Itt vannak a részletek: ezért hasalt el ismét a magyar ipar

9,5, munkanaphatástól megtisztítva 4,1 százalékkal maradt el az ipari termelés volumene 2024 augusztusában az egy évvel korábbitól – hagyta helyben második becslésében az első adatait a Központi Statisztikai Hivatal. A KSH szerint a jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy ebben a hónapban kettővel kevesebb munkanap volt, mint 2023 augusztusában. Ami a havi változást illeti: a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 0,5 százalékkal mérséklődött júliushoz képest.

Itt vannak a részletek

A feldolgozóipari alágak közül háromban nőtt, tízben visszaesett a termelés augusztusban:

• Az ipari export volumene 6,3 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 30 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 14,0, a 15 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 11,3 százalékkal esett vissza.
• Az ipar belföldi értékesítése 7,3, a feldolgozóiparé 10,6 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest.
• Az iparon belül döntő (94 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 10,2 százalékkal kisebb, ugyanakkor a csekély súlyú bányászat kibocsátása 10,6, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 6,2 százalékkal nagyobb volt.
• A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 23 százalékát képviselő járműgyártás volumene 12,4 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 16,5, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 8,8 százalékkal csökkent.
• A 11 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 15,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 24,0, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 15,0 százalékkal visszaesett.
• A feldolgozóipari termelés 9,8 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 13,2 százalékkal kisebb volt a 2023. augusztusinál. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 19,7, a számítógép, perifériás egység gyártása 0,4 százalékkal csökkent.
• Az előző havi bővülés után a feldolgozóiparból 16 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 0,2 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához képest, ami a hazai eladások növekedésének és a kivitel csökkenésének az eredője. A legnagyobb (22 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 5,6 százalékkal bővült az előző év augusztusához viszonyítva. Öt alágazatban nőtt még a termelés, 6,2 és 24 százalék közötti mértékben, a legerőteljesebben a malomipari termék, keményítő gyártásában, a legkevésbé a tejfeldolgozásban. A többi öt alágazatban 1,2 és 23 százalék közötti mértékben csökkent a kibocsátás, a leginkább a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósításban.
• A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 5,3, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 20 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál.
• A 4,8 százalékos súlyt adó vegyi anyag, termék gyártásában folytatódott a növekedés, augusztusban 5,3 százalékkal bővült a kibocsátás az egy évvel korábbi, alacsony bázishoz viszonyítva.
• Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 24 százalékkal a kisebb súlyú kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása esett vissza, mindkét értékesítési irányban csökkentek az eladások.

A megrendelések száma sem biztató

Magyarország minden régiójában csökkent az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest: a legnagyobb mértékben, 14,7 százalékkal Pest régióban, a legkevésbé, 3,8 százalékkal Dél-Dunántúlon.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 10,9 százalékkal visszaesett 2023 augusztusához mérten. Az új belföldi rendelések 14,5, az új exportrendelések 10,2 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány augusztus végén 26 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

Az első nyolc hónap mérlege

Az év eddigi teljesítményét illeti:

Az összes értékesítés 62 százalékát adó külpiaci eladások volumene 4,6, a 38 százalékot képviselő hazai értékesítésé 2,9 százalékkal mérséklődött.

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül kilencben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 12,6 százalékkal a villamos berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 7,5 százalékkal csökkent. Egy alágban stagnált, háromban nőtt a termelés volumene, 1,6 és 5,5 százalék közötti mértékben, a leginkább az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában.

Táptalaj nélkül a fellendülés vágya

Ahogy az első becslésnél megírtuk: a kormány szerint a német ipar gyengélkedése húzza magával a magyart, míg elemzők szerint összességében negatív folyamatok játszódnak le a hazai gazdaság szempontjából húzóágazatban.

„A hazai ipar kibocsátása két éve stagnál, illetve enyhén csökken. Az alapfolyamatok terén egyelőre nincs olyan tényező, ami felfelé mutató kockázatot jelentene az év hátralévő részére. A német gyártók – egyelőre külhoni – üzembezárásai és megszellőztetett, nagy volumenű leépítései még csak most következnek. Középtávon talán bizakodók lehetünk: a termelésbe lépő jelentős kapacitásbővítések – főként a járműiparban, valamint az akkumulátorgyártás terén – a kibocsátás érdemi fellendülését eredményezhetik, nagyobb volumenben a jövő év második felétől kezdődően. Azonban rendkívül sok a bizonytalanság: kérdés, hogy az elmúlt időszakban tapasztalt kereslethiány magával vonja-e a projektek elhalasztását, illetve késlelteti-e a termelés felfuttatását” – fejtette ki Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.

„Mindenképpen biztató, hogy ezt a nyarat megúszta a magyar ipar egy komoly nyári korrekció nélkül, mert a félszázalékos visszaesés azért nem tragikus. Habár könnyen lehet, hogy ezen korrekció alacsony mértéke pont azt jelzi, hogy mennyire gyengék az alapfolyamatok a húzóágazatokban, amelyek leállása a nagy termelési volumen miatt szokott komoly kiesést okozni. Most viszont eleve gyenge ezen ágazatok teljesítménye. Az egy évvel korábbi alacsony bázis hatására a naptárhatással kiigazított adat 4,1 százalékos visszaesést mutat, ami kedvezőbb, mint az előző havi mutató. Az idén két munkanappal kevesebbet biztosító augusztus miatt a nyers adat sokkal kedvezőtlenebb képet fest” – értékelte az adatokat Virovácz Péter, az ING Bank szenior elemzője.

– tette hozzá Virovácz, aki emellett úgy véli: a külső keresletben jelen lévő strukturális problémák és a jövő évre vonatkozó mérsékelt fellendülési várakozások továbbra is fennállnak. Ebben a tekintetben tehát nehezen alapozhatjuk a magyar ipar rövid távú fellendülésére táplált vágyat az exportkereslet berobbanására.

(Borítókép: Munkás a Mercedes-Benz gyártóüzemben 2020. szeptember 2-án Sindelfingenben. Fotó: Lennart Preiss / Getty Images)