A kormány szerint támadás készül Magyarország ellen, de valami nem stimmel

„Súlyos támadásokra kell készülni a következő évben is Magyarország szuverén külpolitikájával szemben, a liberális mainstream támadni fogja hazánk politikai biztonságát, fizikai biztonságát, gazdasági biztonságát és energiabiztonságát” – fogalmazott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Tranziton. Most kifejezetten az utóbbival, a magyar energiabiztonsággal foglalkozunk.

Magyarország energiabiztonsága 2022. május 18-hoz képest is jobb helyzetben van, amikor a tárcavezető külön kiemelte, „az ország energiaellátása stabil lábakon áll”.

Érdemes a nyersanyagforrásokat különválasztani, majd végül a hazai termelésre is kitérni. A kőolajellátásban a napokban jelentős fejlemények zajlottak, azonban a Mol-csoport legújabb jelentése arról árulkodik, hogy nincs ok az aggodalomra.

Az Európai Unió már nem segít

Pénteken számoltunk be arról, hogy az Európai Bizottság elutasította Magyarország és Szlovákia azon kérését, hogy közvetítsen Budapest és Pozsony, valamint Ukrajna között a Lukoil orosz olajtársasággal szemben bevezetett kijevi szankciók ügyében. De Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már a legutóbbi Kormányinfón jelezte, hogy az orosz–ukrán határon veheti át az Oroszországból érkező kőolajat a Mol-csoport, már ősz elején megköthetik a szerződéseket.

Bár Kijev szankciókkal akadályozza a legnagyobb moszkvai olajipari magáncég, a Lukoil által Közép-Európába értékesített kőolaj vezetékeken keresztül történő szállítását – és a külgazdasági és külügyminiszter szerint ebben az Európai Unió partnere Ukrajnának, feltehetően lesz megoldás.

Ráadásul a Mol-csoport legutóbbi jelentésében külön részletezi, hogy amennyiben a Barátság kőolajvezetéken „érkező nyersolaj mennyisége jelentősen visszaesik, a Mol növelheti az Adria csővezeték kihasználtságát, és a tengerparttal nem rendelkező finomítói igényeinek nagyjából 80 százalékát elláthatja, bár ez magasabb technikai kockázatokkal és logisztikai költségekkel jár”.

Ezzel teljesen összhangban vannak Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgató legutóbbi kijelentései is, szerinte az alapvető kérdés az, hogy miért kell leválni az orosz olajról, de a Mol-vezér úgy látja, egy újabb árstop hatására hamarabb lenne üzemanyaghiány, mint az ukrán lépésektől.

Két infrastruktúrán keresztül – a Barátság és az Adriai kőolajvezetéken – kapjuk a nyersolajat. „Az Adriai vezetéken pedig semmilyen instabilitásról nem lehet beszámolni. A hasonló struktúrájú, Triesztből induló TAL vezeték az osztrák OMV schwechati finomítóját 60 éven keresztül látják el nyersanyaggal” – ezt már Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője tette hozzá az Index megkeresésére.

Fontos megjegyezni a horvát szállítással kapcsolatban, hogy politikai, árképzési, jogi és személyi kérdésekkel terhelt az együttműködés, ugyanakkor az ellátás stabil, a problémák az ellátást nem veszélyeztetik. Ráadásul történtek előrelépések az érzékeny kérdésekben.

Az orosz ellátásnak ennél jóval magasabb a kockázata, amely háborús övezeten keresztül érkezik, valamint politikailag nem tudjuk, meddig lesz Magyarországnak európai uniós szankciók alóli mentessége. Azonban maga a Mol-csoport írta le: 80 százalékban tudja üzemeltetni a finomítókat orosz olaj nélkül, és 2026 végétől 100 százalékban el tudják már látni az infrastruktúrákat

– összegezte az Indexnek az Erste elemzője, majd emlékeztetett: a horvát oldalon valóban kellene még az Adriai vezeték kapacitását növelni, de ez nem nevezhető jelentős beruházásnak. Ha úgy alakulna, hogy a horvátoknak kellene ellátni teljesen a finomítókat, akkor feltehetően azonnal meglépnék a fejlesztéseket, már csak üzleti okok miatt is.

