A Spar kötelezettségszegési eljárást vár Magyarország ellen az Európai Bizottságtól

A Spar elsődleges célja az lenne, hogy szűnjön meg a 4,5 százalékos különadó, mert akkor új befektetéseket hajtana végre Magyarországon. A különadón kívül pedig az árstop volt számára visszafogó erő, mely miatt az országos bevétele mínuszban van, írta meg az Economx.

A vagyont emiatt kivonták az országból, és két részre bontották a magyar üzletágat. A telek- és épületjogok mellett a nagykereskedelmi és logisztikai jogok is átszervezésre kerültek, utóbbiakat egy svájci leányvállalat kapta meg. A szupermarket üzletágat pedig Ausztriához csatolták. Ezzel tízmillió eurót sikerült megspórolniuk.

A különadó miatti panaszukat még a Financial Times is lehozta, mely szerint uniós jogot sért, ezért az Európai Bizottsághoz fordultak, hogy indítson kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, ugyanis az adó 90 millió pluszköltséget jelent a cégnek. Az európai testület azonban nem tett semmit, ugyanis a 2020-as Tesco-perhez hasonlóan itt is azt az álláspontot képviselték, hogy a progresszív különadók nem jogellenesek.

Nagy Márton a kezdeményezés miatt berendelte a cég magyarországi vezetőjét, Lázár János pedig azt mondta, hogy rá kell szorítani a multikat, hogy tiszteljék a magyar fogyasztókat. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior elemzője szerint a magas árak és az elavult üzleti modell miatt veszteséges a Spar.

„A magyar kiskereskedelem nem csak egy ócskapiac”

Bubenkó Csaba, az Egyenlő.hu szakszervezet vezetője szerint „a magyar kiskereskedelem nem csak egy ócskapiac”. „Az olyan fellépés, amelyikben lókupec módjára kicsapják az asztalra a befőttesgumival kötegelt húszezreseket, mondván, hogy megveszlek kilóra, de csak súlyos feltételek árán, nem utal európai gentlemanhez illő befektetői magatartásra” – fogalmazott az elnök.

„Annak idején adókedvezményekkel, munkahelyteremtési támogatásokkal indulhattak a nagy cégek, és láthatóan jól tejelt a magyar piac, hiszen a kifogásolt inflációletörő intézkedések és a különadó ellenére is még mindig fejik a tehenet” – állapította meg az elnök.

Több ezer üzletet nyitottak a multik, leuralták az élelmiszer-kereskedelmet, rosszabb minőségű élelmiszert hoztak, és az árakat kedvük szerint emelték, hangsúlyozta Bubenkó Csaba. A veszteséges működésük nem csak az itteni kötelezettségek számlájára írható.

„Szakszervezetünk rendelkezik olyan kimutatásokkal, amelyek szerint az áruházláncok között akadnak nagyobb eltérések a hatékonyságban, ami szoros összefüggésben áll a nyereséges működéssel” – jegyezte meg.

Senki nem örül a különadónak, de kínos a vetélytársaknak is, hogy a Spar provokálja a magyar kormányt, és adózási kérdésből politikai ügyet kreálnak. Ez feszültséget szül a vásárlókban. A nagy kereskedelmi cégek viszont új kereskedelem-politikai törvényt fogadtatnának el a kormánnyal, amihez kompromisszum szükséges, írta az Economx.

Frissítés (2024. szeptember 1., 14:30):

Cikkünk megjelenése után a Spar közölte álláspontját, amelyet változtatás nélkül közlünk:

„A SPAR elkötelezett a magyar piac iránt és mindent megtesz azért, hogy a vásárlói, a munkavállalói és a beszállító partnerei érdekeit középpontban tartva folytassa működését.

• Hazánk második legnagyobb élelmiszer-kiskereskedőjeként a tavalyi évben 220 millió alkalommal szolgáltuk ki vásárlóinkat.
• Közel 14 ezer embernek biztosítunk megélhetést: 2017 és 2023 között 57,3 milliárd forint értékű bérfejlesztést hajtottunk végre saját forrásból, erre a célra pedig 2024-ben 17 milliárd forintot fordítottunk. 
• Az élelmiszer termékterületen 90 százalék feletti arányban dolgozunk hazai beszerzési forrásokkal, míg a beruházások értéke 2023-ban ugyan csökkent az elmúlt évekhez képest, de a tavalyi érték így is meghaladta a 22 milliárd forintot. ”