Matolcsy György: Szép álom volt Orbán Viktor kijelentése, de nem volt reális

Az elmúlt évek sokkjai a gazdasági gyengeségeinkre világítottak rá, például a feldolgozóiparban – jelezte nyitóbeszédében Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke. Éppen ezért a mostani vándorgyűlésen a versenyképesség kiemelt szerepet kap.

Átadta a szót Matolcsy György jegybankelnöknek, akinek beszédét már a tavalyi vándorgyűlésen is nagy figyelem kísérte, akkor kiemelte, hogy a kormány az ársapkával 3-4 százalékkal növelte az inflációt. Azt pedig sejtettük, hogy megint nagyhatású beszédet tart az MNB elnöke, ezt vetítette előre előadásának címe: „Valahol megint utat tévesztettünk”.

– kezdte Matolcsy György. Hozzáfűzte, hogy 2020-ban megtámadott minket a Covid, és már akkor jelezték, hogy az infláció nemcsak visszatér, de akár évtizedes hosszúságú is lehet. „Akkor kevesen hittek nekünk, aztán elindítottuk 2021-ben az inflációellenes küzdelmet több országgal, akkor hitték el, hogy talán a közép-európaiaknak igazuk van. Tudtuk, jeleztük, mondtuk, hogy nehéz lesz, jeleztük a kormánynak, de nem hallgattak ránk” – mondta. Szerinte kétéves csúszás történt, csak 2023-ban vették őket és az infláció elleni harcot komolyan. A kormány szerinte még inflációnövelő lépéseket is tett, ezzel gyakorlatilag megismételte a tavalyi kritikákat.

A jegybank a fékre, a kormány a gázra lépett, fogalmazták meg korábban többen, és ebből gáz lett

– fogalmazott. Ez a történet igazolja a címet és azt, hogy a 100 éves születésnapját ünneplő jegybank a tények és adatok alapján dönt, majd javaslatokat tesz a szövetséges állami intézményeknek, például arról, hogy vegyék előre az inflációellenes küzdelmet – világított rá Matolcsy György.

Hogy nyerhetjük meg az évtizedet?

Elmondta, hogy már az előző évtized elején azonosították a miniszterelnökkel azokat a kihívásokat, fordulatokat, amelyeket el kellett érni. Ilyen volt például a demográfiai fordulat, illetve hogy 18 hónap alatt beállították az államháztartási egyensúlyt.

A 2010–2019-es évtizedet megnyertük

– fogalmazott a jegybankelnök. „Nem magától jött a legjobb évtized, számos fordulat kellett hozzá.” Idesorolja többek között a munkahelyvédelmi akciótervet, a növekedési hitelprogramot, a svájcifrank-hitelek forintosítását. Most viszont szerinte úttévesztésben vagyunk – veszélybe kerültek a 2010–19-es eredmények.

Elveszíthetjük a következő évtizedet

– figyelmeztetett, rámutatva, hogy két nagy ellenség van: a magas költségvetési eladósodás, illetve a magas és makacs infláció. Ez szerinte azért van, mert elengedte a kormány az államháztartási hiányt, és nem csatlakozott időben az infláció elleni harchoz. „Minket nem küklopszműködéssel kell vádolni, meg hogy törvénytelenül működünk” – mondta, ezzel valószínűleg utalva a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel készült Index-interjúra.

Hátulról az ötödik helyen voltunk 2023-ban a konvergenciában, azaz a legfejlettebb országokhoz nem közeledtünk, míg nálunk fejletlenebb országok közeledtek hozzánk. 2019-ben még a 20. helyen voltunk, 2023 végére pedig a 23. helyre kerültünk az egy főre jutó GDP-ben az EU-ban – mondta Matolcsy.

Matolcsy György: Ez egy téves gazdasági fordulat

A téves gazdasági fordulat közepén az infláció áll – fogalmazott az MNB elnöke. A magyar infláció jelentős része az élelmiszerárakból származik. Az élelmiszeriparunk termelékenysége utolsó előtti helyen van az Európai Unióban, szerinte ez nem fogadható el.

