Nem hátrál a kormány, és szerintük nem légből kapott számokból dolgoznak
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
-
Jöhet a 410-es euró, betette a kaput Izrael csapása a magyar devizának - Búcsút inthetünk az MVM eddigi ügyintézési módjának
- Putyin így szorítaná sarokba Amerikát, Magyarország pedig óriásit kaszálhat ezen
- Kellett egy pofon az IT-szakmának, hogy visszaszálljon a földre
- Van egy európai ország, ahol már csak négynapos a munkahét
Nézhetjük akár a béremelkedés eddigi ütemét vagy a kormány hajlandóságát a közalkalmazottak bérének emelésére, kétséges, hogy három év múlva elérjük az Orbán-kormány által belengetett egymilliós átlagbért – állapította meg csütörtökön a GKI Gazdaságkutató, amit a HVG összegzett. Az elemzésük szerint a forint árfolyamának romlását és az inflációt figyelembe véve is csak részben sikerülhet a terv.
A kormány azt várja, hogy a minimálbér 1000 euróra, a bruttó átlagkereset 1 millió forintra nő 2028-ra. Azonban a GKI gazdaságkutató elemzése alapján bár összességében jónak hangzik a gazdaságpolitikai célkitűzés, viszont sok a hátulütő, mint például az árfolyamromlás és az infláció, de szerintük az is igaz, hogy ezekkel legalább részben teljesíthetők a megnevezett vállalások.
Czomba Sándor: A GKI folyamatosan riogat
Az állításokkal kapcsolatban az Index megkereste Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárt, aki szerint nincs új a nap alatt: „A GKI folyamatosan riogat, hogy létszámleépítések várhatóak a minimálbér »túlzott« emelése miatt.” Szerinte ezzel szemben az igazság az, hogy 2016 óta évi közel 12 százalékos átlagos minimálbér-emelés valósult meg Magyarországon, ami egyáltalán nem nevezhető csekély emelésnek. A foglalkoztatottak száma ezalatt több mint 350 ezer fővel növekedett,
ami átlagosan évi több mint 50 ezer fős foglalkoztatotti létszámnövekedést jelent, miközben a munkanélküliek létszáma is jelentősen csökkent.
Az államtitkár szerint a számok egyértelműen mutatják, hogy a minimálbér-emelések nem hogy nem jártak a foglalkoztatottság csökkenésével, hanem érdemi növekedés valósult meg a bérnövekedéssel párhuzamosan.
„Sajnos azt tapasztaljuk, hogy a GKI – mint minden elemzésében – pusztán politikai alapon becsül, az euró árfolyamának jövőbeni alakulását pedig mindig úgy igazítja, ahogy azt az érdeke kívánja. A nemrég megjelent elemzésében felvázolt árfolyam is teljesen légből kapott” – mondta Czomba, aki szerint
ez nem más mint pánikkeltés, rémisztgetés, riogatás.
A kormány számára kiemelten fontos, hogy a minimálbér elérje a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát, amivel a szociális partnerek is egyetértenek. Vagyis átlagosan 12 százalékkal kellene emelkednie a következő három évben a legkisebb keresetnek.
Czomba Sándor aláhúzta, a kormány célorientált, nem ragaszkodik az egyenletes emeléshez, hanem a gazdasági növekedéshez igazodva, a fokozatosság elve is érvényesülhet a növelésnél. Jövőre 3–4 százalék, 2026-ban pedig 4–5 százalék közötti gazdasági növekedéssel számol a kormányzat, ami a legkisebb bérek emelésénél is érvényesülhet.
Továbbra is hangsúlyozzuk, hogy a minimálbérekkel kapcsolatos egyezség kizárólag a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek alkujaként jöhet létre, a kormány ebben közvetett szerepet játszik, a minimálbérek kihirdetése a feladata.
A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár annak is hangot adott, hogy a kormány továbbra is szeretné elérni az 1000 eurós minimálbért és a bruttó 1 millió forintos átlagkeresetet.
A kétgyerekeseknél 52,5 százalékos volt a reálbér-emelkedés
Az államtitkár szerint ezek egyáltalán nem légből kapott számok, 2017 és 2023 között a nominális bruttó átlagkeresetek 12,3 százalékkal bővültek. „Ez alapján a kormány által felvázolt bérdinamika egyáltalán nem túlzó, erre a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások képesek, minden esély megvan tehát arra, hogy a minimálbér 1000 euróra, az átlagkereset 1 millió forintra növekedjen. Előbbivel a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek is egyet tudtak érteni a legutóbbi bértárgyalásokon.”
Czomba Sándor az Indexnek arra is kitért, hogy a reálkeresetek 2010 és 2023 között az Eurostat adatai alapján az egyedülállók esetében közel 54 százalékkal nőttek Magyarországon, amivel az 5. legnagyobb növekedést értük el az uniós országok között, V4-ek között pedig az elsőt.
Ugyanezen időszakban a kétkeresős kétgyerekesek esetén 52,5 százalékos reálbér-emelkedés volt megfigyelhető, ami a 6. helyet jelenti az uniós rangsorban.
„A célok eléréséhez tehát továbbra is a gazdasági teljesítmény növelése szükséges, ezt szolgálja a 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv is, amely hozzájárul, hogy a magyar gazdaság növekedése a 3–6 százalék közötti szintre erősödjön” – összegezte Czomba Sándor. Majd felhívta a figyelmet, hogy a kormányzat ezt a folyamatot az Akcióterv egyik pilléreként a Demján Sándor Programban több százmilliárd forintos új kkv-támogatási programmal igyekszik elősegíteni. A kkv-szektor a munkavállalók kétharmadát foglalkoztatja ma Magyarországon.
A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár szerint: „Emellett több hazai és uniós forrásból megvalósuló támogatási program is érdemben segíti a 30 év alattiak és 30 év felettiek elhelyezkedését, illetve a már munkában lévők termelékenységének javítását. Mindez további több száz milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál, elősegítve a munkavállalói létszám, valamint a munkavállalók képzettségi szintjének növelését.”
(Borítókép: Németh Emília / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
