Nem hátrál a kormány, és szerintük nem légből kapott számokból dolgoznak

Nézhetjük akár a béremelkedés eddigi ütemét vagy a kormány hajlandóságát a közalkalmazottak bérének emelésére, kétséges, hogy három év múlva elérjük az Orbán-kormány által belengetett egymilliós átlagbért – állapította meg csütörtökön a GKI Gazdaságkutató, amit a HVG összegzett. Az elemzésük szerint a forint árfolyamának romlását és az inflációt figyelembe véve is csak részben sikerülhet a terv.

A kormány azt várja, hogy a minimálbér 1000 euróra, a bruttó átlagkereset 1 millió forintra nő 2028-ra. Azonban a GKI gazdaságkutató elemzése alapján bár összességében jónak hangzik a gazdaságpolitikai célkitűzés, viszont sok a hátulütő, mint például az árfolyamromlás és az infláció, de szerintük az is igaz, hogy ezekkel legalább részben teljesíthetők a megnevezett vállalások.

Czomba Sándor: A GKI folyamatosan riogat

Az állításokkal kapcsolatban az Index megkereste Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárt, aki szerint nincs új a nap alatt: „A GKI folyamatosan riogat, hogy létszámleépítések várhatóak a minimálbér »túlzott« emelése miatt.” Szerinte ezzel szemben az igazság az, hogy 2016 óta évi közel 12 százalékos átlagos minimálbér-emelés valósult meg Magyarországon, ami egyáltalán nem nevezhető csekély emelésnek. A foglalkoztatottak száma ezalatt több mint 350 ezer fővel növekedett,

Az államtitkár szerint a számok egyértelműen mutatják, hogy a minimálbér-emelések nem hogy nem jártak a foglalkoztatottság csökkenésével, hanem érdemi növekedés valósult meg a bérnövekedéssel párhuzamosan.

„Sajnos azt tapasztaljuk, hogy a GKI – mint minden elemzésében – pusztán politikai alapon becsül, az euró árfolyamának jövőbeni alakulását pedig mindig úgy igazítja, ahogy azt az érdeke kívánja. A nemrég megjelent elemzésében felvázolt árfolyam is teljesen légből kapott” – mondta Czomba, aki szerint 

ez nem más mint pánikkeltés, rémisztgetés, riogatás.

A kormány számára kiemelten fontos, hogy a minimálbér elérje a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát, amivel a szociális partnerek is egyetértenek. Vagyis átlagosan 12 százalékkal kellene emelkednie a következő három évben a legkisebb keresetnek.

Czomba Sándor aláhúzta, a kormány célorientált, nem ragaszkodik az egyenletes emeléshez, hanem a gazdasági növekedéshez igazodva, a fokozatosság elve is érvényesülhet a növelésnél. Jövőre 3–4 százalék, 2026-ban pedig 4–5 százalék közötti gazdasági növekedéssel számol a kormányzat, ami a legkisebb bérek emelésénél is érvényesülhet.

Továbbra is hangsúlyozzuk, hogy a minimálbérekkel kapcsolatos egyezség kizárólag a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek alkujaként jöhet létre, a kormány ebben közvetett szerepet játszik, a minimálbérek kihirdetése a feladata.

A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár annak is hangot adott, hogy a kormány továbbra is szeretné elérni az 1000 eurós minimálbért és a bruttó 1 millió forintos átlagkeresetet.

Czomba Sándor 2024. október 10-én

Fotó: Illyés Tibor / MTI

A kétgyerekeseknél 52,5 százalékos volt a reálbér-emelkedés

Az államtitkár szerint ezek egyáltalán nem légből kapott számok, 2017 és 2023 között a nominális bruttó átlagkeresetek 12,3 százalékkal bővültek. „Ez alapján a kormány által felvázolt bérdinamika egyáltalán nem túlzó, erre a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások képesek, minden esély megvan tehát arra, hogy a minimálbér 1000 euróra, az átlagkereset 1 millió forintra növekedjen. Előbbivel a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek is egyet tudtak érteni a legutóbbi bértárgyalásokon.”

Czomba Sándor az Indexnek arra is kitért, hogy a reálkeresetek 2010 és 2023 között az Eurostat adatai alapján az egyedülállók esetében közel 54 százalékkal nőttek Magyarországon, amivel az 5. legnagyobb növekedést értük el az uniós országok között, V4-ek között pedig az elsőt.

„A célok eléréséhez tehát továbbra is a gazdasági teljesítmény növelése szükséges, ezt szolgálja a 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv is, amely hozzájárul, hogy a magyar gazdaság növekedése a 3–6 százalék közötti szintre erősödjön” – összegezte Czomba Sándor. Majd felhívta a figyelmet, hogy a kormányzat ezt a folyamatot az Akcióterv egyik pilléreként a Demján Sándor Programban több százmilliárd forintos új kkv-támogatási programmal igyekszik elősegíteni. A kkv-szektor a munkavállalók kétharmadát foglalkoztatja ma Magyarországon.

A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár szerint: „Emellett több hazai és uniós forrásból megvalósuló támogatási program is érdemben segíti a 30 év alattiak és 30 év felettiek elhelyezkedését, illetve a már munkában lévők termelékenységének javítását. Mindez további több száz milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál, elősegítve a munkavállalói létszám, valamint a munkavállalók képzettségi szintjének növelését.”

(Borítókép: Németh Emília / Index)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!