Ez az évtized az 1970-es évek rokona, és az infláció a fő ellenség

– emelte ki. A kormány szerinte tévesen elfogadta azt az érvelést, hogy az infláció jó, mert több bevétel érkezik az államkasszába. Azonban megérkeztek az inflációs sokk kárvallottjai, akiknek a fogyasztása visszaesett. A jegybankelnök szerint az infláció hosszú árnyékot vet.

Több ezer milliárd forintot égetett el az infláció a megtakarításoknál, a középosztálynál

– világított rá. Tavaly hét helyet zuhantunk a legfontosabb versenyképességi listán, amit ő a „téves” gazdaságpolitikának tulajdonít. Rámutatott arra is, hogy a magas exportteljesítmény alacsony hazai hozzáadott értéket tartalmaz, azaz pusztán attól nem leszünk gazdagok, ha külföldi beruházások jönnek Magyarországra. Szükség van a külföldi beruházásokra, de nem mindegy, hogy mekkora a hozzáadott érték – ez inkább az eladásban van, mint a nálunk hangsúlyos gyártásban. Kitért arra is, hogy a termékenységi rátánkban lévő fordulatot nem tudtuk megőrizni.

Matolcsy György szerint

nem volt reális cél Orbán Viktortól, hogy 2030-ra az EU 5 legjobb országa közé kerüljünk. Azt javaslom, hogy legyen ez a cél 2040-re, mert 2030-ra nem jön össze

– hangsúlyozta a jegybankelnök. 2040-re nyerhetünk, de fel kell ismerni az évtized karakterét – fogalmazott, majd megjegyezte, hogy ehhez térjünk vissza a korábbi, sikeres recepthez. Ez az évtized háborúkra, inflációra „hajlamos”, ezért szükség lesz visszatérni a „tévútról a jó útra”.

– hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy az erősségekre kell játszani a gyengeségek helyett. „Az ország egésze pedig gyenge pontokra játszik. Fontos a zöld kínai kapacitások építése, Szijjártó Péter kitűnő munkát végzett, de önmagában nem oldja meg Magyarország versenyképességi problémáit” – fogalmazott. Szerinte a források stratégiai újraelosztására van szükség. Egyensúly és fenntartható növekedés kell, javítani kell a versenyképességet és bővíteni a termelékenységet – magyarázta.

Másfél évtizedente jön egy sokk

A következő felszólaló Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke volt. Elmondta, hogy ha a rendszerváltás óta eltelt időszakot nézzük, akkor másfél évtizedente jön egy sokk, ami megnöveli az államadósságot, és a ledolgozása egy hosszabb folyamat. 

– világított rá Horváth, megjegyezve, hogy a további felminősítésnek feltétele lesz, hogy érdemi javulás legyen a GDP-arányos államadósság viszonylatában, így ezt lejjebb kell tornászni. A fiatal diplomások statisztikáját nézve kiemelte, hogy ebben Ausztria nem sokkal hagyja csak le Magyarországot.

Fejlettségi szakadék tátong az országban

Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter vette át a szót, azzal kezdte előadását, hogy a versenyképesség és a területfejlesztés összefügg, és felpörgetheti a gazdasági növekedést.

Fejlettségi különbségek vannak az országon belül, csökkenteni kell a területi különbségeket

– világított rá a miniszter, megjegyezve, hogy ez természetesen azt jelenti, hogy a fejletlenebb térségeket zárkóztatják fel. A nagyobb képet nézve kijelentette, hogy

Budapest fejlettségben már 2004-ben is az unió átlagának 129 százalékát érte el, ez mostanra már 158 százalék. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy nálunk országon belül hatalmas különbségek vannak, mondhatni szakadék tátong, ezt kell csökkentenie a kormánynak.  

(Borítókép: Matolcsy György jegybankelnök a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen szeptember 5-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)