Nem magyar szívatás, uniós előírás, aminek be nem tartása sokba kerül

A Sziget Fesztivál évről évre rengeteg energiát, időt fordít a fenntarthatóság növelésére. Jelenleg a PET-palackok 70, az alumíniumdobozok 35, az üveghulladék közel felét hasznosítják újra a fesztiválon, míg kartonból tavaly 10 tonnát sikerült összegyűjteni. Cél, hogy ezeken az arányokon tovább javítsanak.

„Kiemelten büszkék vagyunk a díjnyertes közösségi komposztáló rendszerre, ami a fentieken kívüli hulladékból készít talajjavítóként funkcionáló komposztot – idén 100 köbméter a cél” – mondta Dominus Ákos, a Sziget fenntarthatóságért felelős menedzsere. (A komposztálódás egy olyan biológiai folyamat, amely a szerves hulladékokat, melléktermékeket jelentős részben humuszszerű anyaggá alakítja át. A lezajló folyamat biológiai oxidáció, valamint földlakó élőlények tevékenysége, mely a szerves anyagokat lebontja.)

Fenntarthatósági fesztivál-ötösfogat

Nemzetközi sztenderdek szerint egy fesztiválnak öt területen kell megfelelnie fenntarthatósági kritériumoknak. Ezek az alábbiak:

• étkeztetés,
• vízgazdálkodás,
• anyag-visszaforgatás, -újrahasznosítás,
• utazás és szállás,
• energiafelhasználás.

Az étkeztetés tekintetében elhangzott: arra kérték a vendéglátó egységeket, hogy legalább három vegán vagy vegetáriánus opciót kínáljak fel, minimum 50 százalékban saját alapanyagokkal dolgozzanak, és hagyják el a pálmaolajat. Bár ezt a vendéglátók 80 százaléka vállalta, 10-ből 8 fesztiválozó továbbra sem figyel erre, és inkább a magas karbonlábnyommal rendelkező ételek mellett teszi le voksát – ezen a területen is edukációra van szükség.

Ami a vízgazdálkodást illeti, tavaly óta csak ivóvízzel működő angol WC van a Szigeten, ez pedig megduplázta a vízfelhasználást. Hamarosan jönnek a „szürkevizes” beruházások, a Duna vizét pedig már tavaly is használták locsolásra. Dominus Ákos elmondta: a fenntarthatóbb vizes infrastruktúra kiépítése zsebbenyúlósabb, de a következő években e téren is fejlődés várható.

Anyagújrahasznosítás terén kifejezetten jól áll a fesztivál. Ilyen például a korábbi termékek újrafelhasználásával készült ruhadarabok, vagy a tíz év munkájának gyümölcseként meghonosított repohárrendszer. A poharakat a Zöld Sziget pontokon lehet visszaváltani. Ez korábban 63 százalékban valósult meg, ám mióta visszajár a pohár árából, 75 százalékra nőtt a visszaváltási arány, ami illeszkedik a nemzetközi mintákhoz. Az italcsomagolások egyéni visszaváltásának lehetősége, vagyis az 50 forintos modell még várat magára, cél, hogy jövőre ez is megvalósuljon.

Ami az utazást, szállást, illetve az energiafelhasználást illet, vegyes a kép.

A szállásként funkcionáló sátrak is jelentős problémagócot jelentenek. Sokan ugyanis sátrukat hátrahagyva távoznak a fesztiválról – ami globális probléma. Idén 20 eurós kedvezményt kapnak azok, akik regisztrált sátrukat leadják. Energiafelhasználás terén azonban kifejezetten szerencsés helyzetben vannak a szervezők. Míg más hasonló méretű fesztiválok nagy teljesítményű dízelgenerátorokból nyernek energiát, addig a Sziget a kiépített fővárosi hálózatból táplálkozik.

Brandlove

Az immár második éve a Sziget Fesztivál névadó szponzoraként is funkcionáló Coca-Cola évek óta támogatja a szelektív hulladékgyűjtést, amiből idén is kiveszi részét. A vállalat több fesztiválon is felállított Coke Studiója részben újrahasznosított elemekből áll, valamint a fesztiválokon árusított legtöbb terméküket 100 százalékban újrafeldolgozható palackban vagy aludobozban, valamint újrafelhasználható poharakban árusítják.

