Elbújtak a hazai Revolut-költések

A Revolut augusztusban adta hírül, hogy már több mint 1,5 millió magyar ügyféllel áll kapcsolatban, a társaság régiós PR-menedzsere, Stefan Bogucki Indexnek adott nyilatkozata szerint a bővülést éves bázison 50 százalékot meghaladó növekedéssel érték el. Léder Tamás, a Revolut magyarországi vezetője tavaly májusban a Portfoliónak adott nyilatkozata szerint a társaság már akkor 900 ezernél több magyar ügyféllel büszkélkedhetett, 2021 őszén pedig 500 ezres magyar ügyfélszámról adtak hírt. Mindez azt jelenti, hogy az elmúlt év során több mint félmillió, 3 év alatt pedig 1 millió új Revolut-kártya-tulajdonos lett Magyarországon.

Itthon 100 kártyából 13 Revolut?

A növekedés nagyságrendjét érzékeltetve jelezzük, hogy hazánkban a kibocsátott bankkártyák száma évek óta 10 millió körül mozog. Mindez azt jelenti, hogy 100 itthoni tulajdonos zsebében lévő bankkártyából 13 már Revolut. A neobank egy év alatt a teljes hazai piac 5,5 százalékát kitevő ügyfélszámbővülést tud felmutatni, 3 éves összevetésben pedig a teljes hazai piac 11 százalékának megfelelő számú kártyával bélelte ki a magyar ügyfelek zsebét.

Fontos látni, hogy a Revolut adatai nem jelennek meg a magyarországi kártyakibocsátásban, hiszen a pénzintézet egyelőre csak határon átnyúló szolgáltatóként van jelen Magyarországon, kibocsátott plasztikjai magyar szempontból külföldi kibocsátású kártyaként értelmezhetőek.

Nem látszik a kiugrás

Éppen ebből a tényből ered a legkomolyabb bizonytalanság. Stefan Bogucki lapunk kérdéseire adott – számokat nem tartalmazó – nyilatkozata szerint egyre többen használják a Revolutot elsődleges fiókjukként, beleértve azokat is, akik a Revolutnál lévő számlájukra kapják a fizetésüket. A cég korábban a HVG-nek úgy nyilatkozott, hogy a magyar ügyfelek már 2023-ban az esetek 75 százalékában belföldön költekeztek Revolut-kártyáikkal: itt bonyolították le a fizetéseket, vagy vettek fel pénzt ATM-ből.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint az idei II. negyedévben a magyar kibocsátású kártyákkal itthon éves szinten 9,5 százalékkal többször fizettek, értékben pedig 7 százalékos volt a bővülés. Ehhez képest a külföldi kibocsátású bankkártyák magyarországi forgalma – ahol a Revolut-kártyák magyarországi költései is megjelennek – darabszám tekintetében 12,7 százalékkal, értékben 15,5 százalékkal bővült: 29,8 millió darab fizetésben 370 milliárd forintot fizettek nem magyar plasztikokkal magyar kereskedőknél 3 hónap alatt.

A készpénzfelvételek számában és értékében ugyanakkor a magyar kártyáknál jelentősebb mértékű volt a visszaesés éves szinten a külföldi kártyák forgalmában: míg a hazai kártyákkal végzett ATM-látogatások száma és azok értéke éves összevetésben 3,5-3,5 százalékkal csökkent, a külföldi bankkártyás magyarországi pénzfelvételek száma 10,25, értéke 6,5 százalékos visszaesést mutat. Mindez azt eredményezi, hogy sem a külföldi/hazai kártyás tranzakciók számában, sem a költés értékének arányában nem történt érdemi változás:

– mindez elenyésző ahhoz képest, hogy – miként láttuk – a hazai zsebekben lévő Revolut-plasztikok száma félmillióval, a teljes kártyaszám 5 százalékával növekedett. 

A valódi turisták is többet költöttek

Persze mondhatnánk, hogy a két adat dinamikájában fellelhető eltérés a Revolutnak köszönhető, ám ezt a Központi Statisztikai Hivatal idegenforgalmi adatai jelentősen árnyalják. Az idei II. negyedévben Magyarországra 12,3 millió külföldi turista érkezett, ez 5,2 százalékos növekedés az egy évvel korábbi szinthez képest.

– a külföldi turisták 3 hónap alatt 816,5 milliárd forintot költöttek.

Mégsem itthon használják?

