Elemző: A magyar gazdaság nem áll készen arra, hogy az átlagbér 50 százalékára emeljék a minimálbért

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a lapunknak adott interjújában arról beszélt, hogy „az átlagbérek 50 százalékára fontos lenne felemelni a minimálbért, természetesen több lépcsőben, de legkésőbb 2027-ig”.

„A minimálbér átlagosan 482 ezer forint az Európai Unióban, az effektív magyar minimálbér 306 ezer forinttal pedig a 17. helyen áll a közösségben, a régióban az élmezőnyhöz tartozik, megelőzve Csehországot, Szlovákiát, Romániát és Bulgáriát. Annak ellenére azonban, hogy az effektív minimálbérrel jól állunk, a kormány szükségesnek látja, hogy összezárja a minimálbér és az átlagbér közötti ollót” – fogalmazott lapunknak a miniszter.

Hornyák József, a Portfolio elemzője szerint ez 430 ezres minimálbért jelentene a megadott határidőben, de szerinte az ekkora mértékű emelés nem jellemző Magyarországon. Az InfoRádióban nyilatkozó szakember szerint a 10-15 százalékos emelések a reálisak, legutóbb 2001-ben volt 50 százalék körüli a minimálbér ugrása.

A Portfolio számításai szerint a bruttó átlagbérek 2027-re már 800 ezer forint felett járnak majd (ez jelenleg 598 200 forint), ami azt jelentené, hogy három éven belül valahogy 400 ezer fölé kellene  emelni a minimálbért, ami jelenleg mindössze bruttó 266 ezer forint. Az elemző szerint ha ezt a kormány meg akarja valósítani, akkor évente 17-18 százalékos emelést kellene elérni, ami az elmúlt 10 év tapasztalatai alapján „óriási ugrást jelentene”. 

Kockázatok

Hornyák József szerint vannak árnyoldalai is ennek a felvetésnek, hiszen hatalmas kockázatokkal járhat egy ekkora arányú béremelés, a bér ugyanis „rengeteg más juttatás alapját képezi”. A szakember szerint nagy valószínűséggel lesznek olyan vállalatok, amelyek nem tudják kigazdálkodni a hirtelen megugró bérköltségeket, így vagy elbocsátani kényszerülnek a munkavállalóik egy részét, vagy – kisebb cégek esetén – akár tönkre is mehetnek és csődbe juthatnak a változás miatt. A másik nagy kockázat, hogy 

nagyon sok vállalat megpróbálhatja a béremelés terhét áthárítani a fogyasztókra, vagyis a fizetések növekedése egyúttal áremelést is jelentene

– véli az elemző. Így gyakorlatilag amit az egyik oldalon kifizetnek, azt a másik oldalon visszaszedik, tehát végső soron megint a munkavállaló jár rosszabbul. 

A szakember azt is megjegyezte – és ezt Nagy Márton is elismerte az interjúban –, hogy az ország gazdasági növekedése szerényebb a vártnál, gyenge a kereslet, a fogyasztás pedig jóval visszafogottabb, mint számították, így a vállalatoknak sokkal kisebb lesz a mozgástere a béremeléseknél. „Nem csoda, hogy a vállalatok legfeljebb csak az inflációt némileg meghaladó béremelést tudnának végrehajtani biztonsággal” – mondta.

Ez pedig jócskán elmarad a Nagy Márton által felvázolt terv 17-18 százalékához képest. Hornyák József elmondása szerint „azt mondhatjuk, hogy a gazdaság teljesítménye sokkal visszafogottabb béremelésre ad lehetőséget”.