Szembesítettük a kormányt a nagy balatoni átokkal, és kifaggattuk az Airbnb-szigorításról

Balatoni cikksorozatunk előző részében ígéretet tettünk, hogy szembesítjük a kormányt a magyar tengert sújtó kettős átokkal: a nyári szezon végével a vendégek úgy gondolják, hogy minek menjenek oda, úgysincs nyitva semmi, míg a vendéglátósok azt mondják, miért nyissanak ki, ha úgysem jön senki. Ezt pedig megsínylik a balatoni vendéglátósok és a régió turizmusa is.

Mivel a turizmus és vendéglátás a Nemzetgazdasági Minisztérium hatáskörébe tartozik, ezért a tárca első emberét, Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert kérdeztük arról, hogyan szedné le az átkot a magyar tengerről.

– jelezte lapunk kérdésére a nemzetgazdasági miniszter. Elsősorban a hétvégi nyitvatartást akarják bátorítani, de a négy évszakos Balaton megvalósítása is a célok között van. 

Célunk, hogy támogassuk őket, és segítsünk minimalizálni az őszi–téli szezon kockázatait. A Balaton ugyanis nem csak nyáron lehet vonzó – ősszel remek lehetőségek vannak túrázásra, biciklizésre, bortúrákra. A régió gyönyörű, és egyre többen fognak rájönni, hogy az év minden szakában érdemes meglátogatni

– fogalmazott Nagy Márton, aki szerint ahogy Budapest egyre inkább a külföldi turisták célpontjává válik, egyre több magyar keres majd kevésbé zsúfolt, nyugalmasabb, természetközelibb helyszíneket – és itt jön képbe a Balaton. A Balaton a hazai turizmus szempontjából is egyre fontosabbá válik, hiszen egy olyan helyet kínál, ahol a magyarok is otthon érezhetik magukat, és van egy olyan érzésünk, hogy a „miénk”.

Nagy probléma az elvándorlás, de jön az 1000 eurós minimálbér

Cikksorozatunk első részében több vendéglátós is elárulta lapunknak, hogy ugyan az árbevételük nőtt, a pénzügyi eredményük inkább mínuszt mutat, mivel a növekvő alapanyag- és munkaerőköltségeket nem tudják érvényesíteni az ételek áraiban. Arról kérdeztük a minisztert, hogy mihez kezdenek ezzel a problémával.

Az alapanyagárak, az energiaköltségek, valamint a bérek növekedése óriási kihívást jelent a vendéglátóipar számára. Ugyanakkor fontos megérteni, hogy ha azt akarjuk, hogy a Balatonnál egész évben legyen vendéglátás, akkor a munkavállalókat megfelelő bérezéssel kell megtartani ősszel és télen is.

– magyarázta Nagy Márton, aki szerint ehhez az kell, hogy legkésőbb 2028. január 1-ig elérjük az 1000 eurós minimálbért. Cikksorozatunk első részében Balla György, a Port étterem&panzió tulajdonosa mutatott rá, hogy sokan alig végzik el a vendéglátóipari iskolát, és már külföldi munkáról és osztrák bérekről álmodoznak. Nagy Márton ezt most megerősítette, elmondta, hogy a szektorban valóban nagy elszívóerővel rendelkezik külföld, például Ausztria.

– véli a miniszter. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a bérek emelkednek, akkor a vállalkozók költségei is híznak, amit az árakban érvényesíteni kell.

Tehát ne csodálkozzon senki azon, hogy a Balaton drágább lesz. Azért lesz drágább, mert följebb mennek a minimálbérek, magasabb fizetéseket kapnak majd a vendéglátásban dolgozók

– vetítette előre Nagy, aki szerint ennek inkább örülni kellene. Nagy szerint a reálbér-emelkedés azt mutatja, hogy van tér a magasabb árakra.

Nagy Márton emlékeztetett, hogy a kormány már elindított egy programot, amelynek keretében egymillió forint vissza nem térítendő támogatást biztosítottak a vendéglátóipari helyeknek. „Meg fogunk adni mindent, beleértve a hosszabbítást, beleértve az egymilliós, akár beruházási támogatást, amit most lefolytatunk.”

