Teljesen szétszakadt Magyarország, „regionális dráma” látható

„Magyarországon regionális dráma zajlik” – hívta fel korábban a figyelmet az Economx konferenciáján a közigazgatási és területfejlesztési miniszter.

A gazdasági lap most levezette, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint mennyire igaza van a tárcavezetőnek. Jó például: két olyan régió Magyarországon (Észak-Magyarország, Észak-Alföld), amelyekben a fejlettségi szint egy főre jutó GDP-jének átlaga nem haladja meg az uniós átlag felét. A Dél-Dunántúl 52 százalékos, valamint a Dél-Alföld 55 százalékos adata is alaposan elmarad ettől.

Ahogy azt korábban az Index megírta, tovább nőtt a magyarok fizetése júliusban. A nettó átlagkereset immár közel 440 ezer forint, míg a reálbérek növekedése, vagyis a fizetések vásárlóértékének növelése a 10 százalékhoz közelít. Bár elemzők szerint pozitív meglepetést szolgáltattak a júliusi kereseti adatok, az előző évi jelentős mértékű reálbércsökkenés miatt inkább bérfelzárkózásként látható. A kormány pedig annak adott hangot, hogy jelenleg folynak a bértárgyalások a munkáltatók és munkavállalók között.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 636 700, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 438 400 forint volt. A bruttó átlagkereset 13,9, a nettó átlagkereset 13,7, a reálkereset pedig 9,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Érdemes még kiemelni, hogy a bruttó kereset mediánértéke 524 100, a nettó kereset mediánértéke 362 900 forintot ért el, ez egyébként 16,5, illetve 16,6 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.

Jól látható a „regionális dráma”

A gazdasági lap most megvizsgálta a teljes munkaidőben alkalmazásban állók, kedvezmények nélküli nettó átlagkeresetét is vármegyei lebontásban. Ez pedig a lehangoló demográfiai adatok miatt is rendkívül fontos – a demográfiai adatokról az Index itt írt korábban. Ez alapján kiderült, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók kedvezmények nélkül Budapesten 512 292 forintot visznek haza, meghaladva az országos átlagot, ami 422 112 forint. A fővárosban az előző év azonos időszakához képest ez 13 százalékos emelkedést jelent, míg az országos átlag 14 százalékkal emelkedett. Ám Budapest határain túl már közel sem ilyen rózsás a helyzet.

A nettó átlagkereseteket vármegyénként így lehet felbontani (2024. I. félév, forintban):

• Budapest: 512 292,
• Pest: 386 734,
• Fejér: 409 598,
• Komárom-Esztergom: 419 631,
• Veszprém: 377 209,
• Győr-Moson-Sopron: 453 251,
• Vas: 379 220,
• Zala: 339 539,
• Baranya: 357 060,
• Somogy: 341 723,
• Tolna: 392 203,
• Borsod-Abaúj-Zemplén: 340 884,
• Heves: 385 339,
• Nógrád: 327 721,
• Hajdú-Bihar: 367 445,
• Jász-Nagykun-Szolnok: 342 063,
• Szabolcs-Szatmár-Bereg: 308 050,
• Bács-Kiskun: 361 271,
• Békés: 316 224,
• Csongrád-Csanád: 363 907,
• Ország összesen: 422 112.

Az ország összes vármegyéje – kivétel Győr-Moson-Sopron – az országos átlag alatti bért képes csak nyújtani az ott élők számára. Van olyan vármegye, Szabolcs-Szatmár-Bereg, ahol több mint kétszázezer forinttal keresnek kevesebbet a munkavállalók, mint a fővárosban. Régiós szinten Észak-Alföld teljesített a legrosszabbul, 339 879 forinttal, ami szintén jelentősen elmard a nettó kereset mediánértékétől (362 900 forint).

Magyarország kis lépésekben ugyan, de gazdaságilag és politikailag is felzárkózik az uniós átlaghoz, és egyértelműen Budapest a legnagyobb haszonélvezője a brüsszeli támogatásoknak

– mondta el Navracsics Tibor a Macronomxon, az IndaMedia és az Economx közös konferenciáján. 

A jövőre nézve a tárcavezető közölte: az eddigi településalapú fejlesztéspolitika helyett a térségalapú fejlesztéspolitikára próbáljuk áttolni a hangsúlyt. A tárcavezető beszélt arról is, hogy az országban jelen van egyfajta „regionális dráma”, ami leginkább a nyugat-dunántúli területeket érinti.

(Borítókép: Navracsics Tibor 2024. szeptember 5-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!