Fordulóponthoz értünk, új trend alakítja át a lakosság fogyasztói szokásait

Mint az Indexhez eljuttatott közleményben is írták, a projekt témája a lelassulás, a jelenben élés, a médiatudatosság és az offline jelenlét népszerűsítése. „A folyamatos online jelenlét hatására az életünk felgyorsult, folyamatos információáradatnak vagyunk kitéve és nem tudjuk meg- illetve végigélni a pillanatokat, megemészteni a történéseket. Ennek hatására »kognitív túlstimuláció« zajlik le az emberi agyban, amely pszichológiai és neurológiai eredmények alapján megnehezítheti az összpontosítást és az információk feldolgozását, valamint a valós fizikai jelenlét minősége is romlik” – fogalmaztak.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a koronavírus-járvány óta teljesen átalakultak a lakosság fogyasztói szokásai. A McKinsey nemzetközi vállalat tanulmánya szerint

Az Y- és Z-generációk közel 70 százaléka már a közösségi médiára és az influenszerekre támaszkodik vásárlás előtt, felváltva ezzel a termékek közötti válogatást. A fogyasztók egyre inkább a szélsőségek felé tolódnak: mindenre sajnálják a pénzt vagy pazarolnak.

A technológia által vezérelt világban egyre többen döntenek úgy, hogy lelassítanak, ás inkább a minőségi, tudatos életre helyezik a hangsúlyt. A „slow life” eredetileg egy életmódbeli irányzatként indult, napjainkra jelentős gazdasági vonatkozásai is megjelentek – írták. 

Az utazásban is látszik a hatása 

Hozzátették: „Ha kicsit lelassulva szeretnénk élni, akkor az utazás során is érdemes előnyben részesíteni a fenntartható, helyi közösségeket támogató utazási formákat a tömegturizmus helyett. A World Travel & Tourism Council (WTTC) adatai szerint a fenntartható turizmus egyre nagyobb részt tesz ki a szektorban. 2023-ban a globális bruttó hazai termék (GDP) 9,1 százalékát adta, ráadásul 27 millió új munkahelyet is teremtett.” 

„A környezet kímélése mellett hosszú távon stabil gazdasági növekedést is biztosít a helyi közösségek számára a fenntartható turizmus, különösen, ha azok a helyi értékekre és termékekre építenek”  – írták a projekt sajtóközlmeényében. 

Új világ a gazdaság fejlődésben is 

Felhívták a figyelmet arra is, hogy a klímaváltozás és a fenntarthatósági törekvések alapjaiban változtatják meg a gazdasági fejlődés fogalmát. „A jövőben a hatalom nem feltétlenül a fosszilis tüzelőanyagok vagy nyersanyagok birtoklásából származik majd, sokkal inkább a megújuló energiaforrások és a fenntartható technológiai fejlesztések kerülnek majd előtérbe.”

Az út nem lesz könnyű, de a lassításra való törekvés lehetőséget kínál egy stabilabb, fenntarthatóbb gazdasági jövő megteremtésére

– vélik a Slone projekt szervezői.

A helyieken és a tudatosságon lenne a hangsúly

Mint a közleményben írták, a „slow life”-mozgalom a jelenleg tapasztalható globalizációs trendekkel ellentétben a helyi termelőkre helyezi a hangsúlyt. A helyi termékek és szolgáltatások előtérbe helyezése csökkenti a globális ellátási láncok iránti igényt, és erősíti a helyi gazdaságokat. Fenntarthatóbb gazdasági növekedést tesz lehetővé a helyi élelmiszer-ipar támogatása a piacokon való vásárlással, valamint kézműves termékek keresésével.

„A tudatos vásárlásnak is egyre nagyobb szerepe van, a gyorsan elavuló, tömeggyártott termékek helyett érdemes inkább a tartós, minőségi árucikkeket választani. Bár ez sokszor magasabb árat is jelent, hosszú távon szinte biztos, hogy jobban járunk. A vállalatoknak alkalmazkodniuk kell a megváltozott fogyasztói igényekhez, ami fenntarthatóbb termelési folyamatokat eredményezhet” – tették hozzá.

Majd utaltak arra is, hogy a kisebb vállalatok és startupok állnak most a legjobban ezen a téren, „de előbb-utóbb a multinacionális cégeknek is át kell térniük egy fenntarthatóbb modellre”. Bár, mint megjegyezték, a slow life-ot nem lehet integrálni minden ágazatra.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!