Nagy Márton szerint résen kell lenni, veszélyben a munkahelyek

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Budapesten, a Portfolio Finance 2024 konferenciáján kiemelte: a mesterséges intelligencia (MI) robbanásszerű fejlődése alapjaiban alakítja át a mindennapokat. Szerinte az MI kulcsszerepet játszik majd a munkatermelékenység növelésében:

a jövőben 15 százalék MI indukálta GDP-növekményt, 26 százalékos termelékenységnövekedést és egymillió, magasabb hozzáadott értékű munkakört eredményezhet a magyar gazdaságban.

A tárcavezető A mesterséges intelligencia jövőformáló szerepe a magyar gazdaságban címmel megtartott előadásában arra is kitért, hogy világszerte a munkahelyek 40 százalékát alakíthatja át az MI az IMF kutatása szerint, egy másik kutatás alapján pedig 2030-ig 15,7 ezer milliárd dollárral, 26 százalékkal növeli a globális GDP-t. „Az MI széles körű elterjedése 1,3 százalékponttal növelheti a munkatermelékenységet 10 év alatt.”

Veszélyezteti a munkahelyeket

Szerinte az MI teljes termelési láncokat indíthat újra, az élelmiszer-termelésben a hálózatba kapcsolt eszközök (Internet of Things – IoT) generálta adatmennyiség kielemzése jelentősen növelheti a hatékonyságot.

Később megemlítette a kiskereskedelemben a hatékony áruházmenedzsmentet, raktártervezést, kereslet-előrejelzést. Majd Nagy Márton aláhúzta:

A pénzügyi szektorban az MI alkalmazása növelheti a biztonságot, csökkenti a költségeket és javítja az ügyfélélményt, például automatikusan azonosítja a gyanús tranzakciókat.

Nagy Márton szerint a munkaerőpiacot vizsgálva az AI jelentős munkaerőpiaci kockázatot jelent, alkalmazása ugyanis főként az irodai és magasan képzett helyeket veszélyeztetheti. Megemlítette, hogy egy európai felmérés szerint

Ismertetése szerint az MI területén Európa lemaradásban van, Kína felzárkózik az Egyesült Államokhoz, míg az EU fokozatosan leszakad. Szerinte elmaradás van a fejlesztések, a kutatás, valamint a hardverek területén. A fejlett optikai kommunikáció, gépi tanulás, adatelemzés területén Kínáé a vezető szerep, egyes technológiáknál számottevő a monopólium kialakulásának kockázata. „Az Egyesült Államok és Kína közötti konfliktus központi eleme lett a mesterséges intelligencia.”

Nagy Márton emlékeztetett arra, hogy augusztustól hatályos az AI Act, a mesterségesintelligencia-rendelet, a világ első átfogó MI-szabályozása. Az EU tagállamainak képviselőiből álló Európai Mesterséges Intelligencia Testület hidat képez Brüsszel és a tagállamok között, ezáltal segítve a rendelet végrehajtását, az ahhoz kapcsolódó ajánlások kidolgozását és a hatósági gyakorlatok egységesítését.

Az intézményrendszerben az NGM látja el a testület magyar képviseletét az unió felé. A tárcavezető beszámolója szerint a magyar elnökség fókuszában az AI Act és a versenyképesség áll, az elnökség alatt megkezdődött a felkészülés a rendelet végrehajtására.

Majd hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia használatába be kell vonni a kkv-kat, mert le vannak maradva, náluk alacsony a digitalizáció mértéke. Eközben a nagyvállalatok csak kismértékben maradnak le az EU-átlagtól a vállalati digitalizációban.

Számos magyar sikertörténet született az MI alkalmazásával, ezek között a Waberer’s raktározási technológiáit, a Hell italgyártását vagy a ZalaZONE járműipari tesztpályát emelte ki. Az előadásában a miniszter jelezte: az NGM év végéig nyújtja be a kormány elé az aktualizált stratégia tervezetét, amelyhez bárki hozzászólhat az MI-koalícióhoz való ingyenes csatlakozást követően – összegezte az MTI.

Komoly szerepet kaphat a digitalizáció

Ahhoz, hogy erősebb és dinamikusabban fejlődő kkv-szektor legyen Magyarországon, a kormány szerint külön akciótervre van szükség – írtuk hétfői cikkünkben.

Ennek részeként a Nemzetgazdasági Minisztérium „randiztatni” szeretné a hazai beszállítókat és a külföldi integrátorokat, hogy ezzel segítsék az összekötést a két csoport között – tudta meg az Index egy háttérbeszélgetés keretében. A kormány egyértelművé tette, fókuszba kerülnek a magyar tulajdonú kkv-k a jövőben, és az egészséges patriotizmust is felírták a listára.

Már Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Indexnek adott interjújából is lehetett sejteni, hogy a kkv-k az előttünk álló gazdasági időszakban kiemelt fókuszt kapnak a kormánytól.

„A gazdaságnak bevonó jelleget kell öltenie a kkv-k irányába” – hangoztatta a tárcavezető, majd hozzátette, a kkv-k esetében olyan új célzott és beruházást támogató rendszert kell felépíteni, mint a nagyberuházásokat támogató Egyedi Kormánydöntés (EKD),

Az idei tusványosi beszédében Orbán Viktor miniszterelnök is hangsúlyozta: 2025-ben kkv-programot hirdetnek. Így szeptember 15-i hatállyal Szabados Richárdot kinevezték a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkárává. Az új állami vezető pedig sokat nem várt, hiszen már hétfőre szűk körű háttérbeszélgetést hirdetett.

Szabados Richárd kiemelte, hogy a jövő évi költségvetésre novemberben kerül pont, így a következő évi hazai források mértékéről csak ezt követően lehet pontosan beszélni. Az államtitkár négy mutatószámot jelölt meg, ami alapján mérni kívánják a kkv-k teljesítményét:

• a szektor GDP-arányos beruházási rátáját 30 százalékról 40-re szeretnék emelni,
• az exportarányt a jelenlegi 5 százalékról 7-re,
• az egy foglalkoztatottra eső GDP-összeget 19 ezer euróról 28 ezerre akarják növelni,
• valamint a vállalkozások hitelpenetrációját a jelenlegi 13–17 százalékról 20-ra.

Az államtitkár az Indexnek többször is hangsúlyozta, adatokra és statisztikákra alapozzák a döntéseiket, a támogatási rendszereket. Továbbá fókuszba kerül az „egészséges patriotizmus”, tehát a magyar cégek természetesen előnyben részesülnek.

Ugyanakkor Szabados Richárd azt sem kerülte meg, hogy az IT- és AI-alapú fejlesztésekben is ösztönözni kívánják a kkv-szektort, valamint hasonlóan hangsúlyos lesz a fenntartható gazdálkodás is. „Az ellátásbiztonság a következő pillér, azon kell dolgoznunk, hogy a kulcsfontosságú iparágakban önellátóak legyünk” – fogalmazott.