Új alapítványt hoz létre a kormány, szemléletet akarnak formálni

Kedden bejelentették, hogy együttműködési megállapodást írt alá

• a Nemzetgazdasági Minisztérium,
• a KAVOSZ Széchenyi Kártya Program Zrt.,
• a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési és Pénzügyi Szemléletformálási Alapítvány,
• az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt.,
• a Magyar Export-Import Bank Zrt.,
• a START Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt.,
• a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.,
• valamint a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.

Ennek az együttműködésnek a keretében létrehoznak egy alapítványt, amely a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési és Pénzügyi Szemléletformálási Alapítvány nevet viseli a jövőben. Azonban mindenekelőtt érdemes felidézni, hogy a kormány múlt szerdán bejelentette, kedden pedig a Magyar Közlönyben kihirdette az Új Gazdaságpolitikai Akciótervet.

A gazdasági semlegességgel összhangban a terv három pillér mentén összesen 21 intézkedést tartalmaz. Ennek érdekében a kormány megkezdi az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv kidolgozását, amely a következő három alappilléren nyugszik:

• a jövedelmek vásárlóerejének növelése,
• megfizethető lakhatás biztosítása,
• a Demján Sándor-program, amelynek célja a vállalkozások méretének megduplázódása.

A jövedelmek vásárlóerejének növelését a kormány három intézkedéssel támogatja: egyrészt hároméves bérmegállapodás megkötése a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletekkel, másrészt a Munkáshitel Program elindítása, végezetül a gyermekek után járó családi adókedvezmény megduplázása (két lépésben).

Lesz pénzügyi tudatosság?

Kedden az együttműködési megállapodás aláírásának keretében a minisztériumban Nagy Márton tárcavezető elmondta, hogy alapítványt hoznak létre. „Látnunk kell, hogy a világ megváltozott, a Covid és a háború után új környezetbe kerültünk.” A kormány az új kihívásokra megfelelő válaszokat ad. Nagy Márton emlékeztetett arra, hogy a gazdasági semlegesség megfelelő gazdasági válasz erre a megváltozott világra.

A miniszter szerint a mostani akcióterv bevonó jellegű, és nem csak a növekedésre fókuszál. A kkv-k esetén nagyon fontos, hogy a termelékenységet növelni kell. Ugyanakkor a vállalkozók pénzügyi tudatosságának a növelése is legalább ennyire fontos. Nagy Márton kiemelte, hogy 20 százalékra szeretnék növelni a hitel/GDP arányát a kkv-knál.

A Demján Sándor-program első pontja egy 100 milliárd forintos tőkeprogram

– emelte ki Nagy Márton, aki szerint a Széchenyi Kártya Program elengedhetetlen a kkv-k finanszírozásában. A Demján Sándor-program célja a hazai vállalkozások méretének megduplázása. Érdemes kiemelni, a kkv-szektor jelenti a magyar gazdaság gerincét, aminek támogatását, további megerősítését nyolc intézkedéssel segíti a kormány:

• Jelentős mértékű tőkefinanszírozási program.
• „1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program”.
• „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program – a digitalizáció elősegítése érdekében.
• A Széchenyi Kártya Program beruházási típusú hiteltermékei esetében a fizetendő éves kamat jelentős csökkentése 3,5 százalékra.
• Az Eximbank Zrt. exportösztönző hitelprogramjának újraindítása.
• Az Eximbank Zrt. által nyújtandó kifektetési hitelprogram, valamint az NTH által lebonyolított kifektetési tőkeprogram meghirdetése.
• A hazai kkv-szektort érintő európai uniós programok felgyorsítása.
• A kkv-szektor adminisztrációjának csökkentése, így a kötelező könyvvizsgálati értékhatár alkalmazási feltételének enyhítése.

A most bejelentett KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési és Pénzügyi Szemléletformálási Alapítványnak pedig az a célja, hogy a kkv-k mögötti pénzügyi kultúrát megteremtse, és az aláírók három évre szóló megállapodást kötnek. „Nagyon jelentős eredményeket várok ettől az alapítványtól” – összegezte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt hangsúlyozta, a korábbi tervek mögött eddig nem látott „arcokat”, azonban most a Demján Sándor-programot „egy barátunkról nevezték el”. Szerinte a Széchényi Kártya Program az egyik leghasznosabb terméke a magyar gazdaságnak, ahol a kereskedelmi bankok, a kamarák és munkaadók meg tudtak jelenni a piacon.

A magyar GDP 6 százalékának – összesen 4400 milliárd forint – a mértéke annak a hitelállománynak, amit a Széchényi Kártya Program keretében eddig kihelyeztek. A Széchényi Kártya Program Parragh László szerint egy „nagyon erős eszköz, amit ismer a kkv-szektor”, és a Coca-Cola brandjéhez hasonlította ezt a hitelterméket. „Szükség van a pénzügyi ismeretek terjesztésére és fejlesztésére. Ezért hoztuk most létre ezt a több évtizede tervezett alapítványt.”

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)