Új lakástámogatás jöhet, ám megint csak a tehetősebbek járhatnak jól

Arról korábban már beszámoltunk az Indexen, hogy az otthonfelújítási támogatás épp azt a réteget kerüli ki, amelyik számára a legnagyobb szükség volna lakhelyük felújítására. Helyette többnyire azok élhetnek vele, akik rendelkeznek kellő anyagi forrással az önerő előteremtéséhez.

Most újabb lakástámogatási konstrukció került a csőbe a Nemzetgazdasági Minisztérium jóvoltávól, ami megint csak a tehetősek számára nyújthat érdemi segítséget – hívja fel a figyelmet a Bankmonitor.

A hitelösszehasonlító portál idézi az NGM közleményét, miszerint megvizsgálták annak a lehetőségét, hogy a hosszú távra lekötött megtakarítások kvázi adómentesen „feltörhetők” legyenek, amennyiben a megtakarítók otthonteremtési célra használnák fel a pénzt.

Előnyben a tehetősebbek 

A Bankmonitor arra is felhívja a figyelmet, hogy a megtakarítások Magyarországon rendkívül egyenlőtlenül oszlanak meg a társadalom egyes rétegei között – 80 százalékukat a társadalom legtehetősebb 20 százaléka tartja kézben.

Szembeötlő, hogy a felső 10 százalék, azaz a leggazdagabb 1 millió magyar ember a pénzügyi megtakarítások csaknem 70 százalékát birtokolta 2024. első negyedévében. Ha a következő (kilencedik) tizedet is mellé tesszük, akkor megkapjuk a lakosság felső egyötöd részét. Ez a leggazdagabb ötöd már a hazai pénzügyi megtakarítások 80 százaléka felett rendelkezik. Az alsó 8 millió embernek tehát alig 20 százalékos részesedés jut az összes megtakarításból.

A közlemény tartalmából arra következtethetünk, hogy a gazdasági növekedés serkentése érdekében a kormány szeretné némileg mobilizálni a hosszú távra lekötött megtakarításokat. Ez a halmaz nagyon sokféle megtakarítást takarhat: elvileg ide sorolhatjuk a lekötött bankbetéteket, az állampapírokat és egyéb kötvényeket, a befektetési alapokban tartott pénzösszegeket, a tőzsdei részvényeket, de akár az életbiztosítási és nyugdíjpénztári megtakarításokat is

– mutat rá a pénzügyi portál.

A közlemény arra is utal, hogy adómentességgel jutalmaznák a megtakarítások otthonteremtési célú felhasználását – tehát minden bizonnyal olyan megtakarítási formák lehetnek majd érintettek, amelyeknél az elért hozamot különféle adók terhelik.

A cél az otthonteremtés volna

Emlékezhetünk, hogy 2023 júliusától számos megtakarítási formának kedvezőtlenebbé vált az adózása. Míg korábban a befektetések széles körét csak 15 százalék személyi jövedelemadó (szja) terhelte, addig tavaly óta 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) is kell fizetni a bankbetétekkel, befektetési alapokkal és egyéb befektetésekkel elért hozam után is. A szocho ilyen irányú kiterjesztése tehát sok esetben szinte megduplázta az adóterhelést, ennek nyertesei a lakossági állampapírok voltak.

A hozamot terhelő adók elengedése csak abban az esetben jelenthet érdemi támogatást, ha igen nagy volumenű tőkét veszünk alapul. Ebből kifolyólag vonta le azt a következtetést a Bankmonitor, hogy „ismét a legvagyonosabb rétegek lesznek az újonnan belengetett támogatás legfőbb kedvezményezettjei”.

A közlemény hangsúlyozza az otthonteremtési célt, amiből arra következtethetünk, hogy törekedhetnek kizárni a támogatásból a befektetési célú ingatlanvásárlásokat. „Ilyen korlátozásra már számos példát ismerünk a meglévő lakástámogatási konstrukciók világában: például a csok plusz vagy a korábbi csok esetében is állandó lakhelyként kell hasznosítani a támogatott ingatlant.