Így vált teljesen köddé a kormány álma

A feldolgozóipari alágak döntő többségében csökkent a termelés volumene. Csak két alág kibocsátása nőtt: a vegyi anyag, termék gyártásáé, valamint a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységé.

Míg júniusban az ipari termelés volumene a munkanaphatástól megtisztítva 3,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, addig az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal nőtt – összegezte a Központi Statisztikai Hivatal. A félszázalékos növekedés semmiképpen sem markáns, inkább stagnálásnak tekinthető.

Az idei év a növekedés éve lesz?

Magyarország bruttó hazai termékének volumene az idei év II. negyedévében az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal csökkent. A GDP visszapattanását részben az export gyengélkedése miatt az ipari szektor hátráltatja. Többek között ezért volt fontos, milyen adatokat publikál szerdán a Központi Statisztikai Hivatal a júniusi ipari termeléssel kapcsolatban.

Az ipari szektor hatalmas kihívásokkal néz szembe már hónapok óta, az idei év az alábbi képet festi:

• Januárban az ipari termelés volumene 3,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – munkanaphatástól megtisztítva a termelés 4,1 százalékkal csökkent –, és a 2023. decemberinél 1,1 százalékkal kisebb volt.
• Februárban 1,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, januárhoz képest 3,5 százalékkal nagyobb volt.
• Márciusban 10,4, munkanaphatástól megtisztítva 2,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, februárinál 3 százalékkal kisebb volt.
• Áprilisban az ipari termelés volumene 6,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, míg munkanaphatástól megtisztítva 2,4 százalékkal elmaradt attól. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a márciusinál 0,7 százalékkal kisebb volt.
• Májusban 5,2, munkanaphatástól megtisztítva 4,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Utóbbi alapján az ipari kibocsátás 1,1 százalékkal kisebb volt a 2024. áprilisinál.

Érdemes kiemelni, hogy májusban a 10 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása – az alágak közül a legnagyobb mértékben – 18,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 32, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 12 százalékkal visszaesett.

Bár ez az adat sokakat meglepett, hónapok óta két számjegyű a visszaesés az akkumulátorgyártásban. Azonban ez jól mutatja, ha az ipari termelés és azon belül az egyik legfontosabb alágazat szenved, akkor az az egész gazdaságra és növekedésre óriási hatást fejt ki.

A mostani adatsor tökéletesen bemutatja: míg tavaly a kormány azt kommunikálta, „2023 az infláció letörésének éve volt és 2024 a gazdasági növekedés éve lesz”, az ipari termelés ezt teljesen átírta. Így Varga Mihály pénzügyminiszter már csak 1,8-2,2 százalékos növekedést vár az idei évre, és még ez is egy optimista becslés, hiszen az ING friss elemzésében pusztán 1,5 százalékot vár.

Ez egyszerűen gyenge

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a magyar ipar továbbra sem duzzad az erőtől, azonban hosszú idő után végre ismét egy pozitív teljesítménnyel rukkolt elő. A 0,5 százalékos növekedéssel egy három hónapja tartó zsugorodás tört meg az iparban, bár azért meggyőzőnek a javulást aligha lehet nevezni.

Az egyhavi növekedés javított az éves bázisú indexen is. Az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés volumene 3,7 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a munkanaphatás megint jelentős volt.

Az elemző szerint az idén két munkanappal kevesebbet adó június miatt a nyers adatok 8,2 százalékos visszaesésről árulkodnak. Vagyis összességében nagyon vegyes képet látunk. Azonban van egy statisztika, ami segít tisztán látni: a fix bázisú index.

A 2021. év átlagos havi teljesítményéhez viszonyítva az ipari kibocsátás volumene 3,4 százalékkal marad el napjainkban és még mindig meglehetősen közel vagyunk a 2021. évi mélyponthoz. „Az ipar teljesítménye összességében tehát továbbra is gyenge” – írta elemzésében Virovácz Péter.

Az ING elemzője szerint a friss globális ipari felmérések, bizalmi indikátorok még mindig inkább stagnálásról vagy egy nagyon enyhe javulásról számolnak be. Ugyanakkor ezek megbízhatósága még mindig erősen megkérdőjelezhető. A német ipar még mindig mélyponton van, habár a júniusi adat hozott némi pozitív fejleményt.

De a koronavírus válság előtti szintekhez képest a német ipari kibocsátás még mindig 10 százalékos mínuszban van. Ráadásul az amerikai és a kínai gazdaságok várható momentumvesztése karöltve a nemzetközi kereskedelmet átható feszültségekkel aligha mutatnak abba az irányba, hogy a német vagy épp az euróövezeti ipar épp egy áttörés küszöbén állna.

Ebben a tekintetben nehezen alapozhatjuk a magyar ipar rövidtávú fellendülésére táplált vágyat az exportkereslet fellendülésére.

Kormány: helyreállításhoz békére van szükség

Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár az ipari adatokkal kapcsolatban kiemelte: a gazdaság fundamentumai stabilak és erősek. Ezt tükrözi a reálbérek 9 és a kiskereskedelmi forgalom 6 hónapja tartó dinamikus növekedése, valamint az, hogy a turizmus az év első felében közel 8 százalékkal bővült a tavalyi rekordévhez képest.

Az ipar teljesítményének helyreállását azonban továbbra is késlelteti az európai külpiacok, különösen legfontosabb külpiacunk, a német gazdaság háború miatti gyengélkedése, melyet a vállalatok a gyakorlatban csökkenő keresletként érzékelnek.

Az államtitkár a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint arra is kitért, hogy a háború, a hadiipar és a segélyek finanszírozásán keresztül rengeteg forrást von el a gazdaságtól és a fejlesztésektől, valamint bizonytalanságot kelt a piacokon, ezáltal visszafogja a befektetéseket. „A háború véget érésével helyreállhat a kereslet, így az ipar teljesítménye is, a magyar növekedés pedig ismét elérheti a dinamikus 4 százalékos szintet.”

Majd végezetül a gazdasági tárca kiemelte, a kormány a kedvezőtlen exportkörnyezet ellensúlyozása érdekében olyan beruházásokat ösztönző intézkedésekkel támogatja a belföldre termelő hazai ipar fellendülését, mint az 1200 milliárd forintos keretösszegű Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram vagy a mikro-, kis- és középvállalkozások számára 0 százalékos fix kamatozású hitelt biztosító, 155 milliárd forintos keretösszegű KKV Technológia Plusz Hitelprogram, valamint a családokat támogató, 2024. július 1-jétől elindult Otthonfelújítási Program is.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!