Ölre mennek a fideszes polgármesterek és képviselők az iparűzési adó miatt, Navracsics békít

Október elején jelentette be Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, hogy a kormány új területfejlesztési programot indít Versenyképes Járások elnevezéssel, ahol a megpályázható összeg összesen 65 milliárd forint. Az új területfejlesztési politika célja, hogy dinamikát adjon a fejlődő járásoknak, és hogy segítse egy szisztematikusabb fejlődési program létrejöttét.

Igen ám, viszont ezt az összeget a települések 2025-ös iparűzési adóbevételeinek többletéből finanszíroznák (a 2024-es mértékig megkapnák azt), ami viszont már elég sok városatyánál – még fideszeseknél is – kiverte a biztosítékot. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere például üdvözölte a bejelentést, és egyetért vele, viszont Csach Gábor balassagyarmati, Gémesi György gödöllői és Papp László debreceni polgármester már korántsem lelkesednek ennyire az ötletért. Olyannyira, hogy

A Szabad Európa több független forrásból úgy értesült, hogy a szerdára összehívott egyeztetésnek a miniszter ebben a forrongó légkörben nem látta értelmét, ezért lemondta azt. 

Miből?

„A magam részéről ezt nem tartom elfogadhatónak, mert a szolidaritási hozzájárulás azért jött létre, hogy a központi költségvetés egy olyan forráshoz jusson a nagy adóbevételű városoktól, amely segít a térségi egyenlőtlenségek kiegyenlítésében, megszüntetésében, akkor ennek a tételnek, amelyet most a kormány bevezetni kíván, a szolidaritási hozzájárulás részeként kellett volna megjelennie” – nyilatkozta Papp László, Debrecen polgármestere. Elmondása szerint városa már így is 8 milliárd forintnyi szolidaritási hozzájárulást fizet évente, és nem azért telepítettek még gyárakat a városba (akkugyár, BMW), hogy aztán a többletbevételt szét kelljen osztaniuk. 

Ugyanez a helyzet fennáll Salgótarjánban és Balassagyarmaton is, de ellenzéki vezetésű városok is lázonganak a kormány legújabb terve ellen, hiszen Szegeden a BYD iparűzési adójából reméltek hipanövekményt, míg Érden is több nagy beruházás van kilátásban. 

A félelem alapja, hogy a szolidaritási adó önkormányzatoktól elvont része egy központi alapba csorogna be, ahonnan aztán úgy osztanák szét, hogy senki nem tudná, pontosan hova és mennyi jutott. Ráadásul Varga Mihály pénzügyminiszter azt is belengette, hogy a jelenlegi 65 milliárd akár 110-120 milliárdra is növekedhet a jövőben, azt viszont nem mondta, hogy miből. Ugyanis egy önkormányzati vezető szerint a jelenlegi gazdasági és beruházási környezetben, a jelenlegi tendenciákkal számolva

„Ez most más”

A marakodás másik oka pedig az, hogy – szintén a Szabad Európa forrásai szerint – a polgármesterek és az egyéni országgyűlési képviselők egyszerűen összevesztek azon, hogy ki rendelkezzen a pénz felett. Az eredeti terv a települések vezetői kezébe adná a gyeplőt, egyes kormánypárti parlamenti képviselők viszont már a következő választásokra gondolva jó lehetőséget látnának a pozíciójuk megerősítésére egy ilyen projekttel, így elkezdtek lobbizni önmaguk mellett. Állítólag a Fidesz–KDNP esztergomi kihelyezett kormányülésén is elég sok szó esett erről az ügyről, a miniszter győzködte a képviselőket.

„Valahol természetes, hogy ha egy polgármester meghallja, hogy elvonni akarnak a települése bevételeiből, attól égnek áll a haja. De most arról kell meggyőznünk őket, hogy ez nem olyan klasszikus elvonás, mint a szolidaritási adó esetében: a pénz helyben marad, de a térséget fogja szolgálni. Ma egy város, főleg egy fejlettebb, iparosodottabb település nem önmagában létezik. Például az ott keletkező hipát termelő üzemekben rengetegen dolgoznak a környékbeli kistelepülésekről, akik ugyanúgy használják a város szolgáltatásait, ott költik el a bérük jelentős részét, fenntartva ezzel az adott város szolgáltatói szektorát. Ezeket kell egyben látni és kezelni” – mondta a lapnak egy kormányzati forrás.

Navracsics Tibor éppen ezért országjárásba kezdett, hogy meggyőzze igazáról a települések vezetőit. „Az egész programnak kettős célja van. Egyrészt a Budapest és az ország fővároson kívüli része között fennálló hatalmas különbség csökkentése. Budapest az Európai Unió fejlettségének 156 százalékán áll, a legfejlettebb magyar régió, a közép-dunántúli ehhez képest 71 százalékon. Mindenki számára világos lehet, hogy ezen változtatni kell. Másrészt bevezetjük a térségi szemléletet a fejlesztéspolitikában. Egy nagyváros és a körülötte fekvő települések egy egységet alkotnak, legyen szó közlekedésről, oktatásról, egészségügyi szolgáltatásokról. Az a célunk, hogy ezeket térségi alapon szervezzük a jövőben” – mondta reggel a Kossuth rádióban.

Emellett Szita Károly kaposvári polgármester kezdeményezésére benyújtotta a főpolgármester és a polgármesterek fizetésének jelentős emeléséről szóló törvényjavaslatot a parlamentnek. A törvényjavaslat a nemzetgazdasági átlagbérhez igazítaná a fizetéseket, erről itt írtunk bővebben.