezetékeken keresztül történő szállítását. Ezzel részben semmissé vált Magyarország az európai uniós szankciók alóli mentessége.

Nyilvánvalóan különböző átmeneti megoldásokkal, átmeneti eszközökkel fenn tudjuk tartani az ellátásbiztonságot, de ez hosszú távon nem tartható, mert hosszú távon az energiaellátás biztonságát az garantálja, ha zajlanak a tárgyalások

– mondta az Indexnek Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton az MCC Feszten. Hernádi Zsolt szintén az MCC Feszten arról beszélt, hogy egy újabb üzemanyag-ársapkától hamarabb lesz idehaza üzemanyaghiány, mint az ukrán lépésektől.

Ahhoz képest, hogy tagok vagyunk...

Hortay Olivér az Európai Unió szerepével kapcsolatban kitért arra, hogy a társulási megállapodás megsértésére hivatkozva Magyarország és Szlovákia eljárást indított Ukrajna ellen az Európai Bizottságnál.

A megállapodásban szó szerint szerepel, hogy a Felek – azaz az EU és Ukrajna – között tilosak az energiahordozók importjára és exportjára kivetett mennyiségi korlátozások, valamint az ezekkel megegyező hatású intézkedések, illetve, hogy Ukrajna nem szakíthatja meg vagy csökkentheti a területén továbbított energiahordozókat

– idézte a vonatkozó dokumentumot az energetikai szakértő az Economxnak adott interjúban. Brüsszelnek ilyen esetben első körben egy konzultációs fórumot kellene összehívnia, amelyet azonban a bizottság nem tart indokoltnak, mert álláspontja szerint az ellátást egyelőre nem fenyegeti közvetlen veszély.

Ez azonban erősen vitatható, így Szlovákia és Magyarország várhatóan nem fogja annyiban hagyni a dolgot

– fogalmazott Hortay, hozzátéve: a tranzit korlátozása ellentétes az EU egyik kiemelt szakpolitikai célkitűzésének, az energiapiaci integrációnak a szellemiségével. Ráadásul Robert Fico elég nyilvánvaló módon utalt rá, hogy a büntetőintézkedés a szlovák társadalomból is heves ellenérzéseket váltott ki.

A szankció szűkíti a közép-európai régió energiapiaci mozgásterét, Ukrajnát pedig egyfelől megfosztja a tranzitbevételeinek egy részétől, másfelől konfliktusba sodorja két olyan országgal, amelyek humanitárius, gazdasági és energetikai segítséget is nyújtanak számára – mutatott rá a Századvég szakértője.

Úgy tűnik, egy nem EU-tag mellé állt Brüsszel

Hortay úgy látja, hogy ami a nagyobb meglepetést jelentheti, az az, ahogyan Brüsszel az eljárást idáig kezelte. A jelenlegi állás szerint az Európai Bizottság a társulási megállapodás szövegének egyértelmű iránymutatása ellenére nem indított konzultációs fórumot.

Azon túl, hogy a lépés sérti a magyar és a szlovák érdekeket – amelyeket a bizottságnak képviselnie kellene –, valamennyi tagállam részéről alááshatja a közös energiapiacba, valamint annak jogbiztonságába és szabályaiba vetett hitet – magyarázta a szakértő.

– erre Szijjártó Péter mutatott rá szombaton a lapunknak adott interjúban. „Amennyiben bebizonyosodik az, hogy az Európai Bizottság és annak vezetői akarják veszélybe sodorni az uniós tagországok energiaellátásának biztonságát, az egy olyan súlyosságú kérdés, amihez fogható kevés volt az elmúlt években” – fogalmazott.

Hortay szerint különösen abszurd, hogy „akinek az lenne a dolga, hogy minket képviseljen, – nevezetesen Brüsszel – az érdekeink ellen tevékenykedik, és egy olyan államnak kedvez, amely még csak úton van a tagság felé” – mondta az Indexnek.