Itt vannak a friss adatok, ezen a területen tartósan jók a számok

A 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 39 ezer fővel, 4 millió 748 ezer főre nőtt 2024 augusztusában az előző év azonos időszakához képest. A munkanélküliek száma 210 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból.

A háromhavi mozgóátlagot tekintve 2024. június–augusztusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 31 ezer fővel, 4 millió 752 ezer főre nőtt. A férfi foglalkoztatottak száma kismértékben, 2 millió 502 ezer főre csökkent, a nőké 43 ezerrel, 2 millió 250 ezer főre nőtt.

A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 586 ezer fő dolgozott, 43 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. Miközben a külföldön dolgozók létszáma érdemben nem változott, 108 ezer fő volt, a közfoglalkoztatottaké 10 ezerrel, 58 ezer főre csökkent.

A 15–64 évesek körében a foglalkoztatási arány 0,4 százalékponttal, 75,2 százalékra bővült. A ráta a férfiak esetében kismértékben, 78,9 százalékra csökkent, a nőknél 1,3 százalékponttal, 71,4 százalékra emelkedett.

A 2024. június–augusztusi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma az előző évhez képest 12 ezer fővel, 211 ezer főre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,2 százalékponttal, 4,3 százalékra nőtt. 

A férfiak esetében a munkanélküliek száma 112 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,3 százalékponttal, 4,3 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 100 ezer főt tett ki, 4,2 százalékos munkanélküliségi rátájuk lényegében megegyezett az egy évvel korábbival.

A munkakeresés átlagos időtartama 9,8 hónap volt, az összes munkanélküli 40 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje, míg 36 százaléka legalább egy éve keresett állást.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2024. augusztus végén az egy évvel korábbihoz képest 1,7 százalékkal, 225 ezer főre csökkent.

Reagált a kormány

A munkanélküliségi ráta alacsony szinten stabilizálódott, Magyarország az Európai Unió nyolcadik legalacsonyabb munkanélküliséggel rendelkező országa – értékelte a KSH adatait Czomba Sándor.

A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kiemelte, „az elmúlt hónapok adatai egyértelműen bizonyítják a munkaerőpiaci aktivitást növelő programok sikerét. Egyre több olyan ember lép be a munkaerőpiacra, aki korábban inaktív volt, és ezek az emberek gyorsan el is tudnak helyezkedni, köszönhetően a célzott intézkedéseknek és támogatási programoknak.”

A kormány célja, hogy növelje a munkaerőpiaci aktivitást, valamint tovább fokozza a bérek növekedési ütemét, különösen a minimálbér tekintetében, ezáltal kiemelten támogatva az alacsonyabb jövedeleműeket. A munkaadók és a munkavállalók közti tárgyalások jelenleg is zajlanak, azonban a kormány támogatja, hogy a minimálbér 2027-re elérje a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát – mondta az államtitkár.

A 2024 tavaszán elindított, 30 év alattiak és 30 év felettiek aktivitásának növelésére irányuló uniós finanszírozású programok már több mint 13 ezer álláskereső számára biztosítottak tartós elhelyezkedési lehetőséget. A kormány célja, hogy a jelenlegi 81 százalékos foglalkoztatottsági rátát 85 százalékra emelje a 20–64 évesek körében, ami hozzájárul a közel 300 ezer fős munkaerőpiaci tartalék mozgósításához

– húzta alá Czomba Sándor.

Nincs érdemi változás, pozitív a kép

A KSH legfrissebb munkaerőpiaci statisztikái szerint érdemi változást nem lehet azonosítani a munkaerőt érintő folyamatokban. 2024 augusztusában a modellbecslés adata 4,2 százalékon stagnáló munkanélküliségi rátát jelzett. Eközben a hivatalos, háromhavi mozgóátlagos felmérés rátája minimális 0,1 százalékpontos romlást mutatva 4,3 százalékra emelkedett. A beérkezett adatok alapvetően egybevágnak az ING Bank várakozásával. Ami a munkanélküliek számát illeti, mindkét statisztika alapján a csoport létszáma stabilan 210 ezer fő körül alakult – értékelte az adatokat Virocácz Péter, az ING vezető elemzője.