„A Coca-Cola fesztiválokon való jelenléte fontos szerepet játszik a vállalat nyári kampányában, amivel főként a Z generációt kívánjuk megszólítani. Nem kizárólag termékeket szeretnénk eladni a fiatalok számára. Célunk, hogy érzelmi kapcsolat, »brandlove« alakuljon ki az ifjú fogyasztók, illetve a vállalat között” – mondta Vida Annamária, a Coca-Cola Magyarország szenior brand menedzsere.

Még mindig sokan nem hiszik, nem értik

A fenntarthatósági törekvések egyik sarokpontja a körforgásos hulladékgazdálkodás. A Consumer Panel Hungary (korábban GfK) 25 országban végzett nagymintás kutatásában Magyarországon 3200 háziasszonyt kérdezett többek között arról, miket tesz a fenntarthatóság érdekében, mennyire végzi vásárlásait a fenntarthatóság jegyében, és hogy egyáltalán fontosnak tartja-e magát a fenntarthatóságot. 32 százalék nevezte nagyon fontosnak – ami kicsivel magasabb, mint az uniós átlag –, 28 százalék bár fontosnak tartja, de nem tesz jelentős lépéseket az érdekében, nem rendelkeznek kellő információval.

A magyar háziasszonyok a globális felmelegedést tartják a legnagyobb környezetvédelmi kihívásnak, míg a második helyre a műanyag hulladékok visszaszorítását tették.

A Mohu szintén a témában lefolytatott kutatása során a megkérdezettek közel 15–20 százaléka tesz meg minden tőle telhetőt a fenntarthatóság érdekében. Ugyanennyien mondják azt, hogy a globális felmelegedés, illetve a fenntarthatóságra való törekvés „hülyeség”.

„A megfelelő és elérhető feltételek megteremtése a feladat, amivel jóval több ember érdekeltté tehető a fenntarthatóságban” – világított rá Runtág Tivadar, a Mohu operatív igazgatója.

A szkeptikusok és tagadók azt sem hiszik el, hogy egy adott termék fenntartható alternatívája ugyanolyan minőséget képvisel, mint nem fenntartható társa. Sokan azt gondolják, hogy túl drága, számos honfitársunk pedig nem rendelkezik elegendő információval arról, hogy miért érdemes visszagyűjteni.

A tudás, ár, hitelesség Bermuda-háromszögében kell úgy elkalauzolni a fogyasztókat, hogy megértsék a visszagyűjtés motivációját, és érdekeltté váljanak benne

– fogalmazott Turcsán Tünde, a Consumer Panel Hungary ügyvezető igazgatója.

Nagyon el vagyunk maradva a fenntarthatóság terén, a családok többsége nem tudja, hogyan lehetnek fenntarthatók, mik tehetnek érte. „Még az ökotudatosak fele is azt mondja, hogy nincsenek pontos ismeretei arra nézve, miként is lehet tudatos felhasználó a környezetvédelem szempontjából” – tette hozzá.

Büntet az EU, ha elmarad a teljesítés

A jelenlegi legforróbb fenntarthatósági téma a júliustól elrajtoló műanyag, fém és üveg italcsomagolásokra vonatkozó kötelező visszaváltási rendszer – amit bár sokan szidnak, de fontos tudni, hogy nem Magyarország „szívatja” ezzel a gyártókat, a kiskereskedelmi egységeket, illetve a lakosságot. A megvalósítás európai uniós direktíva alapján történt.

A DRS-rendszerre (Deposit Refund System – kötelezően visszaváltási díjas termékek rendszere) a növekvő mennyiségű hulladékképződés miatt van szükség. A PET-palackok okozzák ugyanis a legnagyobb környezeti terhelést, ezek megfelelő begyűjtése és újrahasznosítása kiemelten fontos a körforgásos gazdaság szempontjából.

