A kormány nem kertel: Budapesten lakhatási válság van, és így oldaná meg

lakás hitel
2024.10.21. 15:24
Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv keretében elindul a fővárosi Airbnb-szabályozás társadalmi egyeztetése, cél a megfizethető lakhatás biztosítása – jelezte hétfői közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3–6 százalék közötti növekedést érhessen el, a kormány 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervet fogadott el.

Ennek egyik pillére a megfizethető lakhatás biztosítása, hiszen az otthonteremtés generációkon átívelően a legfontosabb öngondoskodási kérdés, ami elengedhetetlen a fiatalok boldogulása és a családok jóléte szempontjából

– írja közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Megjegyezték, hogy a budapesti lakhatási válság kezeléséhez a kormány megadta a lehetőséget az önkormányzatok számára. Azonban – egy-két kivételtől eltekintve – a kerületek és a főváros máig nem tettek semmit a megfizethető lakhatás biztosításáért. 

Szigorodik a rövid távú lakáskiadás, az Airbnb

A budapesti lakhatási válság kezelése érdekében a kormány jelentősen szigorítja a rövid távú lakáskiadás (Airbnb) szabályozását, az erről szóló rendelkezések társadalmi egyeztetése a mai napon kezdődik meg.

  • A törvényjavaslat értelmében 2025-től kezdődően a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó – amely összegét tekintve 7 éve változatlan – Budapesten a négyszeresére, azaz lakószobánként a jelenlegi rendkívül alacsony 38 400 forintról 150 000 forintra emelkedik.
  • A javaslat mindemellett kétéves moratóriumot vezet be az Airbnb típusú lakáskiadásra, azaz 2025-ben és 2026-ban nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövid távú lakáskiadás céljából a fővárosban. A rövid távú lakáskiadás szabályozásának szigorítása a vidéki településeket semmilyen módon nem érinti. 

Megállapítható, hogy Budapest jelenlegi lakhatási helyzete kritikussá vált, ugyanis

a lakásbérleti díjak aránya elérheti akár a havi jövedelmek 50–60 százalékát is.

A fővárosban élő 800 ezer háztartás közel 18 százaléka, 140 ezer háztartás él hosszú távú bérletben, mely nemzetközi összehasonlításban is kimagasló.  

Ezt a helyzetet érdemben rontotta, hogy a turisztikai célú rövid távú lakáskiadás (Airbnb) is jelentősen elterjedt az elmúlt években, így jelenleg közel 26 ezer szobában fogadnak vendégeket a főváros magánszálláshelyein – világított rá a gazdasági tárca.

Ennek következtében pontosan az olyan méretű lakások kerültek ki a budapesti albérleti piacról, amilyeneket a fővárosi bérlakást kereső munkavállalók, diákok, fiatal családok keresnek.

Az Airbnb-célú ingatlanbefektetések az albérleti árak felhajtása mellett az ingatlanárak emelkedéséhez is jelentős mértékben hozzájárultak, ellehetetlenítve ezzel a saját otthont biztosítani kívánók számára a megfizethető lakhatást.

A helyi lakosság így fokozatosan kiszorult a belső kerületek bérleti és ingatlanpiacáról.

Mindezt jól mutatja, hogy a lakásárak és a lakbérek Budapesten csak a Covid óta több mint 40 százalékkal emelkedtek. Mindemellett az Airbnb az állandó lakosok háborítatlan magánélethez való jogait is korlátozza, különösen a főváros belső kerületei esetében – mutatott rá az NGM.  

Bár a budapesti súlyos lakhatási válság megoldása elsődlegesen a főváros feladata lenne, láthatóan ezt a problémát nem tudja kezelni

– fogalmaztak a közleményben. Hozzátették: „Az önkormányzatok tétlenkedése csak súlyosbította a válsághelyzetet, ezért a fővárosi Fidesz javaslatára, vele együttműködve kell a kormányzatnak a családok érdekében beavatkoznia, és megfelelő megoldásokat találnia.”

(Borítókép: Index)