Kiszivárgott: Brüsszel óriási megállapodásra készül, nagy kérdés, hogy mit lép a kormány

Az Európai Unió és az öt dél-amerikai országot tömörítő Mercosur-csoport célja, hogy még az év vége előtt lezárja a régóta halogatott kereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokat, miután előrelépést ért el a vitás kérdésekben. A Financial Timesnak két tisztviselő azt mondta, hogy a francia ellenvetések ellenére új lendületet kapott a két évtizede készülő megállapodás. „Ez geopolitikai és gazdasági szükségszerűség” – mondta az egyik uniós diplomata.

A Brazíliát, Argentínát, Uruguayt, Paraguayt és Bolíviát magában foglaló Mercosur az uniós exportőrök egyik legkeresettebb célországait tömöríti. Az Európai Bizottság szerint a megállapodás 780 millió embert számláló piacot nyitna meg, és az európai vállalkozásoknak évente több mint 4 milliárd eurónyi vámot takarítana meg. Az uniós vállalatok pedig 330 milliárd euró értékű beruházással rendelkeznek az öt dél-amerikai országban.

Mi lesz az európai gazdákkal?

Korábban a tárgyalások zátonyra futottak, miután Emmanuel Macron francia elnök januárban ellenállást fejtett ki a megállapodással szemben, mondván, az környezeti károkat okozna, és tisztességtelen versenynek tenné ki a mezőgazdasági termelőket. A franciákat csak az osztrákok támogatták, ez pedig nem elegendő a megállapodás megkötésének a blokkolásához – a jóváhagyáshoz a tagállamok többsége szükséges.

Németország, Spanyolország és számos más tagállam keményen szorgalmazta a megállapodást, amelyet elvben 2019-ben kötöttek meg, de azóta lebeg. A támogatók úgy vélik, a megállapodás a két blokk közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fellendülését elősegíti, pont a növekvő globális feszültségek idején.

Ursula von der Leyen, akit a múlt hónapban választottak újra a bizottság elnökévé, korábban már elkötelezte magát a megállapodás mellett. Várhatóan novemberben Rio de Janeiróba utazik a G20-ak csúcstalálkozójára, ahol lehetősége lesz arra, hogy a nyitott kérdéseket tisztázza Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnökkel.

Végezetül érdemes kiemelni, hogy Európában bizonyos szektorokban népszerűtlen a megállapodás, főleg a gazdák körében, akik idén tömeges tüntetéseket szerveztek a növekvő költségeik miatt. Az uniós gazdák szerint a Dél-Amerikából importált olcsóbb termékek előállítása – hasonlóan Ukrajnához – alacsonyabb színvonalon történik, mint az EU-ban. Ez összességében pedig piacvesztést eredményez az uniós mezőgazdasági vállalkozásoknak.

Korábban Orbán Viktor miniszterelnök az országjárása alatt kiemelte, hogy „Brüsszel nem a gazdák, hanem a nagyvállalatok érdekeit védi”, illetve még januárban a Brüsszelben tüntető gazdák traktorai mellől tartott kampánybeszédet. Így fontos kérdés lehet a jövőben, hogy a kormány hogyan reagál egy esetleges megállapodásra.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!