Magyarország 13. helyre került az EU szégyenlistáján

Meglepő statisztikát közölt az Eurostat az élelmiszer-pazarlásról: az Európai Unió teljes lakosságára kivetített számokat mutatja be.

Az Európai Unióban 2022-ben minden lakos 132 kilogramm élelmiszer-hulladékot termelt, összesen pedig 59,2 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezett, amely magában foglalja az ehető és az ehetetlen részeket is. 

A fennmaradó 46 százalék az élelmiszer-ellátási láncban felfelé keletkezett hulladék volt, amelynek 19 százaléka az élelmiszertermékek és italok gyártásakor keletkezett (25 kilogramm per fő), 11 százaléka az éttermekből és az élelmiszer-szolgáltatásból származik (15 kilogramm per fő), 8 százaléka az élelmiszerek kiskereskedelme és egyéb forgalmazásakor jött létre (11 kilogramm per fő), és 8 százaléka az elsődleges termelésben alakult ki (10 kilogramm per fő). 

A országokra lebontott adatokat tekintve a legtöbb hulladékot Németországban termelték (10,7 millió tonna), a legkevesebbet pedig Luxemburgban (74 ezer tonna). Magyarországon összesen 810 600 tonna hulladék keletkezett (ezzel a 13. helyen állunk), amelyből

• elsődleges termelésből 11 847 tonna,
• élelmiszertermékek és italok gyártásakor 139 135  tonna,
• élelmiszerek kiskereskedelme és egyéb forgalmazásakor 57 862 tonna,
• éttermekből és az élelmiszer-szolgáltatásból 21 869 tonna,
• a háztartásból pedig 579 887 tonna hulladék keletkezett.

Korábban arról írtunk, hogy a  Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programjának legfrissebb kutatási eredményei szerint a háztartások pazarlóbban bánnak a készételekkel.

Az élelmiszer-pazarlás túlnyomó részét, 82,51 százalékát továbbra is a készételek, a friss zöldségek és gyümölcsök, valamint a pékáruk és a tejtermékek adják, habár 2016-hoz képest a pékáruk esetében sokkal tudatosabbá vált a lakosság. A Nébih szerint bizakodásra ad okot, hogy a felmérésben részt vevők 82 százaléka úgy érzi, tovább tudná csökkenteni az élelmiszer-pazarlását.