Uniós célkitűzés a hulladék keletkezésének megelőzése, valamint az anyagok körforgásban tartásának ösztönzése. Az EU meghatározta, milyen újrafeldolgozási arányokat kell elérni adott határidőre. Ilyen meghatározott cél például a települési hulladék újrahasználásának és újrahasznosításának legalább 60 százalékra növelése 2030-ig. Amennyiben a meghatározott célértékek nem teljesülnek, kőkeményen büntet az EU – igaz, nem a magyar államot, hanem a hulladékgazdálkodási tevékenységre szóló koncessziót 35 évre megkapó Mohut.

Megdöbbentő leveleket kapunk a visszaváltási rendszerrel vagy épp a rögzített kupakokkal kapcsolatban, mondván: »Csak Magyarországon lehet ilyen hülyeséget kitalálni.« Ebből is kitűnik a megfelelő információval rendelkezés hiánya, hiszen uniós előírásról beszélünk. Szövetségünk a gyártókkal és a hulladékkezelővel együtt abban érdekelt, hogy minél inkább megkönnyítsük a felhasználók életét, egyben releváns információkat adjunk át számukra a fenntarthatóság fontosságának mibenlétéről

– emelte ki Bikfalvi Istvánné, a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség titkára.

Hozzátette: a fő üzenet és tennivaló az edukáció. A sajtónak is óriási felelőssége van abban, miként közvetíti a fenntarthatóságról szóló információkat.

A körforgásos hulladékgazdálkodásra, illetve alapvetően a fenntartható életmódra történő áttérés a magyar társadalom egyik legnagyobb kihívása az elmúlt jó néhány év viszonylatában

– mutatott rá a Mohu-vezér.

5-4-3-2-1

A Mohu elmúlt fél éve ezen számszerendszer alapján telt, ami a kötelező visszaváltási rendszer irányítását illeti. 5 hónapot vártak arra, hogy elinduljon a rendszer, ebben az átmeneti időszakban ezért nullához közelített a visszagyűjtött italcsomagolások mennyisége. Jelenleg napi 4 millió körüli visszaváltás történik országos szinten, az automatákat és a kézi visszaváltást is beleszámítva. 3 ezer a visszaváltó automata – bedobó nyílás – üzemel 2 ezer helyszínen. A kézi visszaváltóhelyek száma eléri az ezret. Utóbbi jellemzően olyan, főként kisebb településeken működő kiskereskedelmi egységeknél elérhető, ahol nem érné meg automatát telepíteni. Ezekkel a boltokkal ugyanúgy leszerződik a Mohu, amely a helyszínre megy begyűjteni, és azonnal fizet is az üzletnek.

Ezeket a számokat többszörözni kell az unió által előírt célok teljesítéséhez. A cél a Magyarországon egy évben elhasznált 3–3,5 milliárd italcsomagolás 90 százalékának visszagyűjtése 2–3 éven belül. Ehhez a jelenlegi napi 4-ről 7–7,5 millióra kell emelni a visszagyűjtést

– mondta az ügyvezető.

Ennek eléréséhez elengedhetetlen a meglévő infrastruktúra fejlesztése. Az automaták számát 3 ezerről 5 ezerre bővítenék, míg a jelenlegi ezer kézi visszaváltóegységet 5 ezerre kell növelni – fontos, hogy minden településen elérhetők legyenek. „Ehhez is szükség van edukációra. A boltokat meg kell győzni, hogy van tennivalójuk ez ügyben. A Mohu ráadásul fizet is érte, tehát számukra ez lényegében semmibe nem kerül” – mondta Runtág Tivadar.

A Mohu szerint nagy perspektíva lehet a beszállító cégekkel való együttműködésben. Többen is megkeresték már a koncesszort, hogy szívesen részt vesznek a hulladék-visszagyűjtésben a házhoz szállítás során.

A REpont-automatákhoz kapcsolódó mobilalkalmazást eddig mintegy 300 ezren töltötték le. Az appon keresztül történő visszaváltás gyors, a 50 forint/darab összeget azonnal jóváírják a felhasználó számláján. Magyar fejlesztés az a mobilautó, ami a Sziget Fesztiválra is kigurult. A járműbe szerelt visszaváltó rendszer helyben feldolgozza a csomagolásokat, és a jóváírás is megtörténik. Az autót jellemzően kiskereskedelmi partneregységek veszik igénybe.

