Elismerte a jegybank: megtorpant a magyar gazdaság kilábalása

A jegybank legutóbb júliusban 25 bázisponttal, 6,75 százalékra mérsékelte irányadó kamatát, már akkor felmerült, hogy átmenetileg szüneteltethetik a kamatcsökkentési periódust. Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 4,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, illetve júniushoz viszonyítva átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak. Így a piaci szakértők azt jósolták, hogy kedden a Monetáris Tanács nem nyúl az alapkamathoz. A jegybank tavaly májusban kezdte meg a kamatcsökkentést a 18 százalékos irányadó kamatról,

Indokolt az óvatosság?

A múlt héten a forint kismértékben a 395-ös szint alatt kezdte az euró ellenében, majd szerdán délelőtt 392 közelébe erősödött a jegyzés. Azonban Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője azt is hangsúlyozta a tőzsdei összefoglalónkban, hogy

Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója lapunknak azt nyilatkozta, hogy az MNB keddi kamatdöntése hozhat esetleg mozgást a forint árfolyamában. Kiemelte, a legutóbbi kamatdöntés óta elég sok minden történt, ami befolyásolja az MNB helyzetét.

• Egyrészt a kamatcsökkentési várakozások felerősödtek a tengerentúlon,
• másrészt a júliusi hazai inflációs adat kellemetlen meglepetést hozott.

Érdemes felhívni a figyelmet Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Indexnek adott nyilatkozatára. Arra a kérdésünkre, hogy szerinte a monetáris politika fékezi-e a növekedést, a tárcavezető kifejtette: a jegybank küklopszüzemmódban van.

„A jegybankot csak az infláció érdekli. Az fogyasztói árindex jelenleg 4 százalék körül mozog. A növekedés újraindítását már el lehet kezdeni egy ilyen inflációs közegben. Valójában most már inkább az inflációs várakozásokat és félelmet kell lejjebb szorítani. A Századvég szerint a lakosság még mindig 7–8 százalékos inflációt érzékel, szemben a 4 százalékos tényadattal. A nagy kérdés, hogy a jegybank mikor ereszt ki és nyitja meg a pénzcsapokat.” A miniszter kiemelte:

Jelen pillanatban a Magyar Nemzeti Bank nem foglalkozik a hitelösztönzéssel. Nincs Növekedési Hitelprogram [NHP], sem Növekedési Kötvényprogram [NKP]. A bankok egyre magasabb tőkekövetelményekkel szembesülnek, ami inkább a hitelezés visszafogása irányába hat. Amikor Matolcsy György 2013-ban jegybankelnök lett, egyből hitelösztönzéssel kezdett. Most nagyon hasonló állapotok vannak a gazdaságban, például 2–3 százalékos reálkamatok. Véleményem szerint ebben a reálkamat- és makrogazdasági környezetben megengedhető célzott hitelösztönző program.

Az MNB és az árstabilitás

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Monetáris Tanács ülését követően elsőként az emelte ki, hogy júliusban az infláció ismét 4 százalék fölé emelkedett. Emögött a jegybank számítása szerint döntően az élelmiszerárak állnak, azonban a hosszú távú inflációs prognózisok nem változtak. Az MNB várakozásai szerint a fogyasztói árindex visszatér majd a toleranciasávba. Ugyanakkor „az inflációs várakozásokat tovább kell lefelé taposnunk” – összegezte az MNB-alelnök, aki szerint megtorpant a gazdasági kilábalás. Ennek leginkább két oka van:

• a külső kereslet visszaesett, kifejezetten az európai piacon;
• illetve a fogyasztói és a beruházói bizalom lassabban áll helyre Magyarországon.

A költségvetésben többlet látható, így javult a 4,5 százalékos idei hiánycél elérésének megítélése, valamint a külső egyensúlyi pozíciónk is javult az első fél évben: a folyó fizetési mérleg közel 3,7 milliárd eurós többletet mutatott.

Stabilitásra, biztonságra és bizalomra van szüksége a magyar gazdaságnak

– emelte ki Virág Barnabás, aki szerint globálisan változékony pénzpiaci kilátások láthatók, és a geopolitikai feszültségek is nőttek. Ezért óvatos és türelmes monetáris politikára van szükség. Így változatlanul fontos a jegybanknak az infláció és a pénzügyi piaci stabilitás, a gazdaság fenntartható növekedésének érdekében.

