Üzemanyag-ellátási krízis jöhet: óriási pofonba szaladhat bele Csehország

A Mol-csoport százmilliós beruházásokat hajt végre annak érdekében, hogy a tengertől elzárt Magyarország és Szlovákia ellátása ne egy vezetékre, hanem kettőre épüljön, és 2026 végére a vállalat maga dönthessen arról, hogy mennyi orosz és mennyi alternatív kőolajat dolgoz be finomítóiban – mondta a Mol egyik vezetője a Reutersnek. Mindeközben piaci forrásaink arról beszéltek, hogy Csehország nehéz helyzetbe kerülhet, ha nem hosszabbítják meg az orosz kőolajból finomított termékekre vonatkozó derogációt, és december 5. után nem jut elég termék a cseh piacra.

Az Európai Unióban számos tagállam, de Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is pont a napokban azt mondta: Magyarország nem tett eleget azért, hogy leváljon az orosz olajról és gázról. A Mol-csoport két szlovákiai és magyarországi finomítóját a Barátság kőolajvezeték déli ágán keresztül látja el orosz nyersolajjal. A vállalat jelentős befektetéseket eszközölt azért, hogy maga dönthessen arról, mennyi orosz és alternatív kőolajat dolgoz be. Azonban a projekt összetettsége, a beszállítók és további külső körülmények miatt az eleve rendkívül időigényes projekt befejezéséhez még idő kell.

Érdemes felidézni Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatójának korábbi szavait. Amikor felvetettük neki, hogy például a lengyelek már bejelentették, önként leválnak az orosz kőolajról, a Mol első számú vezetője kiemelte: „A mai napig pedig ugyanúgy bedolgozzák az orosz kőolajat a lengyel tulajdonban lévő csehországi finomítókban, mint mi. És az EU több országa is »okosba’« azért beszerzi az orosz eredetű energiaforrásokat. Csak messzebbről, drágábban és nagyobb környezetterhelés árán.”

Még idő kell ahhoz, hogy célba érjenek a Mol beruházásai

Viktor Sverla, a Mol stratégiáért és fenntarthatóságért felelős igazgatója csütörtökön a Reutersnek elmondta, a Mol jelenleg akár 30-40 százalékban is képes nem orosz nyersolajat finomítani szlovákiai és magyarországi finomítóiban. „Olyan beruházások vannak folyamatban, amelyekkel a bedolgozási rugalmasságunkat 2026 végére 100 százalékra növelhetjük.”

Viktor Sverla most kiemelte, a finomítók korszerűsítésére tervezett összesen 24 projekt megvalósításának előre nem látható nehézségei akadtak, illetve a tárolási és keverési kapacitásokba történő további logisztikai beruházások igénye jelentkezett. A Mol a következő két évben 500 millió dollárért folytat le az átálláshoz szükséges beruházásokat, ami a 2023-ban megadott 500–700 millió dolláros beruházási sáv alsó határa.

A Mol stratégiáért és fenntarthatóságért felelős igazgatója azt is elmondta, hogy a Mol tárgyalásokat folytat a horvát Janaf olajvezeték-üzemeltetővel egy hosszú távú szerződésről, amely a nyersolaj Adria-vezetéken keresztül történő szállítására vonatkozna, de nem kívánt nyilatkozni a tervezett mennyiségekről vagy a tranzitdíjakról – amelyeket egyébként a Mol túl magasnak tart.

„Nem igazán vagyunk elégedettek a jelenlegi tranzitdíjakkal, és bízunk abban, hogy a jövőben csökkenteni tudjuk ezeket a díjakat, de még fontosabb számunkra, hogy hosszú távú szerződést kössünk” – mondta Sverla Viktor. Az Index információi szerint a Mol az első perctől kezdve hosszú távú szerződést szorgalmaz a kiszámítható és biztonságos ellátási helyzet megteremtése érdekében,

Az Adria-vezeték fejlesztésével kapcsolatban azonban a Mol többször jelezte, nem szeretné az egyik egyoldalú függőségét egy másikra cserélni. Magyarország és Szlovákia tengertől elzárt országként kiszolgáltatott helyzetbe kerülne, ha csak egy ellátási útvonalat tartana fenn, és két vezeték biztonságosabb, mint egy: „A Barátság vezeték azonban létfontosságú számunkra, és célunk, hogy változatos, rugalmas kőolajbeszerzésünk legyen, amely az orosz és az alternatív kőolajra egyaránt támaszkodik” – hangsúlyozta most Sverla.

A vezeték kapacitása is kérdéses: bár a Janaf azt állítja, képes ellátni elegendő nyersanyaggal Magyarországot és Szlovákiát, azonban – az Index forrása szerint – a valóságban pár órás tesztek eredményeire hivatkoznak, amire hosszú távú ellátásbiztonsági stratégiát nem lehet alapozni. „Úgy tesznek, mintha egy 100 méteres futás eredményeiből lehetne következtetni arra, hogy mennyi idő alatt tesznek meg egy maratoni távot” – fogalmazott az egyik forrásunk.

Nem fizeti Brüsszel az átállást, a csehek nagy bajba kerülhetnek 

A kérdésre, hogy a Mol felkészült-e arra, hogy december 5-én lejár az a mentesség, amelyet az Európai Unió adott Szlovákiának az orosz olajból előállított üzemanyag exportjára, Sverla azt mondta a Reutersnek: szükség esetén 50 százalékra növelhetik a nem orosz nyersolaj arányát szlovákiai finomítójában.

Ugyanakkor itt érdemes ismét kitérőt tenni: a pozsonyi székhelyű vállalat, a Mol-csoport leányvállalata, a Slovnaft költséges beruházások árán év végére megemelheti az alternatív kőolaj bedolgozási arányát,

Ha nem hosszabbítják meg a derogációs határidőt, akkor a csehek nagyon izgulhatnak. Bár nem akarnak ezzel szembenézni, Csehország igenis függ az orosz kőolajtól. Ráadásul sem orosz, sem alternatív kőolajból nem tud magának termelni eleget.

Mindössze két finomító van az országban, az egyik Litvínovban, a másik Kralupy nad Vltavouban, de ezek termelési kapacitása nem elegendő a helyi kereslethez. A forrásaink szerint ezen az sem változtat, ha sikerül a terveknek megfelelően a jövő év második felére megnövelni a TAL-csővezeték szállítási kapacitását.

A cseh piac ellátásbiztonsága nagyban függ a Mol leányvállalatától, ami a fejlesztésekhez uniós forrást nem kap – csak erről nem szeretnek Brüsszelben beszélni. További kérdés, hogy az uniós döntéshozók legalább türelmi idővel támogatják-e a cseh ellátásbiztonság fenntartását.

„Az igazán nehéz helyzet akkor adódna, ha lejárna a derogáció, fennakadások történnének az Adrián, és valamilyen okból a Barátság vezeték is leállna: a cseh piacról kiesne éves szinten 4 millió tonna kőolaj, amelyből körülbelül 2 millió tonna gázolajat lehet előállítani. A csehek ebben az esetben egy olyan vezetékkel (TAL) kerülnének függőségi viszonyba, amely jelenleg még nincs is befejezve, és senki sem tudja, hogyan fog működni” – mondta az Indexnek lapunk egyik piaci forrása.

(Borítókép: A dunai olajfinomító Százhalombattán. Fotó: Janos Kummer / Getty Images)