Varga Mihály Kína legnagyobb bankjának elnökével tárgyalt

Az utóbbi években több kínai bank is Magyarországot választotta működése helyszínéül, a kínai pénzintézetek bíznak a magyar gazdaságban – jelentette ki Varga Mihály, miután hivatalában fogadta Tan Csiungot (Tan Jiong), a China Development Bank (CDB) elnökét. A találkozóról a Pénzügyminisztérium (PM) közleményben tájékoztatta az MTI-t.

A pénzügyminiszter kiemelte, hogy a pénzügyi együttműködés a magyar-kínai kapcsolatok egyik leggyorsabban fejlődő területe, amely hozzájárul az ország finanszírozásának biztonságához és több lábon állásához.

Budapesti regionális telephelyét 2022-ben nyitotta meg, ezen keresztül finanszíroz fejlesztési projekteket a közép-kelet-európai régióban.

A pénzügyminiszter kiemelte, hogy Magyarország a kínai befektetők első számú célpontja Kelet-Közép-Európában. Tavaly Kínából érkezett a legtöbb külföldi befektetés, a kínai vállalatok több mint 7,6 milliárd euró befektetésére vállaltak kötelezettséget. Kiemelkedőek ezek közül a CATL 3000 milliárd forintos, a Huayou Cobalt 520 milliárd forintos, az EVE Power 400 milliárd forintos és a BYD több milliárd eurós szegedi beruházása.

Magyarország legfontosabb Európán kívüli partnere

Varga Mihály hangsúlyozta, hogy Kína Magyarország 9. legfontosabb kereskedelmi partnere, részaránya a teljes magyar külkereskedelemben eléri a 4 százalékot, ezzel a legfontosabb Európán kívüli partnere az országnak. A két ország stabil kereskedelmi és gazdasági kapcsolata kiemelten fontos, hiszen mára Kína a világ második legnagyobb gazdasága – tette hozzá Varga Mihály.

A pénzügyminiszter az adósságkezelésben folytatott együttműködésről szólva emlékeztetett, hogy Magyarország 2021-ben a világon elsőként sikeres Zöld Panda kötvénykibocsátást hajtott végre a kínai piacon, és mintegy 50 milliárd forint értékű zöld államkötvényt bocsátott ki.

Az idei évben a China Development Bank, az Export-Import Bank of China és a Bank of China pénzintézetekkel kötött 1 milliárd euró összegű hitelmegállapodással Magyarország többek között infrastrukturális és energetikai fejlesztéseket finanszírozhat kedvező feltételekkel.

A magyar adósságkezelés arra törekszik, hogy az államadósság finanszírozása több lábon álljon, ezért a hagyományos angolszász és európai piacok mellett ma már Japán, Katar és Kína is partnerünk. Míg tíz évvel ezelőtt az adósság több mint fele külföldi devizában volt, addig mára ez az arány – az idei hitelfelvételt is beleszámítva – 29 százalék alá javult – tette hozzá Varga Mihály a PM közleménye szerint.