Három, kettő, egy: pénzeső hullik a magyar cégekre

Régóta várt mozgolódásnak lehetünk tanúi a pályázati piacon, több felhívás is megjelent ugyanis a napokban a 2021–2027-es uniós ciklus keretében, a versenyszféra számára leginkább releváns GINOP Plusz operatív programban. Annak érdekében, hogy tisztán lássuk, melyik pályázati lehetőség milyen célt szolgál, fejlesztéspolitikai szakértőhöz fordultunk a Széchenyi Terv Plusz pályázati információs portálon megjelentek értelmezéséhez.

Ki kér a 75 milliárd forintból?

A 75 milliárd forintos kerettel kecsegtető GINOP Plusz 2.1.3-24 kódszámú, KKV-k innovációs képességének támogatása című konstrukcióról Tóth Ádám Ferenc, a European Conformity Check (ECC) Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetője elmondta:

ismét tömegpályázatról beszélünk, hiszen várhatóan minimum 1500, de legfeljebb 3750 projekt kap támogatást.

A szakember szerint további pozitívum, hogy az értékelési szempontrendszerben megfogalmazottak értelmében egyértelműen preferált a gyártó, illetve termelő szektor. A maximális 100 pontból 25-öt ér, ha „a projekt keretében a termelési és/vagy gyártási folyamat innovációs tevékenységen túl marketing- és/vagy szervezeti és/vagy logisztikai innovációs tevékenység is megvalósul”.

Üröm az örömben ugyanakkor az ECC ügyvezetője szerint, hogy a középvállalkozásként a látókörükbe tartozó cégek csaknem 70 százaléka nem jogosult pályázni, hiszen támogatási kérelmet kizárólag mikro- és kisvállalkozások nyújthatnak be.

A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg: 

• az 1. szakaszban 40 milliárd forint (2024. október 29. és november 12. között),
• a 2. szakaszban 15 milliárd (2025. január 21. és február 4. között),
• a 3. szakaszban pedig 20 milliárd (2025. április 8. és április 22. között).

A fejlesztéspolitikai szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország egész területén, így a központi régióban, tehát Budapesten és Pest vármegyében is megvalósítható a projekt, ugyanakkor a teljes keretösszegből úgy oszlik meg, hogy mindössze 15 milliárd forintot allokálnak a fejlettebb régiókba, a fennmaradó 60 milliárdot a kevésbé fejlettekbe pumpálják.

A hatékonyság növelése áll a középpontban

Tóth Ádám Ferenc rámutatott, hogy a szerdán megjelent innovációs pályázat 8. számú szakmai melléklete egyértelműen, minden kétséget kizáró módon meghatározza azt, hogy kizárólag olyan folyamat innovációs tevékenység támogatható, amely esetében a támogatást igénylő vállalkozás jelenlegi tevékenységéhez kapcsolódóan hatékonyabb munkavégzés várható, illetve új vagy jelentős mértékben javított üzleti folyamat alkalmazása, bevezetése történik. Segítve a tájékozódást, a pályázat felhívása konkrét példákat is megfogalmaz az üzleti folyamat innovációra.

1. Termelési és/vagy gyártási folyamat innovációs tevékenységek esetén például egy elektronikai gyártó 3D nyomtatást használ a prototípus-alkatrészek létrehozásához, így a prototípus-készítési idő hetekről napokra csökken és 30 százalékkal csökkenti a költségeket.
2. Marketing- és/vagy értékesítési innovációs tevékenység kapcsán példa a divatmárka, amely virtuális divatbemutatót rendez, ahol a vásárlók AR-t (kiterjesztett valóságot) használva megnézhetik, hogyan állna rajtuk az új ruhadarab, így 20 százalékkal növelve az előrendeléseket.
3. Logisztikai innováció: többek között a pályázat végleges dokumentációjában egy gyógyszeripari cég szerepel, amely blockchaint használ a termékei teljes életciklusának nyomon követésére a gyártástól a kiskereskedelemig, biztosítva a termékek hitelességét és a szabályozási előírások betartását.
4. Szervezeti innovációs tevékenységre példa a szoftverfejlesztő cég, amely Scrum gyakorlatokat vezet be, beleértve a napi stand-up megbeszéléseket és iterációs sprinteket, így 30 százalékkal javítva a projektszállítási időt és növelve az ügyfél-elégedettséget.

A rend kedvéért lapunk kérésére a vállalkozásfejlesztési tanácsadó intézet vezetője a nem támogatható tevékenységeket is bemutatta a felhívásban szereplő konkrét példákon keresztül:

• a vállalkozás a jelenlegi gyártó tevékenységéhez használt 4 darab „A” típusú eszköz mellé a fejlesztés keretében beszerezne még 1 modernebb kivitelű „A” típusú eszközt (kapacitásbővítés),
• a vállalkozás korábban „A” típusú terméket gyártott, a fejlesztés eredményeként azonban szeretne „B” típusú terméket gyártani, melyhez beszerezné a szükséges gyártósort (diverzifikáció),
• illetve a vállalkozás a projekt során szeretné az általa eddig gyártott analóg eszközt digitális eszközzé fejleszteni (kísérleti fejlesztés).

Egészségipar, zöldátmenet, körforgásos gazdaság

„Kifejezetten nem dömpingpályázat a szintén szerdán megjelent Fókuszterületi innovációs projektek támogatása” – tért át a GINOP Plusz 2.1.1-24 kódszámú felhívásra a fejlesztéspolitikai szakértő, ami a kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok számára érhető el, és

A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg mintegy 107 milliárd forint, a régiós elosztási elv hasonló: 90 milliárd jut a kevésbé fejlett, 17 a fejlett régiókra. De érdemes vetni egy pillantást a teljes keretre – az idei szakasz tekintetében – fókuszterületi bontásban is:

• „az egészséges élet megőrzését szolgáló megelőző, gyógyító és ellátórendszerek támogatása” nemzetgazdasági prioritásához tartozó” fókuszterület 25 milliárd,

• „a gazdaság zöldátmenetének és a körforgásos gazdaság kialakításának támogatása, ezen belül kiemelt célterület az energetikai és az agrártechnológiák támogatása” nemzetgazdasági prioritásához tartozó fókuszterület szintén 25 milliárd,

• minden egyéb kiválósági projekt a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) céljaival és prioritásaival összhangban 10 milliárd forint. 

(Borítókép: Németh Emília / Index)