Az tény, hogy 11 millió tonna nyersanyagot kell behozni a két finomítóhoz, jelenleg 8 millió tonnát képes szállítani az Adriai vezeték. Szükségesek a beruházások, amennyiben 100 százalékban le akarunk válni az orosz energiahordozóról. Pletser Tamás szerint a Barátság kőolajvezeték nélkül kevesebb kőolajtermék lenne a régióban, viszont ezt a mennyiségű kiesést meg lehet oldani.

Bár Szijjártó Péter nem definiálta, a liberális mainstream hogyan támadja majd a magyar energiabiztonságot, az kijelenthető – mind a szakértői, mind a hivatalos jelentések szerint –, hogy ezt nem veszélyeztetheti semmi a kőolaj esetében, még ha le is áll a teljes orosz szállítás.

Az orosz források lesznek nyomás alatt

A földgáz már más ügy, itt jelenleg kulcsfontosságú számunkra a Török Áramlat, de itt is érdemes Szijjártó Péter korábbi szavaival kezdeni: még márciusban az 5. Budapest LNG Summit konferencián azt mondta, az ország a diverzifikációt illetően szárazföldi államként nagyban függ a térségbeli infrastruktúrától, ezért kulcsfontosságú a hálózat fejlesztése annak ellenére is, hogy „európai politikusok gyakran figyelmen kívül hagyják, hogy sporttáskában vagy hátizsákban nem lehet egyelőre elszállítani a földgázt”.

A jó hír az, hogy Pletser Tamás szerint kifejezetten ideálisan haladnak a földgázbeszerzésekkel kapcsolatos infrastrukturális beruházások a térségünkben. És ezt a tárcavezető is elismerte. „Jó biztonsági tartalék lehet Magyarország számára a transzausztriai földgázvezeték (TAG), hiszen ezen keresztül lehetséges lesz az Olaszországba érkező cseppfolyósított földgáz bevonása hazánk ellátásába” – közölte Szijjártó Péter júniusban, ahol üdvözölte az utóbbi időszak jelentős beruházásait, hogy „délről északra, vagy ha úgy tetszik, nyugatról keletre is” lehessen földgázt szállítani.

Ráadásul Magyarországon 2022 első hat hónapjában még több mint 5,7 milliárd köbméteres felhasználással szemben 2024-ben januártól június végéig mindössze 4,37 milliárd köbméter földgáz fogyott Magyarországon. Tehát még csökkent is a földgázigényünk. A Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) az MVM adatszolgáltatásán alapuló összegzése szerint a földgáz esetében

Az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője szerint a földgáz tekintetében – azontúl, hogy csökkent a felhasználás – rengeteg más lépés történt Magyarországon kívül a háború kirobbanása óta:

Nekünk Szlovénia kivételével mindenkivel van összeköttetésünk, de már itt is létrejött egy megállapodás – így előbb-utóbb az olasz LNG-terminálokhoz is lesz elérésünk. A balkáni régióban terveznek egy déli szállítási útvonalat, amin keresztül Törökország és akár Azerbajdzsán felől érkezhet többletföldgáz, és a vertikális folyosó is elkészülhet. Így az unió előbb-utóbb elvárja, hogy váljunk le az orosz energiahordozókról, hiszen adottak lesznek a feltételek, ez 2027-től elvárás lehet.

Pletser Tamás szerint ráadásul az orosz földgáz önmagában jóval nagyobb kockázatot hordoz. Bármelyik tranzit állam úgy dönthet, hogy szankcionálja, vagy esetleg más tényezővel akadályoztathatják a szállítást. „Ám az energiabiztonságunk összességében ebben a nyersanyagban sincs veszélyeztetve.”

Ettől persze elképzelhető, hogy „támadás” alatt lesz, de ez elsősorban – politikai okok miatt – az orosz energiaforrásokra lehet igaz, és jól láthatóan az energiabiztonságunk ettől függetlenül adott. Így 2027-ig, vagy ahogy Szijjártó Péter mondta, „a következő évben” egyre jobban követelhetik majd, hogy váljunk le az orosz energiahordozókról, de ez energiabiztonsági kérdéseket nem érinthet.

(Borítókép: Moszkvai olajfinomító 2022. október 27-én. Fotó: Makszim Sipenkov / EPA / MTI)