Érkeztek a Mohuhoz visszajelzések nem működő automatákról, illetve olyan panaszok is, miszerint a visszaváltásért várt jóváírás nem érkezett meg. A hibák jellemzően a zsákok telítődésére, vagy a visszaváltást igazoló blokkhoz való papír kiürülésére vezethetők vissza – ezek pótlása a boltok feladata. Ami a jóváírások elmaradását illeti, a napi 4 millióból átlagosan 319 ilyen esettel találkozik a koncesszor. A legtöbbször rosszul megadott számlaszámról, illetve arról van szó, hogy a jóváírás a vártnál később keletkezett a felhasználó számláján. Akadnak szoftvermeghibásodások, ezeknél a Mohu egyből intézkedik.

Nem nyelik le a pénzt

Vannak olyan közvélekedések, miszerint a vissza nem váltott csomagolásként járó 50 forintot a Mohu „lenyeli”, ezért sokan „csak azért” biztatnak visszaváltásra, hogy „ne a Mohu fölözze le a hasznot”. Runtág Tivadar elmondta: üdvözlik a visszaváltásra biztatást, bármilyen motiváció is húzódik meg mögötte, ugyanakkor rámutatott, hogy az állítás nem állja ki a valóság próbáját. Az Index kérdésére levezette, miként is néz az ehhez kapcsolódó költségszerkezet.

A kötelező visszaváltási rendszert lényegében a gyártók finanszírozzák, a minden piacra dobott termék után fizetendő DRS-díjjal. Ezek a befizetések a Mohu egy elkülönített, fejlesztésekre fordított alszámláján landolnak. Ebből kifolyólag minél kevesebb italcsomagolást váltanak vissza, a koncesszor annál kevesebbet tud a rendszer fejlesztésére fordítani. Amennyiben a fejlesztésre szánt költségek meghaladják a befolyt összeget, az energiaügyi miniszter saját hatáskörében dönthet a jelenlegi díjak emeléséről, ezáltal kitöltve a hézagot. Ugyanígy fordítva, amennyiben a befolyt összeg meghaladja a fejlesztési pénzek nagyságát, a miniszter akár a DRS-díj csökkentéséről határozhat.

Azonban az utóbbi esetben sem kell számítani díjcsökkentésre, ugyanis

– ami lényegében elviszi a hasznot.

„A jelenlegi kötelező visszaváltási rendszer a lehető leghatékonyabb, a »best practice«. Követi az uniós előírásokat, a Mohu olyan piacvezető cégektől szerezte be a szükséges berendezést, akik Nyugat-Európában is hatékony rendszereket működtetnek” – mutatott rá az Mohu-vezér.

Úszó szemetes

A PET-palackok összegyűjtéséből a Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetsége által életre hívott PET Kupa is kiveszi a részét. „Annak a hatalmas PET-palack-áradatnak üzentünk hadat, amely évről évre elárasztja a Tiszát” – hirdetik. Van bőven tennivalójuk, a második legnagyobb magyar folyó esetében ugyanis strukturális probléma a hulladékszennyezés – mutatott rá Hankó Gergely, a szövetség ügyvezetője és a PET Kupa projektvezetője. Ukrajnában és Romániában még nem vezették be a visszaváltást, ami ráerősít arra, hogy a két szomszédos ország lakosai hulladéklerakóként tekintenek a folyóra.

„Ukrajna, Románia, de Szlovákia felől is nagy a Tiszán keresztül Magyarországra belépő műanyag hulladék aránya, több tízezer tonna műanyag kerül az élővizekbe. Magyarország évente több millió eurót költ ennek megakadályozására. Sokat fordítunk olyan innovációk fejlesztésére, mint a jeladós palackok, amelyekkel gyakorlatilag végig lehet követni ezek útját, de műholdas rendszer segítségével is nyomon követjük a folyót, és látjuk, hol szükséges beavatkozás” – tette hozzá.

(Borítókép: Hulladéktárolók a Szigeten 2024 augusztusában. Fotó: Kaszás Gábor / Index)