Félő, hogy a kormány új lépése százak megélhetését sodorja veszélybe, reagált a Belügyminisztérium

Januártól a kormány egységesíti az állami kórházak és szakrendelők informatikai rendszereit, azaz átveszi az eddigi piaci szereplőktől a szolgáltatást. Az erről szóló kormányrendelet október 9-én jelent meg a Magyar Közlönyben [az egyes egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 293/2024. (X. 9.) Korm. rendelet].

Az átállással 400–500 ember megélhetése kerül veszélybe. Ráadásul egy kórház informatikai rendszerét 3–6 hónap megfeszített munkával lehet lecserélni, egyik pillanatról másikra biztosan nem megy

– nyilatkozta Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a Népszavának. Az Index többek között ezzel kapcsolatban kérdéseket intézett a Belügyminisztériumhoz (BM).

Majd a piac megoldja?

„A Népszava azt írja, hogy az átállás veszélyeztetheti 400–500 informatikai szakember megélhetését. Ez mennyiben felel meg a valóságnak? Ha igen, hogyan kívánják kezelni a helyzetet, és milyen lépéseket terveznek ezen emberek támogatására vagy átképzésére?” – tettük fel a kérdést a tárcának. A következő választ kaptuk:

„Ismereteink szerint, az érintett szállítók jellemzően nemcsak kórházi medikai rendszereket, hanem egyéb egészségügyi alkalmazásokat is biztosítanak az egészségügy és más ágazati szereplők számára. Emellett a jogszabály hatályán kívül is számos egészségügyi szolgáltató működik, ahol szintén szükség van medikai rendszerekre.

– érkezett a válasz. Ebből arra következtetünk, hogy a tárca előzetesen felmérhette az informatikusok elhelyezkedésének esélyeit, és úgy találta, hogy a piac majd felszívja őket, azaz ahogy a közgazdászok gyakran mondják: „majd a piac megoldja”.

De miért van szükség a központosításra?

Arról is érdeklődtünk a tárcánál, hogy milyen célt szolgál a változtatás. „A döntés azt a célt szolgálja, hogy az egészségügyi adatok és információk egységes, hatékonyabb digitális kezelésével javítsa a betegellátást” – érkezett a válasz. Kifejtették, hogy az egységes állami HIS-rendszer több előnnyel is jár:

• Szabványosan kezeli az ellátás során beszerzett ellátási adatokat.
• Megvalósítja az adatok későbbi felhasználását lehetővé tevő strukturált adatkészletek létrehozását,
• és az egyes rendszerek közötti interoperabilitást (politikai értelemben egységes központi akaratot, jogi értelemben együttműködést támogató szabályozási hátteret, szervezeti értelemben a folyamatok egymáshoz alakítását/igazítását, míg szemantikai értelemben egységes fogalomrendszer alkalmazását jelenti).
• Az egynemű adatstruktúrák révén biztosítja azok további, mesterségesintelligencia-alapú feldolgozhatóságát.
• Az állami HIS-rendszer megszünteti a jelenleg is tapasztalható eltérő ellátási dokumentumok anomáliáját, így egy beteg bármelyik állami fenntartású ellátási helyen ugyanolyan formátumú és egységes információt kap az ellátásról az ország bármely pontján.

– sorolták. Az átállás költségeiről is érdeklődtünk, amelyre a következő választ kaptuk: „Az átállás megvalósítását célzó projekt jelenleg előkészítési szakaszban van, amelynek keretében a várhatóan felmerülő költségek is pontosításra kerülnek.”

A félelmekkel szemben nem vesznek el az adatok

A Népszava rámutatott, hogy a januártól működő egységes informatikai szolgáltatások biztosításához az állam megvásárolta a T-System által fejlesztett úgynevezett e-MedSolution (e-MedSol) medikai rendszert. Kizárólagos szoftverként ezt kellene használni, de csak az állami kórházakban, valamint a hozzájuk tartozó szakellátóknál.

A lap szerint ez a változás azzal jár, hogy az állami intézmények több mint kétharmadában kell cserélni az eddigi betegadatokat rögzítő és a kórház működését szervező informatikai szolgáltatásokat. Rásky László szerint a rendszert most működtető kisvállalkozások kihagyása az átállás segítéséből azért is kockázatos, mert betegadatok veszhetnek el.

az Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Térben már jelenleg is meglévő és az ellátások során folyamatosan keletkező releváns adatok betöltésével” – reagált a minisztérium.

A betegellátás során keletkező adatok esetében már évek óta elvárás, hogy a releváns adatok a központi EESZT-be rögzítésre kerüljenek, amikhez alapvetően a beteg ellátó orvosa jelenleg is hozzáfér, és ezt követően is megteheti ezt.

A BM arra az állításra is reagált, mely szerint a rendszert most működtető kisvállalkozásokat kihagyják az átállás segítéséből:

„Bízunk abban, hogy a jogszabályban meghatározott feladat végrehajtásához szükséges együttműködést megkapjuk tőlük” – tették hozzá.

Hiányos a rendszer?

Az eMedSol-rendszerrel kapcsolatban a Népszaván olyan kritikák jelentek meg, hogy több funkció hiányzik belőle (például gondozói, labormodul-, műtőfoglalási-előjegyzési lehetőség). Erre a következőt válaszolta a tárca:

Az állami tulajdonban lévő kórházi információs rendszer bevezetése az érintett állami fenntartású egészségügyi intézményeknél, az egészségügyi ágazat jelenleg rendkívül heterogén informatikai és szerződéses környezetének stabilizálását teremti meg.

Hozzátették, hogy a jelenlegi kórházi információs rendszer szállítói környezetben az állami tulajdonban lévő kórházi információs rendszer jelenleg is kiemelt pozíciót tölt be: 23 egészségügyi intézménynél és a 4 egyetemből 3-nál jelenleg is használják. Tehát a helyi körülményekhez, a progresszivitási szintekhez, a szakmai struktúrához igazítottan képes akár egy egyetemi/klinikai szintű betegellátás hatékony támogatására is.

„A felsorolt funkcionalitással az állami tulajdonban lévő kórházi információs rendszer rendelkezik, illetve a szükséges külső rendszerekkel (például laboratóriumi rendszerekkel) az integrációkra fel van készítve” – válaszolták.

Végezetül arról kérdeztük a tárcát, hogy milyen hosszú távú terveik vannak az egyetemek, egyházi és önkormányzati intézmények, valamint az önálló szakrendelők bevonására a rendszerbe.

„Az állami tulajdonban lévő kórházi információs rendszer üzemeltetőjének a jogszabályban meghatározott egészségügyi intézményekre történő bevezetésre van felhatalmazása és feladatszabása. Amennyiben a projektben nem érintett szervezetek is önkéntesen kívánnak csatlakozni, úgy annak lehetőségét is megteremtjük” – tájékoztatott a Belügyminisztérium. 

(Borítókép: BSIP / UIG / Getty Images)