Magyarázat lehet persze az is, hogy honfitársaink valójában komolyabb mértékben használják a Revolutot kizárólag külföldi költéseikre, s itthon maradnak a már meglévő, hagyományos kártyáiknál. Erre utalt megkeresésünkre a Magyar Nemzeti Bank is, emlékeztetve a Fizetési rendszer jelentésükben publikált adatokra, amely szerint magyar banki kártyákkal a tranzakciók nagyjából 10 százaléka külföldi, míg a hazai ügyfeleknek szolgáltatást nyújtó külföldi szereplők (jórészt a Revolut) kártyáival a tranzakciók számának körülbelül harmada, értéküknek fele köthető külföldi fizetéshez. De akkor hova tegyük a Revolut azon jelzését, amely szerint az esetek háromnegyedében belföldön költekeznek magyar ügyfeleik? 

A hazai pénzintézetektől származó információk szerint a Revolut bővülése nem okoz fennakadást az ügyfélakvirálásban, a banki kapcsolatot létesítők száma nő. Amiben érdemi változást érzékelnek, az az, hogy az ügyfelek körében dinamikusan növekszik a Revolut-kártyákra történő pénzfeltöltés (top-up) aránya a fizetési forgalomban. Jellemzően pár tízezer forintos feltöltéseket hajtanak végre az ügyfelek – ami szintén annak bizonyítéka, hogy nem a Revolut a fő kártyájuk, azt adott tranzakcióra, pl. internetes vásárlásra, váltásra, külföldi fizetésre vagy épp Revolut-számlák közötti fizetések bonyolítására használják.

Időben elnyújtva magyarosodnak a Revolut-számlák

Nagy kérdés, hogy mi történik majd, ha a bejelentésnek megfelelően a Revolut tényleg fióktelepet alakít Magyarországon. Fontos tudni, hogy a pénzügyi szolgáltató magyarországi ügyfelei jelenleg a Revolut litván bankjának ügyfelei. (Azt, hogy a csak a régiónkból beregisztrált, több mint 10 millió új ügyfél mekkora kockázatot jelenthet egy akkora ország betétbiztosításának, mint a litván, korábban már jeleztük.)

Illetékkérdés

Mindez annak fényében lehet fontos, hogy a Revolut a magyarországi kártyaszám és a magyar ügyfelek által indított tranzakciók alapján köteles tranzakciós illetéket fizetni. A kibocsátott kártyák alapján a 1,5 milliós kártyaszám önmagában évi 750 millió forintos illetékátalányt jelent(ene), erre rakódik rá a konkrét tranzakciók (utalások, készpénzfelvételek) után fizetendő valódi tranzakciós illeték.

Léder Tamás a portfolio.hu-nak azt mondta, a társaság 2022 nyara óta több tízmilliárd forintnyi tranzakciós illetéket fizetett a magyar költségvetésnek. Ennek kapcsán tudható, hogy a lakossági ügyfelei után csak az OTP nagyjából 60 milliárd, az Erste és K&H nagyjából évi 15-17 milliárd forint tranzakciós illetéket fizet a költségvetésbe – utóbbi két hitelintézet lakossági ügyfélszáma ugyanakkor messze nem közelíti meg a Revolut 1,5 milliós bejelentett ügyfélállományát. 

Átutalásnak minősül majd a kártyák közötti forgalom

Ha a fióktelep nem vagy csak részben vesz át régi ügyfelet, a magyar hatóságoknak nem lesz teljes képe arról, valójában hány magyar is bankol és tranzaktál a neobanknál. Így viszont nagyon nehéz lesz ellenőrizni, hogy a szolgáltató valóban a teljes forgalom után fizeti-e meg az illetéket. Van olyan banki vélemény, amely szerint a kártyacég azzal is okoskodhat, hogy a kártyakibocsátást tartja külföldön, s például a kártyák közötti pénzmozgást nem jelenti majd. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor megkeresésünkre mind az MNB, mind a Pénzügyminisztérium egyöntetűen úgy nyilatkozott, hogy a „kártyák közötti utalás”, a Revolut-ügyfelek közötti belső pénzküldés a magyar jogrendben a pénzforgalmi törvényben meghatározott módon számlaforgalomnak minősül, hiszen a tranzakció eredményeképpen a szolgáltató a fizető fél számláján lévő összeget annak összegével csökkenti.

Ez pedig – legyen szó akár pénzforgalmilag konkrétan be nem sorolt műveletről – klasszikus fizetési műveletnek minősül, amely tranzakciós illetékfizetési kötelezettséggel jár. Az MNB azt is jelezte, hogy a statisztikáiban a Revolut fiókteleppé alakulása után ezek a tranzakciók a publikált statisztikákban is átutalásként fognak megjelenni.

(Borítókép: Tom Werner / Getty Images)