A Draghi-jelentés szerint az EU versenyképességének megtartásához elképesztő mennyiségű pénz kéne

Az Európai Parlament plénuma előtt tartott, az EU versenyképességének jövőjéről szóló jelentést bemutató keddi beszédében Mario Draghi volt olasz miniszterelnök és az Európai Központi Bank (EKB) korábbi elnöke rámutatott, hogy az unió a kritikus nyersanyagok kérdésében beszállítóktól függ, és a digitális technológiák több mint 80 százalékát importálja, továbbá az EU-ban jóval magasabbak az energiaárak, mint az Egyesült Államokban és Kínában.

Mint mondta, Európa súlyos lemaradásban van az új technológiák terén, továbbá a legkevésbé felkészült arra, hogy megvédje magát.

Ebben a helyzetben mindannyian aggódunk Európa jövője miatt. Nem az az aggodalmam, hogy hirtelen szegények és mások alárendeltjei leszünk, hiszen Európában még mindig sok erősségünk van, hanem az, hogy idővel egyre kevésbé fejlődünk, egyre nagyobb lesz az egyenlőtlenség, gyengül a biztonság, és ennek következtében kevésbé szabadon választhatjuk meg a sorsunkat

– hangoztatta.

Kevesebb függőség, több biztonság

Mario Draghi szerint a nevével fémjelzett jelentés, amelyet a múlt héten mutatott be az Európai Bizottság Brüsszelben, stratégiát vázol fel Európa számára az irányváltáshoz, meghatározva azokat a prioritásokat, amelyekre összpontosítani kell, pragmatikus megoldásokat kínálva a kihívásokra.

Az innovációs dinamizmus hiánya – mondta – nem az ötletek vagy az ambíció hiányát tükrözi, hanem azt, hogy az ötleteket nem sikerül kereskedelmi sikerre váltani. Az innovatív, Európában terjeszkedni kívánó vállalatokat minden szakaszban akadályozza az egységes piac és az integrált tőkepiac hiánya, ami megállítja az innováció körforgását – mutatott rá.

Felhívta a figyelmet, hogy a jelentés egyik legfontosabb kezdeményezése egy új, az egész EU-ra kiterjedő jogi statútum, az innovatív európai részvénytársaság létrehozása, amely egységes és érvényes digitális identitást biztosítana a vállalatok számára.

Kiemelte, hogy ha Európa ambiciózus éghajlati célkitűzéseihez koherens terv társul, akkor a szén-dioxid-mentesítés lehetőséget jelent Európa számára. A dekarbonizáció előnyeit gyorsabban kell elérhetővé tenni az európaiak számára azáltal, hogy az energiaárakat levisszük és stabilizáljuk Európában – mondta.

Hangsúlyozta továbbá, hogy az EU-ban csökkenteni kell a függőségeket és be kell fektetni a biztonságba.

Draghi kijelentette, hogy a projektek megvalósításához évente körülbelül 700-750-800 milliárd eurónyi kiegészítő beruházásra lesz szükség. Ezek a beruházások elengedhetetlenek a jelentés célkitűzéseinek megvalósításához, és a projekteket többek között közös hitelfelvételből lehetne finanszírozni – tette hozzá. Véleménye szerint az adósságszintek emelkedése aggodalmat kelthet, azonban az EU jövőbeni versenyképessége szempontjából kritikus fontosságú célok megvalósítására szolgál.

Ezekben a célkitűzésekben már mindannyian egyetértettünk. Tehát ha valaki ellenzi a valódi egységes piac kiépítését, ellenzi a tőkepiaci integrációt, az az uniós célkitűzéseinket ellenzi

– hangsúlyozta.

„Demográfiai tél”

Győri Enikő, a Fidesz EP-képviselője a Draghi-jelentésről szóló uniós parlamenti vita keretében elmondta, Európa lemaradt, mert ide vezetett a túlzottan ideológiavezérelt gazdaságpolitika, a túlzott zöldítési ambíciók és a túlszabályozás, és ebben az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek nagy felelőssége van.

Bírálta, hogy a jelentés a „beruházási éhséget” további hitelfelvétellel elégítené ki, és konszenzuskeresés helyett pedig többségi döntéshozatalt szorgalmaz, mivel véleménye szerint „a több föderalizmus nem hoz a konyhára”. Győri Enikő szerint továbbá „a közös agrár- és kohéziós politikát Mario Draghi lebecsüli, amikor azok éppen hogy javítanák a versenyképességet”.

Rámutatott arra is, hogy az energia és a tőkepiac központosítása problémás lehet a kis szereplőknek, illetve a kelet-közép-európai régiónak.

Ne akarják a mi rovásunkra helyzetbe hozni a nyugati piaci óriásokat

– tette hozzá. A politikus úgy véli, hogy ehelyett üzleti és innovációbarát vállalati környezetre, az adminisztratív terhek csökkentésére, megfizethető energiaárakra van szüksége. „Ehhez véget kell vetni a háborúnak, a zöldátállás ütemét pedig teherviselő képességünkhöz kell igazítani” – hangsúlyozta Győri Enikő.