Kezdhet aggódni a kormány, nem akarnak vásárolni a magyarok a boltokban

A legfrissebb adatok szerint júniusban az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva az országos kiskereskedelem forgalmának volumene 2,6 százalékkal nőtt. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 3,2 százalékkal bővült.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 3,6 százalékkal emelkedett. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,9 százalékkal részesedő csomagküldő- és internetes kiskereskedelem volumene 14 százalékkal bővült – az előző év adataihoz képest.

Nincs növekedés a fogyasztásban

Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 0,5 százalékkal emelkedett. Míg a kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 18 százalékkal nőttek.

Ráadásul éves alapon is csökkent a növekedés az előző hónapokhoz képest. A kiskereskedelmi forgalom volumene havi alapon pedig lényegében változatlan hónapok óta. Tekintettel arra, hogy a magyar költségvetés bevételét nagyban a fogyasztást terhelő adók adják, a stagnálás nemcsak növekedési, hanem költségvetési kérdéseket is felvet.

Júniusban az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1611 milliárd forintot ért el. Az országos kiskereskedelmi forgalom 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 35 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

Az idei évben, tehát január és június között az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva a kiskereskedelem forgalmának volumene 2,7 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,8, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 1,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 2,1 százalékkal nőtt.

A második negyedéves GDP adat ismeretében alapvetően nem mondhatjuk, hogy meglepetést okozott volna a kiskereskedelem júniusi gyenge teljesítménye. Ugyanakkor még így is mélyen a piaci várakozások alatt teljesített az ágazat. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy a májusban látott 0,1 százalékos növekedés után júniusban 0,1 százalékos visszaesés következett havi alapon. Vagyis a szezonális és munkanaphatással igazított adatok alapján immáron két hónapja lényegében stagnál az értékesítés volumene a szektorok összességét vizsgálva

– így értékelte az adatokat Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Majd hozzátette: a tavalyi magas bázis miatt azonban az év/év index jelentős romlást mutatott az előző hónaphoz képest. Júniusban így mindösszesen 2,6 százalékkal volt magasabb a kiskereskedelmi forgalom volumene, mint egy évvel korábban (naptárhatástól megtisztítva).

Az elemző szerint az elmúlt hónapok stagnálása miatt pedig már azt sem állíthatjuk, hogy a kiskereskedelmi forgalom trendszerű bővülést mutatna. Sokkal inkább a lépcsőzetesség jellemző: egy-egy hónap jobb teljesítménye emelt a teljes értékesítés volumenén, amelyet többhavi stagnálás követett. Ez is rávilágít arra a folyamatra, ami az egész magyar gazdaságot jellemzi: a gazdasági alapfolyamatok gyengék és csak egy-egy kiugró teljesítmény tud átmenetileg pozitív képet kirajzolni.

Nincs itt semmi látnivaló?

A Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanakkor az adatokat pozitívan értékelte. Kiemelték, hogy júniusban a nem élelmiszer-kiskereskedelem 3,6 százalékos növekedése mellett az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma 3,2 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest.

Ez utóbbin belül az élelmiszer jellegű vegyes üzletek, amelyek az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát teszik ki, 4,1 százalékos növekedést mutattak. Ez azt jelenti, hogy júniusban csak az élelmiszer jellegű vegyes üzletekben több mint 594 milliárd forintot költöttek a családok, azaz mintegy 20 milliárd forinttal többet, mint tavaly júniusban.

A minisztérium arra is kitért, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem bővülése mellett figyelemre méltó az árucikkek széles körére kiterjedő és a kiskereskedelmi forgalomból 7,9 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumenének 14 százalékos bővülése is.

A kiskereskedelmi forgalom bővülésében fontos szerepet játszott az infláció visszaszorítása, amelyet a kormány hatékony intézkedései továbbra is alacsony szinten tartanak és szerintük a reálbérek 9 hónapja tartó növekedésének és az óvatossági motívum fokozatos oldódásának köszönhetően zajlik a belső fogyasztás helyreállása.

Végezetül kiemelték, a fogyasztói bizalom helyreállását mutatja a turizmus dinamikus növekedése, mely az év első felében közel 8 százalékkal bővült a tavalyi rekordévhez képest. „A következő hónapokban várhatóan folytatódik a kiskereskedelmi forgalom növekedési tendenciája, mivel a jövedelmek emelkedése és a munkaerőpiaci aktivitás fokozódása további pozitív hatást gyakorol a szektorra” – összegezte a Nemzetgazdasági Minisztérium.