Komolyan gondolja a kormány: elképesztő fizetések jöhetnek

Nagy Márton szerint az idei visszafogottabb növekedést az exportpiacok gyengesége és az óvatossági motívum lassabb oldódása okozza.

A III. negyedéves GDP várhatóan csak kicsit emelkedik majd, a IV. negyedévben 1–2 százalékos növekedésre lehet számítani, de 2025. I. negyedévre már beérkezik a növekedés a kormány által várt 3–6 százalékos sávba – mondta a nemzetgazdasági miniszter a díjátadó gálán (Orbán Viktor hasonló kijelentéseket tett péntek reggeli interjújában).

A kormány új gazdaságpolitikai céljait egy háromelemű akcióterv határozza meg a jövőben:

• A kormány el akarja érni a megfizethető lakhatást,
• a gazdasági növekedésen alapuló gyors bérkonvergenciát,
• és a Demján Sándor-program keretében méretugrást szeretne elérni a hazai kkv-knál.

Az akcióterv több mint húsz alprogramot tartalmaz, Nagy Márton szerint a teljes program bemutatására a jövő heti kormányülést követően kerül sor. Az esemény jellege miatt a miniszter így csak a bérkonvergenciával kapcsolatos terveket bontotta ki.

Szükség van külföldi munkavállalókra

Nagy Márton emlékeztetett: a kormány munkaalapú gazdaságot tervezett, és túl is teljesítették az előzetes, 1 millió új munkahelyre vonatkozó terveket, ma 4,8 millióan dolgoznak. A foglalkoztatási ráta tekintetében Magyarország ezzel a 23. helyről a 7. helyre emelkedett az európai rangsorban, de a mostani 81 százalékos foglalkoztatotti rátát a kormány 85 százalékra akarja emelni, amivel Svédország mellett nálunk lenne a legmagasabb a foglalkoztatotti ráta.

A miniszter szerint a munkaerőpiac kedvező változását jól mutatja, hogy az inaktívak száma egy év alatt 80 ezer fővel, 2,324 millióra csökkent. Nagy Márton ezzel a lépéssel magyarázta a munkanélküliek számának gyenge átmeneti emelkedését, hiszen a munkaerőpiacra visszatérő inaktívak először álláskeresők lesznek.

Míg a koronavírus-válságban meg kellett védeni a munkahelyeket, az energia és az inflációs válság nem okozott gondot a munkaerőpiacon, hiszen a munkáltatók felismerték, hogy a feszes munkapiacon fontos, hogy megtartsák dolgozóikat. A foglalkoztatottság átalakulásának másik eleme, hogy az állami szektor több mint 80 ezer munkahelyet vesztett 2014 óta. Ez egyik oldalról jó, hiszen erősödik a piaci munkáltatók szerepe, de az államigazgatásban kihívás is, hiszen a versenyszférába távozók munkáját pótolni kell – ezt csak erős digitalizációval lehet megoldani Nagy Márton szerint.

A miniszter szerint a feszes magyar munkapiac miatt szükség van külföldi munkavállalókra is, ám – ahogy ezt a magyar nyelv ki is hangsúlyozza – vendégek, a vendégmunkástörvény átmeneti, 2+1 éves foglalkoztatást tesz lehetővé. „Szeretnénk bérkonvergenciát, azt, hogy a bérek jelentős növekedése megvalósuljon, de ez csak a gazdasági növekedésre alapozódó bérnövekedés lehet” – tette egyértelművé a kormány szándékát Nagy Márton.

Évente 3–4 százalékos növekedés kell

A gazdasági növekedésen alapuló bérkonvergencia fő célja, hogy 2028-ra elérhető legyen az 1000 eurós minimálbér és 1 millió forintos bruttó átlagkereset – jelezte a miniszter. Ha növekedésre alapozott bérnövekedést valósítunk meg, akkor a mostani 9–10 százalék helyett a reálkereset-bővülés a jövőben is 5 százalék körül maradhat – ez fenntartható. Ez a reálbér-növekedési ütem mind a piaci, mind az állami szektorban megvalósítható – vélekedett a miniszter.

Nagy Márton szerint a munkaadók és a munkavállalók is egyetértenek abban, hogy 2027-re a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékára felhúzzák a jelenlegi 266 800 forintos minimálbért. Ez a mostani számítások szerint évi átlagos 12 százalékos minimálbér-emelést és 2027-re 374 800 forintos minimálbért jelentene – onnantól tehát már elérhető közelségbe kerülhet egy évvel később az 1000 eurós minimálbér – jelezte a miniszter.

A bruttó átlagkereset az elmúlt évben közel 80 ezer forinttal idén 651 147 forintra emelkedett. A várakozások szerint 2025-re a bruttó átlagkereset 720 ezer forint környékére nőhet, majd a kormány tervei szerint 2027-re 971 ezer forintra emelkedhet,

Nagy Márton jelezte: ha a kormány stabilan 3–4 százalékos mértékűre tett gazdasági növekedési céljai teljesülnek, akkor ez a bérdinamika megvalósítható. A növekedésen alapuló gyors bérkonvergenciát meghatározó intézkedések főbb elemei a miniszter szerint

• a hároméves bérmegállapodás kitűzése a munkáltatók és a munkavállalók között,
• a munkáshitel elindítása,
• a családi adókedvezmény megduplázása,
• valamint az infláció alacsony szinten tartása – a pozitív reálbérek fenntartása.

Nagy Márton szerint az erőteljes bérkonvergencia mellett sem feledkezhetünk el a munkahelyek megtartásáról. Ezt a foglalkoztatottsági ráta tervezett emelése biztosítja majd a miniszter szerint. Végezetül a miniszter ismét emlékeztetett: a bérkonvergenciának nem erőltetetten, hanem fenntartható módon, a gazdasági növekedésből kigazdálkodva kell megvalósulnia, ami az elmúlt évek gazdasági tendenciái alapján reálisan elérhető cél.

(Borítókép: Németh Emília / Index)