A jegybank kiemelte, hogy az éves infláció az eurózónában enyhén emelkedett, míg az Egyesült Államokban kissé csökkent júliusban. Általánosan megfigyelhető a piaci szolgáltatások magasabb inflációja, ami továbbra is fékezi a dezinflációt. Ugyanakkor a lassuló világgazdasági kereslet mérsékelt inflációs ráták irányába mutat. Az előző kamatdöntés óta az olajárak enyhén csökkentek, míg a gázárak emelkedtek.

Virág Barnabás aláhúzta: a jövőben a kamatkondíciók további „óvatos mérséklésére nyílhat tér”. Ennek négy eleme lehet:

1. az augusztusi inflációs statisztika (többször is kiemelte: ez nagyon fontos adat lesz);
2. a FED és az EKB kamatdöntései;
3. Magyarország kockázati megítélésének alakulása;
4. illetve a lakossági és vállalati bizalom helyreállásának üteme.

Az éves növekedéshez legnagyobb mértékben az építőipar és az ingatlanügyletek teljesítménye járult hozzá, míg a nemzetgazdaság egészében nagy súlyt képviselő ipar hozzáadott értékének csökkenése fékezte a gazdaság bővülését.

„Augusztusban és szeptemberben az infláció várhatóan visszatér a jegybank toleranciasávjába” – összegezte Virág Barnabás. Az infláció emelkedését elsősorban az élelmiszerek és az üzemanyagok árdinamikájának növekedése okozta. Utóbbi esetén szezonálistól való eltérés tapasztalható, ebben a jegybank szerint meghatározó szerepe volt, hogy kivezette a kormány a kötelező akciózást.

Ugyanakkor ez egy átmeneti korrekció, és a következő időszakban nem várható ennek további hatása. Majd a jegybank alelnök kiemelte: „az infláció árnyéka hosszú”. A monetáris politikának most az inflációs várakozások csökkentése is prioritás. „Ezeket tovább kell közelíteni a 3 százalékos célérték felé” – húzta alá Virág Barnabás.

Ezért nem áll helyre a fogyasztás?

Az áremelkedés üteme várhatóan a következő hónapokban a jegybanki toleranciasáv felső széle közelében alakulhat. Az alapfolyamatokat megragadó maginfláció az év végére átmenetileg 5 százalék közeli szintre emelkedik.

Az inflációs várakozások horgonyzása, a pénzügyi piaci stabilitás fenntartása és a fegyelmezett monetáris politika elengedhetetlen ahhoz, hogy a fogyasztóiár-index a jövő évtől tartósan visszatérjen a jegybanki célra

– olvasható a jegybank elemzésében.

Az augusztusi inflációs adat sok kérdésre választ adhat a jegybank alelnöke szerint, aki a reálgazdasággal kapcsolatban hangsúlyozta: Európa a vártnál alacsonyabb növekedést könyvelhet el, külön kiemelve a negatív meglepetést jelentő Németországot. Ugyanakkor a magyar munkaerőpiac változatlanul erős – tette hozzá. Virág Barnabás szerint a fogyasztás öt tényező miatt nem áll helyre Magyarországon:

1. Bár dinamikus bérnövekedés látható, ennek egy része a gazdaság fehéredése.
2. A nettó bérek a teljes jövedelmek felét adják, de az egyéb jövedelmekben alacsonyabb dinamika látható.
3. A megtakarítások nőttek, ami a hosszú távú növekedést támogathatja.
4. A lakáspiacon fordulat történt, a jövedelmek egy részét ez szívja fel.
5. Egyre gyakoribb az online, határon túli vásárlás, ami a hazai statisztikákban nem jelenik meg.

A jegybank szerint leginkább a bizonytalanság és az inflációs árnyék tartja vissza a beruházásoktól a vállalatokat. Ebből szerinte az következik, hogy az inflációt továbbra is alacsony kell tartani. Virág Barnabás szerint a lakosság és a vállalatok továbbra is óvatosak, és külső környezetben visszafogott teljesítmény látható.

„A jelenlegi gazdasági körülmények között a jegybank az árstabilitás elérésével, erősítésével és pénzügyi piac stabilitásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a gazdasági szereplők fokozott óvatosságának oldódásához, és egyben a gazdasági növekedés újbóli beindulásához” – összegezte.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)