Megállíthatatlanul drágulnak az albérletek, így emésztik fel a fizetéseket

Vegyesen alakultak az átlagos lakbérek szeptemberben: országos szinten 0,1 százalékkal csökkentek augusztushoz képest, Budapesten pedig visszafogott, 0,4 százalékos emelkedés történt – derül ki a KSH-ingatlan.com adataiból. 

Az elemzés szerint a friss adatok azt mutatják, hogy megtorpant a drágulás, ugyanakkor ez megszokott fordulatnak számít a szeptemberi hónapokban, amikor az albérletszezont követően a kereslet alacsonyabb fordulatszámra kapcsol.

Rég volt ilyen mértékű kínálat

„Figyelemre méltó viszont, hogy a bérletidíj-emelkedés éves üteme viszonylag magas szinten ragadt be. Az éves drágulás a tavaly szeptemberi 12 százalékról 10 százalék alá lassult, de 2021 ősze óta sosem csökkent 9,5 százalék alá. Ez arra utal, a bérleti díjak reálértékben stabilak maradtak, legalább az infláció mértékével emelkedtek középtávon vizsgálva” – összegezte Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Ennek hátterében szerinte az áll, hogy a bérek folyamatosan emelkedtek, ami hozzájárult az albérletárak emelkedéséhez. „A kínálat alakulásából az is kitűnik, hogy a bérbeadóknak viszont már fel van adva a lecke, ha ilyen árszintek mellett szeretnék kiadni a lakásukat vagy házukat” – tette hozzá Balogh László. Az elemzésük szerint az idei ősz piaci különlegessége ugyanis, hogy jelentősen megnőtt a kiadó lakások száma.

Ilyen mértékű kínálat utoljára 2021 őszén volt tapasztalható, amikor a koronavírus-járvány hatása miatt robbanásszerűen megnőtt a kínálat. A szakértők szerint most azonban más tényezők befolyásolják a piacot.

Alacsony a kereslet, ennek két oka van

Az év első kilenc hónapjában 11 százalékkal alacsonyabb volt a kereslet, mint tavaly. Ez részben a magas bérleti díjaknak köszönhető, amelyek visszafogják az érdeklődést. Másrészt az eladó lakások piacán a korábbinál jobb feltételek várják a vásárlókat, így már kevesebb költözést tervező kényszerül albérletbe – emelte ki az ingatlan.com szakértője.

A szeptemberi változások értékelése mellett az elemzés az október közepére jellemző bérleti díjakat is részletesen ismerteti. Budapesten továbbra is 250 ezer forint az átlagos összeg, ugyanakkor a városrészek között mind a választékot, mind a lakbérek összegét tekintve nagyok az eltérések.

• A legjelentősebb kínálatot nyújtó XIII. és II. kerületben összesen nagyjából kétezer kiadó lakás és ház vár bérlőre, 250–350 ezer forintos átlagos havi díjjal számolhatnak a bérlők.
• Fej fej mellett halad még a V., a XI. és a VI. kerület a legnagyobb kínálattal rendelkező városrészek versenyében 730–790 kiadó lakással. Ezekben a kerületekben az átlagos bérleti díj 350, 255 és 290 ezer forint.
• Jelentős még a kínálat a VIII., a IX. és XIV. kerületekben is, az átlagos bérleti díj pedig elmarad a fővárosi átlagtól, október közepén 220–235 ezer forintot tett ki.
• A legolcsóbb budapesti kerületek közé a XVI. és a XVIII. tartozik, 180 ezer forintos átlagos albérletárral.
• A vármegyeszékhelyeket tekintve továbbra is Debrecen rendelkezik a legerősebb albérletpiaccal. Összesen több mint 800 lakóingatlant kínálnak a tulajdonosok, 230 ezres átlagáron.
• A kínálat nagyságát tekintve Pécs és Szeged következik 340–280 kiadó lakóingatlannal, amelyek bérleti díja havonta átlagosan 150–160 ezer forint.
• A legolcsóbb vármegyeszékhelyek Békéscsaba, Szekszárd és Miskolc, ahol 100–110 ezer forint az átlagos bérleti díj.

Bármelyik pillanatban robbanhat a bomba

A napokban az is kiderült, hogy tovább gyorsult a lakásdrágulás szeptemberben, ráadásul az államkötvényekből és nyugdíj-megtakarításokból 1000 milliárdos nagyságrendű pénzeső várható 2025-ben, ami főként Budapest és a nagyvárosok ingatlanpiacain csapódhat le. Így pedig az ingatlanpiaci szakértők szerint jövőre árrobbanás jöhet.

Az ingatlan.com adatai szerint fokozódott a lakásdrágulás üteme szeptemberben, azonban az áremelkedés éves ütemében az országon belül ötszörös különbség látszik a különböző régiók között. Az elemzés szerint éves összevetésben 6,7 százalékos áremelkedés következett be országosan, Budapesten pedig 9,1 százalékkal nőttek az árak.

A fővárosi átlagos négyzetméterárak már 1,07 millió forintnál járnak. Ugyanakkor az áremelkedés egyre nagyobb különbséget okoz az országon belül. A budapesti lakásdrágulás üteme például ötszöröse az észak-magyarországi régió 1,8 százalékos éves áremelkedésének. Az elemzés szerint jövőre legalább 10–15 százalékos értéknövekedés várható a lakáspiacon annak ellenére, hogy az élénkülő keresletnek köszönhetően az árak már most is egyre nagyobb tempóban emelkednek.

Érdemes kiemelni, hogy az Index az elmúlt csaknem két évben számos alkalommal igyekezett felhívni a figyelmet cikkein keresztül, hogy jelentős mértékű lakhatási válság nehezíti honfitársaink mindennapjait. Úgy tűnik, kormányzati berkeken belül is megszületett a gondolat, hogy tenni kell valamit a lakhatási nehézségek csillapítása érdekében. A döntéshozók fejében konkrét javaslatok is megszülettek, amelyekről – valamint egyéb lehetséges megoldásokról – szakértőket kérdeztünk.