A miniszter hangsúlyozta, hogy a Balaton régiójában az élményturizmus is egyre fontosabb szerepet kap.

A biciklitúrák, a strandolás és a környék gasztronómiai élményei mind olyan vonzerők, amelyek miatt a Balaton egész évben vonzó maradhat. A strandok felújítása, a kerékpárutak kiépítése mind része annak a hosszú távú stratégiának, amely célja, hogy a Balaton évszaktól függetlenül vonzó maradjon

Arról is kérdeztük a minisztert, hogy mivel a turisták kevesebb időt töltenek a vendéglátóhelyeken, így növekednek például a szállásadók mosatási költségei, és ezt a kormány kompenzálja-e valahogy? Elismerte, hogy ennyire nem mélyült el a kérdéskörben.

Nagy Márton rekordot hirdetett

Soha nem nyaralt ennyi honfitársunk az országhatáron belül, és soha nem látogatott ennyi nemzetközi turista hazánkba – hangsúlyozta előadásában Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki szerint turisztikai konjunktúra van, „hiszen soha ennyien nem nyaraltak hazánk tájain”. Elmondta, hogy Budapest az egyik legkeresettebb turisztikai célpont Európában.

A Liszt Ferenc reptér utasforgalma növekedett az egyik legnagyobb mértékben (16,3 százalék) az Európai Unióban 2024 első felében, csak Róma (19,7 százalék) tudta beelőzni Budapestet.

Hozzátette, hogy itthon SZÉP-kártyáról költünk, de költhetnénk többet is. Hozzáfűzte, hogy a turisztikai szektor a GDP több mint 12 százalékát adja, a központi költségvetésnek pedig több mint 10 százalékát adja majd. „Új gazdasági nekilendülés kapujában állunk, és a magyar turizmus ennek a fellendülésnek egyik legfontosabb hajtóereje lesz” – fogalmazott.

Horvátország a magyar sláger

Elárulta, hogy a magyarok Horvátországban nyaraltak legtöbben, tavalyhoz képest 11 százalékkal többen az év első nyolc hónapjában. „Költésben és vendégéjszakákban Horvátország volt, van és lesz. Alapvetően a legkedveltebb” – fogalmazott Nagy.

– világított rá a miniszter, hozzátéve, hogy aki átlag vagy afeletti anyagi helyzetű, az idén kiutazott és fogyasztott. Elmondta, hogy általános trend, hogy többen utaznak, de kevesebb időt töltenek el egy helyen. 

Nagy Márton: A kormány asztalán az Airbnb-szigorítás

Nagy Márton elárulta, hogy a kormány foglalkozik az Airbnb-kérdéssel, de vár Szentkirályi Alexandra javaslatára, akivel egyeztetni fognak. A kormány már a terézvárosi polgármester kezdeményezése előtt is gondolkodott azon, hogy az Airbnb-t lakhatási kérdésként szabályozza.

Ebben 180 napban maximált lakáskiadás és adózási szigorítás is szerepelt, de voltak benne más elemek is, például az új kérelmek elbírálásakor és az üzemeltetési szabályozásokban szigorúbb javaslatok. „Az Airbnb lakhatási kérdéskör, nem turisztikai, ezért mi nem is így közelítjük meg ezt a témát” – szögezte le Nagy.

Mint korábban megírtuk, Terézvárosban lezárult a két héten át tartó szavazás, amelyben a kerület lakói eldönthették, szeretnék-e, hogy a rövid távú, vagyis az Airbnb-típusú lakáskiadás továbbra is része legyen a kerület életének. A jogosultak döntöttek, és 54 százalékos többséggel azt választották, hogy tiltsák ki a kerületből az Airbnb-t, így 2026. január 1-jétől megszűnik ez a szolgáltatás Terézvárosban.

A tárcavezető azt is közölte, hogy 2028. január elsején már 1000 euró lehet a magyar minimálbér.

(Borítókép: Nagy Márton. Fotó: Szollár Zsófi / Index)