Valóra vált Nagy Márton álma, de nem Magyarországon
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
A fizetések, a nyugdíjak és a megfizethető lakhatás a kormány prioritásai a következő négy évben – mondta a horvát miniszterelnök, a parlament elé terjesztve a kormány munkájáról szóló éves jelentését. Majd jelezte, hogy a minimálbér emeléséről kedden döntött a szűkebb kabinet.
„A kormány így akar segíteni azoknak, akiknek a legkevesebb van” – húzta alá, majd hozzátette: Horvátországban jelenleg százezer dolgozó kap havonta minimálbért, és bejelentette, hogy nemsokára nagyobb mértékű nyugdíjkorrekcióról is döntenek. Andrej Plenkovic így fogalmazott:
A kormány további lépéseket is tervez a családok megerősítése és a gyermekes családok támogatása érdekében. Egyebek között hat hónapról egy évre emelik az anyáknak járó szülési szabadság időtartamát, és éves pótlékot vezetnek be.
Majd hozzátette, hogy jövő év január elsejétől újabb intézkedést is hoznak, 100 százalékkal, 309-ről 618 euróra emelik az újszülöttek után járó egyszeri támogatást. A házszabály szerint a kormányfő legfeljebb egy órát beszélhet a parlamentben, a képviselők pedig nem tehetnek fel neki kérdéseket. Csak a frakciók képviselői szólalhatnak fel, fejenként 20 percben. A miniszterelnök a vita után még 20 percben külön is válaszolhat a felvetésekre.
Horvátországban idén áprilisban tartottak parlamenti választásokat, melyeken Andrej Plenkovicot egymást követő harmadik alkalommal választották meg miniszterelnöknek. Tavaly az ellenzéki képviselők hangos kopogással és bekiabálásokkal zavarták a miniszterelnök évértékelő beszédét, így a hangzavarban abból csak foszlányokat lehetett hallani – összegezte az MTI és a horvát Index.
A magyar kormány is hasonló álmokat dédelget
Érdemes felidézni, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a napokban annak adott hangot, hogy a magyar kormány új gazdaságpolitikai céljait egy háromelemű akcióterv határozza meg a jövőben:
- A kormány el akarja érni a megfizethető lakhatást,
- a gazdasági növekedésen alapuló gyors bérkonvergenciát,
- és a Demján Sándor-program keretében méretugrást szeretne elérni a hazai kkv-knál.
A gazdasági növekedésen alapuló bérkonvergencia fő célja, hogy 2028-ra elérhető legyen az 1000 eurós minimálbér és az 1 millió forintos bruttó átlagkereset
– jelezte a miniszter. Ha növekedésre alapozott bérnövekedést valósítunk meg, akkor a mostani 9–10 százalék helyett a reálkereset-bővülés a jövőben is 5 százalék körül maradhat – ez fenntartható. Ez a reálbér-növekedési ütem mind a piaci, mind az állami szektorban megvalósítható – vélekedett a miniszter.
Nagy Márton szerint a munkaadók és a munkavállalók is egyetértenek abban, hogy 2027-re a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékára húzzák fel a jelenlegi 266 800 forintos minimálbért. Ez a mostani számítások szerint évi átlagos 12 százalékos minimálbér-emelést és 2027-re 374 800 forintos minimálbért jelentene – onnantól tehát már elérhető közelségbe kerülhet egy évvel később az 1000 eurós minimálbér – jelezte a miniszter.
A bruttó átlagkereset az elmúlt évben közel 80 ezer forinttal idén 651 147 forintra emelkedett. A várakozások szerint 2025-re a bruttó átlagkereset 720 ezer forint környékére nőhet, majd a kormány tervei szerint 2027-re 971 ezer forintra emelkedhet, végezetül 2028-ban valóban átlépheti az 1 millió forintot – Ez évente átlagosan 9–10 százalékos növekedést jelenthet.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