A részletes adatok alapján azt látni, hogy augusztusban a gazdaságilag aktívak száma közel 17 ezer fővel csökkent és ezzel párhuzamosan az inaktívak csoportjának létszáma is nagyjából ugyanennyivel emelkedett. A munkanélküliek száma tehát ezért maradt állandó. Ez vélhetően két, egymással párhuzamos jelenséget tár fel.

Egyrészt az elbocsátások vélhetően az alacsonyabb keresetű, alacsonyabb képzettségű munkaerőt érinthették, akik jellemzően csak idénymunkákból élnek, így az elbocsátást követően visszatértek inaktív státuszba. Eközben pedig mivel még bizonyos szektorokban továbbra is magas a munkaerő-kereslet, az újonnan elbocsátottak könnyen találhattak új munkahelyet, így gyakorlatilag stabilan tartva a munkanélküli létszámot. Emellett természetesen előfordulhatott, hogy néhány tartósan munkanélküli szintén kivonult a munkaerőpiacról.

A háromhavi mozgóátlagos adatok esetén kevésbé izgalmas a kép, itt ugyanis csupán minimális változások látszódnak. De ezek is alapvetően pozitívak, mivel a foglalkoztatottság és az aktivitás emelkedése mellett maradt nagyjából változatlan a munkanélküliség. Mindezek alapján továbbra is tartjuk azon nézetünket, hogy már egyáltalán nem igaz az az állítás, hogy enyhülne a munkaerőpiac feszessége. Sőt, a második negyedévre vonatkozó adatok szerint az üres álláshelyek aránya növekedett a gazdaságban, miközben a munkanélküliség lassan mérséklődő trendet mutat

– fejtette ki az elemző. 

Munkaerőt tartalékolnak a vállalatok

Virovácz Péter rámutatott, hogy a munkaerőpiac a vártnál gyorsabban állt tehát helyre, miközben a hamarosan belépő új termelői kapacitások arra ösztönzik a vállalatokat, hogy tartsák meg a munkaerőt.

Annak ellenére tehát, hogy az üzleti kilátások azért nem mostanság a legkedvezőbbek, a vállalatok egy része munkaerőt tartalékol. A megkérdezett cégek nagyjából 15 százalékára jellemző, hogy a jövőben tervezett kapacitáshoz elegendő munkaerőn felül is tart alkalmazottat, vagyis lényegében egyfajta kapun belüli (rejtett) munkanélküliséget okozva. Azonban pont a feszes munkaerőpiac, az emelkedő munkabérek és a munkaerő keresésének emelkedő időbeli és anyagi ráfordításai miatt a vállalatok inkább átvészelik a nehezebb hónapokat, megtartva a munkaerőt. Az előttünk álló hónapokban a munkaerőpiacot kettős erők formálják. Egyrészt a nyár további hónapjaiban a szezonális foglalkoztatás tovább emelkedhet, ami segítheti a ráták további lassú javulását. Szintén ebbe az irányba hathatna, amennyiben valóban tartós lesz az építőipar kezdődő és a szolgáltatások jelenlegi felívelése

– fogalmazott.

Ezzel szemben áll azonban az ipar gyenge teljesítménye, ahol egyre több helyről lehet hallani a rendelések visszaesése miatti munkaidő-racionalizálásról, a tervezett kapacitásbővítési tervek mérsékléséről, amelyet az intézményi munkaügyi statisztikák is visszaigazolnak. Mindezek eredőjeként összességében enyhe javulásra számíthatunk a következő hónapokban is, amennyiben a kedvező belső piaci folyamatok kitartanak. Az év végére – némi év közbeni fluktuációt követően – 4,2 százalék közelébe térhet vissza az állástalanok aránya – zárta gondolatait.

(Borítókép: Irodai munkások Londonban 2008-ban. Fotó: Oli Scarff / Getty Images)