Itt a kormány reakciója, nem trükköznek az uniós forrásokkal

Orbán Viktor miniszterelnök a napokban annak adott hangot, hogy az adócsökkentés kulcskérdés lett a gazdaságpolitikában, illetve versenyképes vállalatok kellenek Magyarországra. Ezért tőkejuttatási programot kell hirdetni a kkv-knak, szerinte ez a 2025-ös költségvetés egyik nagy feladata, és ezen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter dolgozik.

A kkv-k jelentik a magyar gazdaság gerincét, ezek a cégek a foglalkoztatottak kétharmadát látják el munkával, így családok millióinak biztosítanak megélhetést. A kormány célja, hogy 2025-ben 3–5 százalék közötti sávba emelkedjen a GDP bővülése, ehhez a kkv-szektor erősítése kiemelt cél.

A hazai kis- és középvállalkozások növekedése és lehetőségeik bővítése érdekében a kabinet korábban megújította a 2030-ig szóló kkv-stratégiát, és különleges hangsúlyt helyezett a szektor fejlesztésére a tavasszal elfogadott versenyképességi stratégiában is – írta a Nemzetgazdasági Minisztérium korábban. Ennek értelmében az alábbi programok valósulhatnak meg:

• A Széchényi Kártya Program kedvezőbbé tétele,
• a kkv-k beruházásait és versenyképességét támogató tőkeprogram,
• a kkv-k exportját élénkítő új hitelprogram,
• a kkv-k kifektetéseit támogató hitel- és tőkeprogram,
• a kkv-k beruházásait célzottan támogató „1+1” Program,
• a kkv-k digitalizációs csomagja, melynek célja, hogy minden kkv saját honlappal és e-mail-elérhetőséggel rendelkezzen, mert enélkül egy versenyképes vállalkozás ma már gyakorlatilag nem létezhet,
• vállalkozásfejlesztési uniós program,
• vállalati elektromosautó-támogatási program.

A kormány nem is segíti a kkv-kat?

Kedden a 24.hu közölt egy elemzést. Ennek értelmében a 2021 és 2027 közötti uniós költségvetési időszak legnagyobb operatív programja a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz). A magyar vállalkozások több mint 90 százalékos mértékben a GINOP Pluszból juthatnak hozzá az EU-s fejlesztési forrásokhoz.

A lap szerint a program kerete körülbelül 2100 milliárd forintnyi uniós forrást tartalmaz. Ebből mintegy 950 milliárd forintra már megkötötték a támogatási szerződést, további 600 milliárdnyi forrásrészt az Európai Tanács blokkolt a jogállami feltételességi eljárás nyomán, a maradék 550 milliárd forintnyi támogatásra 2024 hátralévő részében írnak ki pályázatokat. Egyes esetekben a támogatási kérelmet már korábban benyújtották, de az még nem került elbírálásra.

Majd hangsúlyozták, hogy a kiemelt projektek keretében elérhető 513,5 milliárd forintból körülbelül 75 milliárd forint kerül majd áttételesen a kkv-hoz, közvetítőkön keresztül:

• a GINOP Plusz 3.2.1-21 számú, „A munkavállalók és vállalatok alkalmazkodóképességének és termelékenységének javítása a munkaerő fejlesztésén keresztül” című pályázat 70 milliárdos keretösszeggel;
• az OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. kkv-kapacitásbővítő támogatása, 5 milliárdos keretösszeggel.

A 24.hu szerint a fennmaradó, mintegy 440 milliárdnyi keretből, a kiemelt projektekre jutó pénz 85 százalékából állami feladatokat támogatnak. Foglalkoztatáspolitikai és oktatási-képzési célokra, és a munkavállalókhoz, vállalkozásokhoz kapcsolódó ügyintézés, adminisztráció fejlesztésére megy majd el a pénzek túlnyomó része.

A 24.hu címe szerint „a kkv-k céljai helyett az állami feladatok ellátására mehetnek az EU-s források”.

A kormány még a felvetést se érti

Hétfőn sajtótájékoztatót tartott Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár és Lóga Máté gazdaságstratégiáért, iparért, pénzügyi forrásokért és makrogazdasági elemzésért felelős államtitkár a Dunaferr-ügyben. Itt az Indexnek lehetősége volt kérdezni, így a korábban bemutatott cikkel kapcsolatban faggattuk az államtitkárokat.

Még a felvetést sem értem: amennyiben a humán erőforrás fejlesztése, képzések, átképzések, bértámogatások, mobilitás támogatások, lakhatási problémák kezelése nem versenyképességi kérdés, úgy igaz az állítás. Azonban szerintem ez nem így van, ezért ez hatalmas tévedés

– mondta az Indexnek Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, aki szerint lehetséges, hogy a programok végrehajtói a kormányhivatalok, amelyeken keresztül ezek a források a vállalkozásokhoz, illetve a munkavállalókhoz eljutnak, de ezeknek a forrásoknak a felhasználói

Az államtitkár kiemelte, az Ifjúsági Garancia Program keretében a 15–29 év közötti fiatalokat szólítják meg. „Mióta meghirdettük, majdnem hétezer fiatal köszönheti a munkahelyét ennek a programnak. Ráadásul minden egyes uniós tagállam ilyen metódussal használja ezeket a forrásokat, lehetőségeket” – mondta az államtitkár.

Czomba Sándor szerint amikor egy cég munkaerőt keres ahhoz, hogy kipróbálja, alkalmas lesz-e, muszáj bértámogatást adni, mert így válnak a cégek érdekelté. Hiszen „ha messzebb lakik, mondjuk 100 kilométerre, és nem adunk hozzá mobilitás támogatást, lakhatási támogatást”, a vállalatoknak rengeteg költsége generálódik.

A kormány álláspontja szerint ezek az eszközök mind-mind azt a célt szolgálják, hogy főként a kkv-szektor, a kis- és középvállalati szektor versenyképességét erősítsék.

(Borítókép: Czomba Sándor a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára 2024. október 1-jén. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)