Vándorol a pénzünk, csak nem oda, ahova a kormány szeretné

20230606- MG 7618
2024.09.18. 17:32
Magyarország továbbra is a 2021-es átlagos fogyasztási szint alatt van, lemaradva az európai átlagtól. A kiskereskedelmi forgalom stagnál, miközben a magyarok inkább szolgáltatásokra költenek, külföldi oldalakon vásárolnak, megtakarítanak és a lakáscéljaikat valósítják meg – jelezte lapunknak Báthori Bence, az MBH Elemzési Centrum szakértője.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek adott augusztusi interjúban jelezte, hogy a lakosság és a vállalatok óvatossági motívumát oldani kell, azaz el kell érni, hogy bátrabban vásároljanak, például a boltokban. A tárcavezető szerint ezt az inflációs várakozások, a még mindig magas kamatok és a háborús fenyegetettség akadályozza. Ebből a szempontból rossz hír, hogy

júliusban továbbra is stagnálásban ragadt a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon, a benzinkutak forgalma nélkül 0,1 százalék a havi alapú csökkenés.

Bár a fogyasztói bizalom hosszú hónapok óta először növekedést mutatott augusztusban, de ez még nem garantál tartós fordulatot. A nettó reálbérek növekedése némileg lassult júliusban, de a mutató továbbra is emelkedik. 

Ugyanakkor a többletjövedelem nem annyira a hazai kiskereskedelemben csapódik le, hanem inkább szolgáltatásvásárlásra, illetve külföldi online vásárlásokra fordítják a magyarok

– jelezte lapunknak Báthori Bence, hozzáfűzve, hogy emellett a lakáscélok megvalósítására és a megtakarításokba teszi a pénzét a lakosság. 

Még csökkennie kell az élelmiszer-inflációnak

Kedvező hír, hogy a fogyasztói bizalom augusztusban 1,6 ponttal nőtt, ezzel héthavi csúcsra került. Ezzel a látható növekedéssel megtöri az eddig tapasztalt stagnálást, ugyanakkor a pontszerű adat alapján még nem beszélhetünk tartós fordulatról.

Az élelmiszerárak júliusban 2,7 százalékkal emelkedtek éves alapon, áprilishoz képest 0,6 százalékkal nőttek.

A lakosság inflációs várakozásainak javulásához – és így a bizalom növekedéséhez – tartósan alacsony ütemű élelmiszer-inflációra van szükség

– világított rá Báthori Bence. Júliusban 6,4 százalékkal bővült a csomagküldő és internetes kereskedelem forgalmának volumene éves alapon. Nemzetközi összehasonlításban az tapasztaljuk, hogy a csomagküldő és internetes kereskedelem arányának jellemző értéke 15 százalék körül alakul például Csehországban és Lengyelországban. Emiatt a növekedési potenciál miatt is bővülést várhatunk a csomagküldő és internetes kereskedelemben.

A bérek még mindig jelentősen emelkednek

A reálbérek esetében lassuló, de továbbra is jelentős emelkedés figyelhető meg (+9,3 százalék áprilisban), és bár a bérdinamika lassulása prognosztizálható, az vélhetően továbbra is jelentősen meg fogja haladni a következő hónap inflációs adatait.

Így a háztartások számára az elkölthető jövedelem tovább növekedhet az év hátralévő részében.

Ugyanakkor továbbra is kérdés, hogy a többletjövedelem hol csapódik le, az őszbe áthúzódó nyári időjárás elnyújthatja a turistaszezont, ami magasan tarthatja a szolgáltatásokra való költéseket. A külföldön elköltött jövedelem aránya – például webshopokban, webáruházakban – az év végéhez közeledve növekedhet.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden egy sajtótájékoztatón jelezte, hogy 2028 januárjára a magyar minimálbér elérheti az ezer eurót.

Nem állunk jól fogyasztásban

A júliusi adatok alapján a térség legtöbb országában növekedett a kiskereskedelmi forgalom.

Magyarország továbbra is a 2021-es átlagos fogyasztási szint alatt van, kicsivel lemaradva az európai átlagtól.

A térségben hazánknál csak két ország van messzebb a 2021-es átlagától: Csehország, ahol egyébként hosszan tartó növekedés figyelhető meg, és Ausztria, ahol pedig a vizsgált országok közül a legnagyobb az egy főre jutó fogyasztás: az EU átlag 117 százaléka. Magyarországon ez az érték 70 százalék.

Így tekintünk a jövőbe

Az EU27 gazdasági hangulatindexe továbbra is stagnált (96,9), év eleje óta lényegében egy szűk sávban mozog, Magyarországon szintén stagnálás figyelhető meg, jelenleg 99,1 ponton áll az index.

A lakosság inflációs várakozása és munkanélküliségtől való félelme kismértékben javult, közben az ország gazdasági helyzetét stagnálónak értékelte

– világított rá Báthori Bence. A GKI fogyasztói bizalmi indexe egy bő negyedéve tartó stagnálás után 1,6 pontos növekedéssel héthavi csúcson van, miközben az EU27 fogyasztói bizalma stagnált. A kiskereskedelemben a következő három hónapban várható megrendelések érezhetően javultak.

(Borítókép: Németh Kata / Index)